Benedek pápa breviáriuma

az év minden napjára

1. A történeti- kritikai kutatás eredményei a hagyomány rétegeinek egyre kifinomultabb megkülönböztetéséhez vezettek...

1. A történeti- kritikai kutatás eredményei a hagyomány rétegeinek egyre kifinomultabb megkülönböztetéséhez vezettek, amelyek mögött azonban Jézus alakja, akire a hit mégiscsak irányul, egyre inkább elhalványodott és elveszítette körvonalait. Ennek a Jézusnak a rekonstrukciói azonban, akit az evangélisták és forrásaik hagyományai mögött kellett keresni, egymással egyre ellentétesebbek lettek: a Róma-ellenes forradalmártól, aki a fennálló hatalom megbuktatásán dolgozik, de természetesen kudarcot vall, egészen a mindent jóváhagyó szelíd moralistáig, akit felfoghatatlan módon mégis eltaposnak. (Názáreti Jézus I. kötet, 9. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ki ez a Jézus neked? Te milyen alakját látod? Bármit is képzelsz el róla, a valódi Jézust „eltaposták” a pápa szavai szerint. Vajon miért? A te Jézusodnak van ilyen éles képe?

2. E kísérletek összességének közös eredményeként az a benyomásunk támad, hogy végső soron igen kevés biztosat tudunk Jézusról...

2. E kísérletek összességének közös eredményeként az a benyomásunk támad, hogy végső soron igen kevés biztosat tudunk Jézusról, és hogy az Istenbe vetett hit utólag formálta meg képét, mely idővel aztán messzemenően meghatározta a kereszténység általános tudatát. Az ilyen helyzet a hitre nézve drámai, mert tulajdonképpeni viszonyítási pontja bizonytalanná válik. Az a veszély fenyeget, hogy a Jézussal való belső barátság - amin valójában minden múlik - talajtalanná válik. (Názáreti Jézus I. kötet, 10. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje:Milyen a hited? Ki formálta? Tudomásul kell vennünk, hogy a Jézussal való benső barátság számít, nem az, amit feltételezünk a Vele való kapcsolatunkról. A minap be kellett ismernem, hogy úgy tekintek Jézusra, mint egy letölthető programra, ami könnyebbé teszi a számítógépem kezelését. De ő nem ilyen, ő egy kiszámíthatatlan, élő barát akar lenni.

3. Az én könyvemnek felépítésében is ez az alapszempontja: Jézust az Atyával való közösség felől nézni...

3. Az én könyvemnek felépítésében is ez az alapszempontja: Jézust az Atyával való közösség felől nézni, amely személyiségének voltaképpeni középpontja, amely nélkül semmit nem lehet meg érteni, és ahonnét szemlélve Jézus számunkra ma is jelenvaló lesz. (Názáreti Jézus I. kötet, 11. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Honnan nézed Jézust? Milyen helyzetben látod őt? Ráéreztél már arra, hogy neki milyen a kapcsolata Istennel, mint Atyával?

4. A bibliai hit nem úgy beszéli el a történteket, mint történelem feletti igazságok szimbólumait...

4. A bibliai hit nem úgy beszéli el a történteket, mint történelem feletti igazságok szimbólumait, hanem azon a történelmen alapszik, amely ennek a földnek a talaján ment végbe. Számára a factum historicum nem kicserélhető rejtjel, hanem lényegalkotó alap: Et incarnatus est - ezekkel a szavakkal azt valljuk meg, hogy elhisszük, Isten tényleg belépett a valóságos történelembe. (Názáreti Jézus I. kötet, 12. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Isten belépett a te valóságos történelmedbe is. Tényleg! Akármilyen kicsi vagy, ő nem szégyelli a veled való közösséget. Ő alkotni, cselekedni akar a te történelmedben is. A te életedben semmi sem kicserélhető, de minden átváltoztatható.

5. Mózes alakjában nem az általa művelt csodák sokasága a döntő, amelyről vele kapcsolatban értesülünk...

5. Mózes alakjában nem az általa művelt csodák sokasága a döntő, amelyről vele kapcsolatban értesülünk, nem is az ,,egyiptomi szolgaság házától” kezdve a pusztán át  az Ígéret Földjének küszöbéig vezető úton véghezvitt tettek és átélt szenvedések. A döntő az, hogy Istennel, mint baráttal beszélt. Csak ebből fakadhattak tettei, csak innét eredhetett a Törvény, amelynek meg kellett mutatnia az utat Izraelnek a történelmen át. (Názáreti Jézus I. kötet, 23. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Én nagyon szeretnék sok csodát végbevinni, mégse ez a döntő, hanem a Jézussal való barátságom. Egy barátság mindig kihívás marad, több mint a megszámlálható csodák sokasága. Bár a csodának sem utolsó ez a barátság…

6. Jézus tanítása nem emberi tanulásból jön, bármilyen legyen is az...

6. Jézus tanítása nem emberi tanulásból jön, bármilyen legyen is az. Jézus tanítása az Atyával való közvetlen érintkezésből származik, a ,,szemtől szembe” folytatott párbeszédből, annak a Valakinek a látásából, aki az Atya keblén nyugodott. Ez a Fiú igéje. E belső alap nélkül vakmerőség lenne az, amit mond. Így ítélték meg Jézus tanítását a tanult kortársak, éppen azért, mert a szemtől szembe való látást és megismerést nem tudták elfogadni. (Názáreti Jézus I. kötet, 25. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Sajnos, megtörtént már velem, hogy a tanításom gyenge alapokon állt. Belső alap nélkül vakmerőség lenne Istenről beszélnem. Néha azonban nagyon is érzem, hogy erős belső alapon állok. Merj szemtől szembe beszélni Atyáddal, aki a mennyekben van, éppen itt, a zárt szobád mennyországában!

7. A családfa visszamegy Ádámig, sőt a teremtésig, mivel az Ádám névhez Lukács hozzáfűzi: (ő) Istené...

7. A családfa visszamegy Ádámig, sőt a teremtésig, mivel az Ádám névhez Lukács hozzáfűzi: (ő) Istené. Így derül fény Jézus egyetemes küldetésére: Ő Ádám fia - az Emberfia. Emberi léte révén mindannyian hozzá tartozunk, ő pedig hozzánk; benne az emberiség újraindul, és beteljesedésre jut. (Názáreti Jézus I. kötet, 28. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézusnak van családfája. Jó ezt az egyszerű tényt tudatosítani akkor, amikor ma oly népszerű a családfakutatás. Mindannyian Jézus családfájához tartozunk. Belegondoltál már ebbe?

8. Működését a kereszt elővételezésével nyitja meg, azzal, hogy a bűnösök helyére lép....

8. Működését a kereszt elővételezésével nyitja meg, azzal, hogy a bűnösök helyére lép. Mintegy ő az igazi Jónás, aki azt mondta a tengerészeknek: ,,Ragadjatok meg engem és vessetek a tengerbe” (Jón 1, 12). Majd csak a kereszten nyilvánul meg Jézus megkeresztelkedésének egész jelentése. A keresztségben a halált veszi magára az emberiség bűneiért, s így ő ,,minden igazságosság” hordozója. (Názáreti Jézus I. kötet, 33. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jónás bátor önfeláldozásába még belevegyült egy kis önpusztítás is. Így végre megmenekül ettől a depressziós helyzetből. Jézus önfeláldozása azonban bensőleg teljesen mentes minden hamis szándéktól. Amikor te áldozatnak tartod magad egy adott helyzetben, akkor milyenek a szándékaid?

9.  A mások bűnébe való belépés alászállás az ,,Infernó”-ba nem csak szemlélőként...

9.  A mások bűnébe való belépés alászállás az ,,Infernó”-ba nem csak szemlélőként, mint Danténál, hanem együtt szenvedve, átszenvedve és ezzel átalakítva, a mélység kapuit feldöntve és feltépve. Alászállás a gonosz házába, harc az erőssel, aki fogva tartja az embert ( és valóban, mennyire fogva tartanak bennünket azok a hatalmak, amelyek név nélkül manipulálnak bennünket!). (Názáreti Jézus I. kötet, 35. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus a te szenvedésedet sem pusztán csak szemléli, hanem alászáll lényed Infernójába. Egyszer egy paptársam Infernónak nevezte annak a plébániának a konyháját, ahol éppen lakott. Hol van a te Infernód az életedben?

10. Jézus nem úgy jelenik meg, mint egy zseniális ember személyes megrázkódtatásaival...

10. Jézus nem úgy jelenik meg, mint egy zseniális ember személyes megrázkódtatásaival, kudarcaival és sikereivel, melyekkel, mint egy elmúlt kor személyisége végső soron áthidalhatatlan távolságban marad tőlünk. Ő úgy áll előttünk, mint ,,a szeretett Fiú”, aki így egyrészt az ,,egészen Más”, de aki éppen ezért mindannyiunkkal egyidejű lehet, mindegyikünkhöz ,,bensőbb közelségben, mint mi önmagunkhoz” (Ágoston, Vallomások III, 6, 11). ( Názáreti Jézus I. kötet, 38. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Hányszor azt gondoljuk, hogy Jézus egy zseniális ember volt! Mennyire megbántjuk ezzel! Mennyire ellökjük magunktól egy áthidalhatatlan távolságba! Pedig ő mindenben hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve.

11. Ettől kezdve ezzel a megbízatással van felruházva Krisztus....

11. Ettől kezdve ezzel a megbízatással van felruházva Krisztus. Meglepetésünkre a három szinoptikus evangélium arról beszél, hogy a Lélek első utasítása a pusztába vezeti őt ,,hogy az ördög megkísértse” ( Mt 4, 1). A cselekvést megelőzi a belső összeszedettségbe vonulás, mely szükségszerűen és egyszersmind küzdelem is a küldetésért, harc a megbízás eltorzításai ellen, amelyek úgy kínálják magukat, mint ennek a megbízatásnak valódi beteljesítéseit. (Názáreti Jézus I. kötet, 39. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Akarsz hasonlítani Jézusra? Ha igen, akkor a kifejezetten fontos, keresztény szolgálataid előtt vonulj vissza a belső összeszedettségbe.

12. A kísértés lényegéhez hozzátartozik erkölcsös kinézete: egyáltalán nem közvetlenül a rosszra hív bennünket...

12. A kísértés lényegéhez hozzátartozik erkölcsös kinézete: egyáltalán nem közvetlenül a rosszra hív bennünket, ez túl otromba dolog lenne. A kísértés úgy tesz, mintha a jobbat mutatná nekünk: hagyjunk fel végre az ábrándokkal, és szenteljük magunkat cselekvően a világ jobbá tételének. (Názáreti Jézus I. kötet, 41. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Egyszer megfigyelőként jelen voltam egy hittanórán, és a pap úgy magyarázta el a kísértést, hogy az ördög fülünkbe súgja: „Na, lopjál már!” Majdnem elnevettem magam, hogy ilyen ügyetlennek tüntette fel az ördögöt. A gonosz sokkal ravaszabb a mi elképzeléseinknél. Éppen hogy a jó álarcát veszi fel, olyat tegyünk, amit mindenki elfogad, ami emberileg teljesen érthető.

13. ,,Ha az igaz valóban Isten fia, akkor az Isten pártjára kell...” (Bölcs 2, 18)...

13. ,,Ha az igaz valóban Isten fia, akkor az Isten pártjára kell...” (Bölcs 2, 18) A gúny és kísértés itt átcsapnak egymásba: Krisztusnak bizonyítani kell igényét, hogy szavahihető legyen. A bizonyítéknak ezen megkövetelése végig kíséri Jézus egész élettörténetét, melynek folyamán újból és újból szemére fogják vetni, hogy nem igazolja magát eléggé, hogy mégiscsak meg kellene tennie a nagy csodát, amely megszüntetne minden kétértelműséget és ellentmondást, és mindenki számára vitathatatlanul tisztázná, kicsoda ő valójában és ki nem. Ezzel a követeléssel lépünk fel mi is az egész történelem folyamán Istennel, Krisztussal és az ő egyházával szemben. (Názáreti Jézus I. kötet, 43. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Benedek pápának ezek a mondatai teljesen átvilágították a szívemet. Amikor ezt elolvastam, bűnbánatra késztetett, és elmentem gyónni. Nem sokkal később elhatároztam, hogy Benedek pápa gondolatait valamilyen formában tovább kell adnom másoknak. Először a prédikációimban kezdtem el idézni tudatosan, aztán megszületett ennek a napi emailnek a gondolata.

14. Jézus életében még két nagyobb kenyér-történet van....

14. Jézus életében még két nagyobb kenyér-történet van. Ezek egyike az ezrek jóllakatása a kenyérszaporítás alkalmával, akik a magányba követték az Urat. Miért tette meg a Jézus most azt, amit előzőleg, mint kísértést visszautasított? Az emberek azért jöttek, hogy Isten igéjét hallgassák, és ennek érdekében minden egyebet otthagytak. (Názáreti Jézus I. kötet, 44. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nagy örömmel a szívemben szemlélem azt, ahogy az emberek életét megváltoztatja Isten igéjének hallgatása. Egyre többen jönnek a bibliaóráinkra és egyre mélyebben megtapasztaljuk a Szentlélek kiáradását.

15. A Nyugat által nyújtott pusztán technikai-anyagi elvekre...

15. A Nyugat által nyújtott pusztán technikai-anyagi elvekre épülő fejlesztési segélyezés, amely nem csak mellőzte Istent, hanem a mindet jobban tudás kevélységével elszakította tőle az embereket, ez tette igazán a harmadik világot harmadik világgá a mai értelemben. A meglévő vallási, erkölcsi és társadalmi szerkezeteket félretolta, és így egyoldalú technikai mentalitását légüres térbe állította. Azt hitte, kenyérré tudja változtatni a köveket, ám kenyér helyett köveket adott. (Názáreti Jézus I. kötet, 45. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ezért is jó olvasni Benedek pápa írásait. Keményen beszél a modern kor fonákságairól. Világos látással rendelkezik az egész földet behálózó gazdasági folyamatok mögött levő szellemiségről.

16. Természetesen feltehetjük a kérdést, miért nem alkotott Isten...

16. Természetesen feltehetjük a kérdést, miért nem alkotott Isten egy olyan világot, amelyben jelenléte nyilvánvalóbb; miért nem hagyta hátra Jézus jelenlétének olyan ragyogását, amely mindenkit ellenállhatatlanul érint.  Ez Isten és az ember titka, amelyen nem tudunk áthatolni. Mi ebben a világban élünk, amelyben éppen az igaz, hogy Isten nem rendelkezik a kézzelfoghatóság evidenciájával, hanem csak azáltal kereshetjük és találhatjuk meg, hogy a szív útra kel, csakis az Egyiptomból való kivonulás által. (Názáreti Jézus I. kötet, 45. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Itt a válasz arra a kérdésre, amit primitíven úgy szoktak a szemünkbe vágni: hiszem, ha látom. Ebből a teológiai mélységből kell megválaszolnunk a hitünket fenyegető vádakat.

17. Manapság a Bibliát messzemenően alárendelik az úgynevezett modern világképnek...

17. Manapság a Bibliát messzemenően alárendelik az úgynevezett modern világképnek, amely alapdogmája, hogy Isten egyáltalán nem tud cselekedni a történelemben, következésképpen mindazt, ami Istenre vonatkozik, át kell helyezni a szubjektív tartományba. Ekkor a Biblia már nem Istenről, az élő Istenről beszél, hanem már csak mi beszélünk, és mi határozzuk, meg mit tehet Isten, és mi mit akarunk, és mit kell tennünk. (Názáreti Jézus I. kötet, 47. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Újra és újra fel kell törni a modern világképünkből adódó rejtett előfeltételeinket. Ezt a problémát akkor fedeztem fel igazán, amikor a halottfeltámasztásról írtam a szakdolgozatomat. Azt kutattam, hogy hogyan teljesíthetjük Jézus parancsát: „Támasszatok fel halottakat!” (Mt 10,8) Át kellett küzdenem magamat azokon a gondolatokon, amelyek engem is fogságban tartanak, és a modern világképemből erednek.

18. Ezt a lázadást írja le a Biblia: ,,Próbára tették az Urat...

18. Ezt a lázadást írja le a Biblia: ,,Próbára tették az Urat, mondván: ’Köztünk van az Úr, vagy nincs?’” (Kiv 17, 7). Arról van tehát szó, ami előzőleg már elhangzott: Istennek alá kell vetni magát a kísérletnek. Próbára teszik, ahogyan az árut ki próbálják. Alá kell vetnie magát mindazoknak a feltételeknek, amelyeket mi a bizonyosságunkhoz szükségesnek tartunk. (Názáreti Jézus I. kötet, 48. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Én nagyon sokat kísérleteztem már Istenen… Hála Istennek, eddig még túlélte, de mennyire szenvedhetett tőlem.

19. Hogyan lehet, és hogyan nem lehet Istent megismerni?...

19. Hogyan lehet, és hogyan nem lehet Istent megismerni? Hogyan állhat az ember Isten elé, és hogyan veszítheti el Istent? Ez a nagy kérdés áll előttünk. Nem tudja megtalálni Istent a gőg, amely Istent tárggyá akarja tenni, és rá akarja kényszeríteni a mi laboratóriumi feltételeinket. Ez a gőg ugyanis feltételezi, hogy Istent, mint Istent tagadjuk, mivel fölébe helyezzük magunkat. Mivel elvetjük a szeretet és a belső ráhallgatás egész dimenzióját, és csak azt ismerjük el valóságnak, amivel kísérletezhetünk, amit kézbe vehetünk. (Názáreti Jézus I. kötet, 48. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Képtelenség Istent bármire is rákényszeríteni, de lehet tőle bármit kikönyörögni. Ezt jelenti Sámuel neve is: Az Úrtól könyörögtem ki. (1Sám 1,20 – SzIT fordítás). Eddig mit könyörögtél már ki az Úrtól? És mi volt az, amire próbáltad rákényszeríteni, de nem jött össze?

20. Az Úrnak hatalma van a menyben és a földön...

20. Az Úrnak hatalma van a menyben és a földön. Csak annak van valódi, megmentő hatalma, aki ezzel a hatalommal rendelkezik. A menny nélkül a földi hatalom mindig kétértelmű és törékeny marad. (Názáreti Jézus I. kötet, 49. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ha valamiben törékenynek érezted a hatalmadat, sőt kétértelműnek, akkor ebből tudhatod, nem állt mögötted a menny tiszta szeretetből fakadó hatalma.

21. A hagyományok és a megtörtént történelem viszonyának schnackenburgi...

21. A hagyományok és a megtörtént történelem viszonyának schnackenburgi meghatározásában jelentkező problematikus elem számomra nagyon világosan a következő mondatból tűnik ki: Az evangéliumok „a titokzatos, földön megjelent Isten Fiát mintegy húsba akarják öltöztetni…” Ehhez csupán annyit szeretnék hozzáfűzni: nem volt szükséges, hogy „húsba öltöztessék”, valóban testet öltött. Felmerül azonban a kérdés: vajon megtalálható ez a test a hagyományok sűrűjén keresztül? (Názáreti Jézus I. kötet, 11. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A mi életünknek is van hagyománya. Ez az, ahogy ránk emlékezni fognak: „Csöndes ember volt!” vagy „Szeretett inni!” De van az életünknek megtörtént történelme. Ez az, amit Isten most folyamatosan figyel benned. Veled mi történik ma?

22. Ha ezt a történelmet félretoljuk, úgy megszűnik maga a keresztény hit...

22. Ha ezt a történelmet félretoljuk, úgy megszűnik maga a keresztény hit, és felolvad egy másik vallási formában. Ha tehát a történelem, a tényszerűség ilyen értelemben lényegileg hozzátartozik a keresztény hithez, akkor ki kell tennie magát a történeti módszer eljárásának – ezt maga a hit követeli meg. (Názáreti Jézus I. kötet, 12. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Néha gúnyolódhatunk azon, hogy a híradót így nevezik: „Tények”, pedig nagyon sokszor csak „Vélemények” cím lenne tisztességes. Napi megélt hitedben mi a tény és mi a vélemény?

23. Fontos szem előtt tartani, hogy eleve minden emberi szó...

23. Fontos szem előtt tartani, hogy eleve minden emberi szó, amelynek súlya van, többet tartalmaz, mint amennyinek a szerző az adott pillanatban közvetlenül tudatában lehetett. A szónak ez a belső többlete, mely kimondásának, leírásának pillanatát meghaladja, még inkább érvényes azokra a szavakra, amelyek a hit történetének folyamatában érlelődtek meg. Itt a szerző nem egyszerűen önmagából és önmagáért beszél. (Názáreti Jézus I. kötet, 15. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Egy paptestvér mesélte, hogy fiatal korában milyen meghatározó élménye volt, amikor a kamasz hittanosaival a nyári tábor végén őszinte megosztást tartottak. Elmondták mindenki előtt a másik jó tulajdonságait. Van, akit ez a megerősítés azóta is mélyen élteti a hitében.

24. Minden bizonnyal nem kell külön mondanom, hogy ez a könyv semmiképpe...

24. Minden bizonnyal nem kell külön mondanom, hogy ez a könyv semmiképpen sem tanítóhivatali aktus, hanem csupán „az Úr arca” (vö. Zsolt 27,8) keresésének személyes kifejeződése részemről. Így mindenki szabadon ellentmondhat nekem. Mindössze a rokonszenvnek azon megelőlegezését kérem az olvasóktól, amely nélkül nem létezik semmilyen megértés. (Názáreti Jézus I. kötet, 18. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Már ezek az alázatos mondatok is rokonszenvet ébresztenek bennünk Benedek pápa iránt. Milyen jó tapasztalni, hogy az Egyházunk legfőbb tanítója és pásztora testvérként beszél hozzánk! Mellénk lép, hogy együtt keressük az Úr arcát.

25. Az ember nem csak önnön eredetére, létének végső...

25. Az ember nem csak önnön eredetére, létének végső „honnan”-jára kérdezett rá minden történelmi korban; szinte még homályba vesző eredeténél is jobban foglalkoztatja a szeme elől elzárt titokzatos jövője, mely felé élete halad. Fel akarja tépni a függönyt: tudni akarja, mi történik majd, hogy a nyomorúságot elkerülhesse, és az üdvösségnek elébe tudjon menni. (Názáreti Jézus I. kötet, 21. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Engem nagyon foglalkoztat a jövő, de eddig mindig csak a szépre, jóra gondoltam. Nem tűnt igazán fontosnak számomra a nyomorúság elkerülése. De ha mélyére nézek a szándékaimnak, akkor bizony találok magamban félelmet a jövő nyomorúságaitól.

26. „Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Isten nyilatkoztatta ki...

26. „Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Isten nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van” (Jn 1,18). Jézusban beteljesedett az új prófétáról szóló ígéret (vö. MTörv 18,15). Benne tökéletesen megvalósult az, ami Mózesre csak töredékesen volt igaz: Jézus Isten színe előtt él, nem csak mint barát, hanem mint Fiú; ő az Atyával legbensőbb egységben él. (Názáreti Jézus I. kötet, 25. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Mi töredékesek vagyunk, Jézus úgy egész, ahogy van. Néha talán irigylem is Jézust, milyen erős hittel, az Atyjába kapaszkodva élte az életét. Hitünk azonban felbátorít mindannyiunkat, hogy Jézus által mi is az Atyánkkal legbensőbb egységben élhetünk.

27. Azt mondtuk, hogy Jézusnak, a Fiúnak az Atyával való közösségébe...

27. Azt mondtuk, hogy Jézusnak, a Fiúnak az Atyával való közösségébe az imádság aktusa egyszersmind Jézus emberi lelkét is bevonja. Aki Jézust látja, látja az Atyát (vö. Jn 14,9). Így a tanítvány, aki együtt jár Jézussal, vele együtt az Istennel való közösség részese lesz. És ez az, ami tulajdonképpen megvált; az emberlét korlátainak átlépése, amely az istenképiség révén, mint várakozás és lehetőség, már a teremtéssel megadatott az embernek. (Názáreti Jézus I. kötet, 26. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Adok egy feladatot a mai napra, ha Jézus tanítványi iskolájába be akarsz iratkozni. Filctollal írd fel fürdőszobádban a tükörre: „Aki engem lát, látja Jézust.” Kibírod ezt a gyakorlatot?

28. Jézus tevékenységét nem tekinthetjük valamiféle mitikus „valamikor”-ban történőnek...

28. Jézus tevékenységét nem tekinthetjük valamiféle mitikus „valamikor”-ban történőnek, ami egyszerre jelenthetné a „mindig”-et és a „sohá”-t. Ellenkezőleg: a pontosan, dátummal meghatározható történeti esemény valóban megvalósult az emberi történelem teljes súlyával és komolyságával. Olyan egyszeri esemény, amelynek minden korszak idejével való egyidejűsége különbözik a mítosz időnélküliségétől. (Názáreti Jézus I. kötet, 28. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus élete olyan volt, mint a tied. Minden apró részlet teljes súlyával és komolyságával: álmosság, fáradtság, éhség. Bár nem volt karórája, de ő is alkalmazkodott az időpontokhoz a hétköznapjaiban.

29. A császár és Jézus a valóság két különböző rendjét testesítik meg...

29. A császár és Jézus a valóság két különböző rendjét testesítik meg, amelyeknek nem kell feltétlenül kizárniuk egymást, de különbözőségük magában rejti az emberiség és az emberi egzisztencia alapkérdéseivel kapcsolatos összeütközés kirobbanásának gyújtóanyagát. (Názáreti Jézus I. kötet, 29. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Meg is történt az összeütközés! Pilátus meg akarta menteni Jézust, de a zsidók azt vágták a képébe, hogy nem a császár barátja (vö. Jn 19,12). Erre a mondatra megrándultak Pilátus arcidegei. Vannak-e olyan barátságok az életedben, amelyek eltávolítanak Jézustól vagy közömbössé tesznek téged Jézus iránt?

30. Az „igazságosság” abban a világban, amelyben Jézus él...

30. Az „igazságosság” abban a világban, amelyben Jézus él, az ember válasz a Tórára, Isten teljes akaratának elfogadása, „Isten országa igájának” hordozása, ahogy akkoriban megfogalmazták. A János-keresztséggel nem számolt és nem írta elő a Tóra, de Jézus ezzel a szavával elismeri, mint feltétlen igent Isten akaratára, mint igájának engedelmes elfogadását. (Názáreti Jézus I. kötet, 33. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Amikor a cölibátusról kérdeznek engem, akkor legtöbbször az igához hasonlítom. Befogott az Úr engem, mint egy ökröt, hogy felszántsa velem a világot. Néha vágja a nyakamat ez az iga, de értékes áldozatként felajánlom. Ez az egyik legerősebb imádságom.

31. Ha az egyiptomi elnyomatás ínségében a húsvéti bárány vére döntő volt...

31. Ha az egyiptomi elnyomatás ínségében a húsvéti bárány vére döntő volt Izrael szabadulásához, úgy a Fiú, aki szolga lett – a pásztor, aki bárány lett –, nem pusztán Izraelért, hanem a „világ” megszabadításáért, az egész emberiségért kezeskedik. (…) Izrael nem önmagáért van, hanem kiválasztása az az út, amelyen Isten mindenkihez el akar jutni. Újból és újból találkozni fogunk az egyetemesség gondolatával, mely Jézus küldetésének voltaképpeni középpontja. (Názáreti Jézus I. kötet, 36. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Imádkozzunk ma Izraelért, azokért a zsidókért, akik nem ismerték még fel Jézust. Higgyék el a zsidók, hogy Jézus az ő Uruk, Pásztoruk és Királyuk! Mi, keresztények pedig értsük meg, hogy zsidó testvéreink által akart Isten mindenkihez eljutni!

32. Jézus fölött nyitva áll az ég. Jézus akaratközössége az Atyával...

32. Jézus fölött nyitva áll az ég. Jézus akaratközössége az Atyával, a „minden igazságosság”, amelyet beteljesít, megnyitja a mennyet, amelynek éppen az a lényege, hogy Isten akarata ott, a mennyben egészen beteljesedik. (Názáreti Jézus I. kötet, 37. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Fölötted is nyitva áll az ég, amióta megkereszteltek téged. A mennyei Atya Jézus által neked is mondja: „Szeretett fiam, lányom!” Keresztelésed napja az igazi születésnapod. Tudod, melyik napon kereszteltek téged? Megünnepled minden évben?

33. Minden kísértés magva Isten másodrangúként, vagy egyenesen...

33. Minden kísértés magva Isten másodrangúként, vagy egyenesen feleslegesként és zavaró tényezőként történő háttérbe szorítása mindazon dolgok mögé, amelyek életünkben sürgetőbb jelentőségűekként jelennek meg. A világot saját erőnkből, Isten nélkül rendbe hozni, önnön teljesítményünkre építeni, valóságként a világnak csak a politikai és az anyagi realitását elismerni, Istent pedig, mint illúziót félreállítani; ez a kísértés fenyeget bennünket sokféle alakban. (Názáreti Jézus I. kötet, 41. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Még erősebb a kísértés, ha Istent maga az Egyház kezeli másodrangúként, zavaró tényezőként. Nem lehet, hogy Isten megzavarná a miséinket, a temetéseinket, az egyházközségi képviselőtestületi üléseinket, ha hagynánk őt megszólalni? Nyilván nem azzal a szándékkal szólalna meg, hogy összezavarjon (vö. 1Kor 14,33), de lehet, hogy meglepődnénk, mi mindent kellene lebontani a személyes és a közösségi életünkben, amelyeket hagyományosan jónak és elfogadhatónak tartunk (vö. Zsid 8,13).

34. A történelmet nem lehet Istentől eltekintve, pusztán anyagi struktúrákkal...

34. A történelmet nem lehet Istentől eltekintve, pusztán anyagi struktúrákkal szabályozni. Ha az ember szíve nem jó, akkor semmi más sem lehet jó. A szív jósága pedig végül csak attól jöhet, aki a Jóság – aki maga a Jó. (Názáreti Jézus I. kötet, 45. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Még mondja valaki, hogy a pápa tanítása bonyolult?! Nagyon is egyszerű, felemelően tiszta! Ami nem jól sikerült az életünkben, arra ki mertük már mondani, hogy a szívünk hozzáállásával volt a baj?

35. Jézus és az ördög teológiai vitája minden időre iránymutató disputa...

35. Jézus és az ördög teológiai vitája minden időre iránymutató disputa a helyes szentírás-magyarázásról, amelynek alapvető hermeneutikai kérdése az istenkép kérdése. Az értelmezés vitája végső soron arról szól, hogy ki az Isten. Ám a helyes írásmagyarázatról szóló disputában az istenképért folytatott küzdelem konkrétan Krisztus képén dől el: ő, akinek nincs világi hatalma, valóban az élő Isten Fia? (Názáreti Jézus I. kötet, 47. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az ördög velünk is teológiai vitát folytat állandóan. Hányszor bedőlünk neki és megesszük a süteményeit, hogy ilyen az Isten, meg olyan, holott valójában egyáltalán nem is olyan. Talán a leginkább felszabadító hatású az életünkben, ha valaki tisztán a Szentlélektől vezetve mutatja be nekünk az élő, valódi, szerető Isten tetteit, tulajdonságait.

36. Krisztus országa más, mint a világ országai és az ő ragyogásuk...

36. Krisztus országa más, mint a világ országai és az ő ragyogásuk, amelyet a sátán mutat. Ez a ragyogás, ahogyan a görög doxa szó mondja, látszat, amely eltűnik. Ilyen ragyogással nem rendelkezik Krisztus országa. Az igehirdetés alázata által növekszik azokban, akik engedik, hogy tanítványaivá tegye őket, akiket a Szentháromság egy Istenre megkeresztelnek, és akik megtartják parancsait (vö. Mt 28,19köv). (Názáreti Jézus I. kötet, 49. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Mostanában a turisztikai reklámok Dubai látványosságaira, építészeti mesterműveire irányítják a figyelmünket. De lehetne éppen Magyarország is a ragyogás központja, ne tévesszen meg minket a hiúságunk. Krisztus országa nem Dubai, nem is Magyarország, hanem a Krisztus képére formált tanítványok közössége. Az ilyen ember formálhatja a hazáját Krisztus országának képére. Vajon a tanítványság útján akarjuk formálni a hazánkat?

37. A keresztény császárság intézménye megpróbálta, hogy a hitet...

37. A keresztény császárság intézménye megpróbálta, hogy a hitet a birodalom egységének politikai tényezőjévé tegye. Úgy vélték, hogy Krisztus országának mégiscsak egy politikai birodalom tündöklésének alakját kellene magára öltenie. A hit erőtlenségén, Jézus Krisztus földi tehetetlenségén a politikai és katonai hatalomnak kell segítenie. Ez a kísértés – a hitet a hatalom segítségével biztosítani – minden évszázadban különböző formákban feléledt, és újból és újból azzal fenyegetett, hogy a hatalom ölelése elfojtja a hitet. (Názáreti Jézus I. kötet, 50. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nemrég egy sokat látott paptársam kifejezte félelmét, hogy ma milyen sok iskola, intézmény kerül egyházi irányítás alá és így mi magunk kerülünk állami, politikai irányítás alá a normatívák mögötti elszámoltathatóság miatt. Vajon a hatalom ölelése elfojtja a hitünket a 2011-es év Magyarországában?

38. Minden századon át folytatni kell a küzdelmet az Egyház...

38. Minden századon át folytatni kell a küzdelmet az Egyház szabadságáért, azért, hogy Jézus országa ne azonosuljon egyetlen politikai képződménnyel sem. A hit politikai hatalommal való egybeolvadásának az ára végül mindig az, hogy a hit a hatalom szolgálatába szegődik, és meg kell hajolnia annak mércéi előtt. (Názáreti Jézus I. kötet, 50. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Hogyan folytassuk a küzdelmet az Egyház szabadságáért? Azt hiszem, két fő gondolkodási csapásirány szoros egységben tartásával. Az egyik, hogy ne féljünk attól, hogy adott esetben visszautasítsuk a pénzt a lelki szolgálatokért (vö. ApCsel 8,18-20). A másik pedig, hogy amink van, azt feltétlen hűséggel kamatoztassuk, gyarapítsuk (vö. Lk 19,15-17).

39. A kísértő nem elég otromba ahhoz, hogy közvetlenül az ördög imádását...

39. A kísértő nem elég otromba ahhoz, hogy közvetlenül az ördög imádását javasolja. Mindössze azt ajánlja nekünk, hogy az ésszerű mellett döntsünk, egy megtervezett és megszervezett világ elsőbbsége mellett, amelyben Istennek, mint magánügynek ugyan meg lehet a helye, de a lényeget érintő szándékainkba nem szabad beleszólnia. (Názáreti Jézus I. kötet, 51. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Vajon mibe engedjük beleszólni Istent? Egyáltalán hogyan szóljon bele bármibe is, ha mindent ésszerűen megtervezünk. Sokszor volt már olyan tapasztalatom, hogy engedtem Isten hívásának a saját, megtervezett döntéseim helyett. Nem bántam meg. Azonnal éreztem a belső felszabadulást.

40. A keresztény császárság és a világi pápai hatalom ma már nem...

40. A keresztény császárság és a világi pápai hatalom ma már nem jelenthet kísértést, ám a kereszténységnek olyan értelmezése, mely a kereszténységet is magában foglaló minden vallás céljának tekintett haladás és általános jólét receptjét látja benne, nem más, mint ugyanennek a kísértésnek az új alakja. (Názáreti Jézus I. kötet, 52. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A kísértő visszatér, nem adja föl végleg, csak egy időre. Átlátunk a szitán? Mennyi autó van vasárnap a bevásárlóközpontok parkolójában?! De az általános jólét kevés a mennyország eléréséhez. Milyen elképzelésünk van a mennyországról? Ennek milyen vonzó képe jöhetne elő új alakban? Lehet, hogy a bevásárló központ is emlékeztet a mennyországra, ha a mélyére nézünk. Jézus a mindennapok megoldása!

41. Keresztelő János fellépése valami egészen eredeti jelenség volt...

41. Keresztelő János fellépése valami egészen eredeti jelenség volt. Az ő keresztsége, amelyre felszólít, különbözik a szokásos vallási jellegű mosakodásoktól. Ezt a keresztséget nem lehet megismételni, és egész életre szóló, döntően új fordulatnak kell lennie. Új gondolkodás- és cselekvésmódra hívó lángoló felszólításhoz kapcsolódik. (Názáreti Jézus I. kötet, 30. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Engem 46 napos koromban kereszteltek. Ezt a napot minden évben külön, hálaadó imában megünneplem. Az egyik paptestvérem hívta fel erre a figyelmemet. De az igazi, döntő fordulatot a Szentlélek keresztség átélése hozta el számomra 19 éves koromban.

42. Mi tragikusabb, mi mond ellent jobban egy jóságos Istenbe...

42. Mi tragikusabb, mi mond ellent jobban egy jóságos Istenbe és az emberek megváltójába vetett hitnek, mint az éhség az emberiség körében? Vajon nem azzal kell magát elsősorban igazolnia a megváltónak a világ előtt és a világ számára, hogy kenyeret ad neki és véget vet minden éhségnek? (Názáreti Jézus I. kötet, 43. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az egyik barátom járt Kalkuttában, ahol – elmondása szerint – „valódi szegénység van, nálunk pedig luxus-szegénység”. A kukáink szinte tele vannak kenyérrel, nagyvárosainkban délben kajaturizmus van az ingyen konyhák között. De nálunk is van éhezés. Te mire éhezel?

43. Krisztus nem vetette le magát a templom tetejéről...

43. Krisztus nem vetette le magát a templom tetejéről. Nem ugrott bele a mélységbe. Nem kísértette Istent. Ám alászállt a halál mélységébe, az elhagyatottság éjszakájába, a védtelenség kiszolgáltatottságába. Erre az ugrásra merészkedett, a szeretet aktusára, mely Istentől jön, és az emberekért van. És ezért tudta, hogy ennél az ugrásnál végül csak az Atya szerető kezébe eshet. (Názáreti Jézus I. kötet, 48. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Sokszor hallom idősekkel beszélgetve: „Én ne legyek mások terhére! Csak ettől mentsen meg a Jóisten!” Nehéz a védtelenség kiszolgáltatottsága, de vállalható, ha hitünkkel látjuk az Atya szerető kezét.

44. Most már ismerjük az utat, amelyet emberekként ebben a világban...

44. Most már ismerjük az utat, amelyet emberekként ebben a világban választanunk kell. Jézus Istent hozta el, és ezzel végső eredetünk „honnan”- jának és életutunk „hová” -jának az igazságát, a hitet a reményt és a szeretetet. Csak szívünk keménysége miatt gondoljuk, hogy ez kevés. Igen, Isten hatalma csendes ebben a világban, de ez az igazi, a maradandó hatalom. (Názáreti Jézus I. kötet 53. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Szívünk keménységét Isten csendes hatalma óvatosan, de határozottan feltöri. A minap egy súlyos kudarcom után erre az imára indított a Szentlélek: „Hiszem, Uram, hogy az életünkben a kudarcok falai nem azért adatnak, hogy megálljunk előttük, hanem hogy átrepüljünk fölöttük!”

45. Ismételten úgy tűnik, mintha „Isten ügye haláltusáját vívná”...

45. Ismételten úgy tűnik, mintha „Isten ügye haláltusáját vívná”. Ám újólag bebizonyosodik, hogy ő a tulajdonképpen Maradandó és Megmentő. A világ birodalmai, amelyeket annak idején a sátán megmutathatott az Úrnak, időközben mind elsüllyedtek. Ragyogásukról, doxá-jukról kiderült, hogy látszat. Ám Krisztus fényessége, szeretetének alázatos és szenvedni kész ragyogása nem pusztult el, és nem is fog elpusztulni. (Názáreti Jézus I. kötet 53. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nemcsak hogy Krisztus fényessége nem pusztult el és nem is fog elpusztulni, de az is igaz, hogy ez a fényesség nem is pusztít el senkit. Amikor sötét szobából a világosba lépünk, fáj a szemünknek a fény, de Krisztus fényességébe lépve könnyedséget, édességet tapasztalunk.

46. A sátán elleni küzdelemben Jézus győzött. A hatalom és a jólét hamis...

46. A sátán elleni küzdelemben Jézus győzött. A hatalom és a jólét hamis istenítésével, azzal a hazug jövővel szemben, amely azt ígéri, hogy a hatalom és a gazdagság által mindenkinek mindent  megad, Isten istenvoltát állította szembe – Istent mint az ember igazi javát. (A Názáreti Jézus I. kötet 54. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje:Sokféle hazug jövőképet ad a világ. Nem győzzük elszidni őket magunktól… De vajon Jézus Egyháza ma Magyarországon milyen látható jövőképet, milyen járható életpályamodellt kínál a templom padsoraiban ülő híveknek vagy például egy frissen diplomázott hitoktatónak?

47. Mi is tulajdonképpen az „evangélium” szó?...

47. Mi is tulajdonképpen az „evangélium” szó? Újabban „jó hír"-rel fordítják. Ez nagyon szépen hangzik, de messze elmarad amögött, amelyet az „evangélium” szó jelöl. Ez a főnév a római császárok által használt nyelvezethez tartozó kifejezés, akik magukat a világ urának és megmentőjének, megváltójának tekintették. A császár által kibocsátott rendeleteket, „evangéliumnak” nevezték, tekintet nélkül arra, hogy tartalmuk különösen örömteljes és kellemes lett volna. Az eszme ez volt: ami a császártól jön, az megmentő hírüzenet, nem puszta híradás, hanem a világ megváltoztatása a jó irányába. (A Názáreti Jézus I. kötet 55. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Milyen bátrak és okosak voltak az első keresztények az „evangélium” szó átvételekor, hiszen sokakban ellenérzést, félelmet válthatott ki a császárok rendeleteire emlékezve! Vajon a körülöttünk levő média, divat szavaiból mit kell nekünk átvennünk? Ízlelgessük ma ezt: „Jézus valóban celeb volt!” Ha nehezen is veszi be a gyomrunk, gondoljunk az evangélium egyik mondatára: „Lám, az egész világ tódul utána!” (Jn 12,19)

48. Midőn az evangélisták átveszik az evangélium szót a római császárok...

48. Midőn az evangélisták átveszik az evangélium szót a római császárok által használt nyelvezetből, melynek nyomán a kifejezés írásaik műfaját meghatározó fogalom is lesz, úgy azt akarták mondani: Amire a magukat istennek kiadó császárok jogtalanul tartanak igényt, az itt valóban eseménnyé válik: hatalommal teli hírré, mely nem csak beszéd, hanem valóság. (A Názáreti Jézus I. kötet 55. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Hogy sikerült tegnap azt ízlelgetnünk, hogy „Jézus valóban celeb volt!”? Ha utána olvasunk a Wikipédiában a celeb szó jelentésének, akkor ezt Jézusra nézve, a mai Benedek pápa idézettel összefésülve így fordíthatjuk le: Amire a magukat ünnepelt hírességnek kiadó emberek jogtalanul tartanak igényt, az itt valódi vonzóerővé válik, hiszen azt mondta Jézus: „Én meg, ha majd fölmagasztaltatom a földről, mindenkit magamhoz vonzok.” (Jn 12,32)

49. A mai nyelvelméletben használt kifejezéssel azt mondanánk: az...

49. A mai nyelvelméletben használt kifejezéssel azt mondanánk: az evangélium nem pusztán informatív, hanem performatív beszéd – nem pusztán közlemény, hanem cselekvés, hatékony erő, amely gyógyító és megváltoztató módon lép a világba. (A Názáreti Jézus I. kötet 55. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Néhány évvel ezelőtt volt egy olyan óránk a Hittudományi Főiskolán, amikor a prédikációra készültünk exegézissel. Egyik alkalommal csak annyit szóltam a témához, hogy az emberek ma már nem figyelnek oda, mindegy, mit mondunk. Ekkor az egyik kispaptársam keményen rám pirított: „Isten szavának igen is van ereje, csak lehet, hogy a te prédikációdnak nincs!” A tekintetéből Jézus nézett rám. Azóta másképp beszélek az evangéliumról.

50. Az „evangélium” központi tartalma így szól: Isten országa...

50. Az „evangélium” központi tartalma így szól: Isten országa elközelgett. Az idő határmezsgyéhez érkezett, valami új történik, mely az embertől választ vár erre az ajándékra: hitet és megtérést. Ennek a bejelentésnek a szíve-közepe Isten országának a közelsége. Valóban ez a meghirdetés alkotja Jézus igehirdetésének és tevékenységének a középpontját. (A Názáreti Jézus I. kötet 56. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje:A postaládáinkba bedobált reklámújságok akcióktól hemzsegnek, melyeket csak egy bizonyos időszakban, bizonyos boltban lehet kihasználni. Bármilyen idegesítő ez a jelenség, mégis emlékeztet a világtörténelem legnagyobb Akciójára: „Isten országa elközelgett!” Ennek az erejét érzékeltetheti a Nemzeti dal második verssora is: „Itt az idő, most vagy soha!”

51. Maga Jézus az „Ország”; az Ország nem egy dolog...

51. Maga Jézus az „Ország”; az Ország nem egy dolog, nem a hatalom területe, mint a világi országok. Az Ország egy személy: Ő az. Az „Isten országa” kifejezés így rejtett krisztológia lenne. Jézus oly módon vezeti el az embereket annak a hallatlan dolognak a megértéséhez, hogy benne maga Isten van jelen az emberek között, hogy ő Isten jelenléte, ahogyan,,Isten országá”-ról beszél. (Názáreti Jézus I. kötet 57. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Azért ha belegondolunk nem lehetett könnyű Jézusnak az, hogy soha ne mondja ki dühében az értetlen embereknek: „De hát higgyétek már el, hogy én vagyok az Isten Fia!” Soha nem tett ilyet. De ahogy Istenről beszélt, abból érezni lehetett, hogy olyan közel van hozzá, mint fiú az apjához.

52. A „mennyek országa” kifejezés nem valami egyoldalúan...

52. A „mennyek országa” kifejezés nem valami egyoldalúan túlvilági valóságot jelent, hanem Istenről van szó, aki éppúgy evilági, mint túlvilági – aki a világot végtelenül meghaladja, de egészen benne is van. (Názáreti Jézus I. kötet 61. old).

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Éppúgy evilági Isten, mint ahogy túlvilági. Ezek szerint a túlvilágon se lesz közelebb hozzánk, mint most evilágon? Egy halhoz lehet közelebb a víz? Lehet. Akkor, ha lenyeli. Nekünk is le kell nyelni Istent a szentostyában, hogy még közelebb legyen hozzánk.

53. Amikor Jézus Isten országáról beszél, egészen egyszerűen Istent hirdeti...

53. Amikor Jézus Isten országáról beszél, egészen egyszerűen Istent hirdeti, mégpedig Istent mint az élő Istent, aki konkrétan tud cselekedni a világban és a történelemben, és most is cselekszik. Jézus azt mondja nekünk: van Isten; és: Isten valóban Isten, ami annyit tesz, hogy kezében tartja a világ szálait. (Názáreti Jézus I. kötet 62. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Amilyen egyszerűen beszél Jézus Istenről, szinte ugyanolyan egyszerűen beszél a pápa Jézusról. Ebből is látszik, hogy Benedek pápa és Jézus nagyon közeli barátságban vannak egymással! A barátság kulcsa az egyszerűség. A barátom azt sugallja a számomra: létezek, vagyok a számára. Több vagyok neki, mint a szavaim, vagy a személyiségem mulandó foltjai. Egyszerűen a barátja vagyok neki. Vagyok neki.

54. Jézus üzenete nagyon egyszerű, és teljes egészében teocentrikus...

54. Jézus üzenete nagyon egyszerű, és teljes egészében teocentrikus. Üzenetének újdonsága és egészen sajátos volta abban áll, hogy azt állítja: Isten most cselekszik — itt az óra, amelyben Isten minden eddigit felülmúló módon úgy mutatkozik be a történelemben, mint annak Ura, mint az élő Isten. Ennyiben az „Isten országa” fordítás nem egészen helyes, jobb lenne Isten uralmáról beszélni, arról, hogy Isten uralkodik. (Názáreti Jézus I. kötet 62. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Isten uralkodik. Isten a szeretet. Tehát a szeretet uralkodik a világon. Nem a divat, nem a szabad rablás, nem a vak véletlen, nem a halál, hanem a szeretet uralkodik a világon. Amikor ezt legbelül megértettem idén pünkösdkor, akkor megváltozott az életem.

55. Az imádság nemcsak szavak kimondását jelenti, hanem benne az imádkozó...

55. Az imádság nemcsak szavak kimondását jelenti, hanem benne az imádkozó elfogadja Isten uralmát, amely ekképpen az imádkozó tette által belép a világba, aki maga is hordozójává válik. Isten uralma az imádság révén meghatározza az imádkozó életmódját, mindennapi életét, ezen a helyen jelenvalóvá lesz a világban. (Názáreti Jézus I. kötet 63. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az imádságról alkotott felfogásomat gyökerében megújította az a mondat, amire az egyik barátom hívta fel a figyelmemet, miközben együtt mentünk az ő autójával egy kis faluba misézni. Így szólt hozzám: „Azért imádkozunk, hogy bennünk megtörténjen Isten akarata, nem pedig azért, hogy Istent rábeszéljük valamire.”

56. ,,Ha én Isten ujjával űzöm ki a gonosz lelkeket, akkor Isten országa elközelgett...

56. ,,Ha én Isten ujjával űzöm ki a gonosz lelkeket, akkor Isten országa elközelgett hozzátok.” (Lk 11,20) Itt nem egyszerűen Jézus fizikai jelenléte, hanem a Szentlélekben történő működése az, melynek révén az ,,Ország” itt van. Ilyen értelemben lesz őbenne és őáltala Isten országa itt és most jelenlevő valóság, amely „elközelgett”. (Názáreti Jézus I. kötet 65. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus földi életében minden pillanatban tökéletesen és teljesen a Szentléleknek engedelmeskedett. Ezt a gonosz lelkek nem bírták elviselni. Számukra a szeretet olyan égető, világító erő, amitől menekülnek, mert fölfedi minden titkos mesterkedésüket.

57. A farizeus jelentős erényekkel dicsekedhet; csak önmagáról beszél Istennel,...

57. A farizeus jelentős erényekkel dicsekedhet; csak önmagáról beszél Istennel, és azt hiszi, hogy Istent dicséri, miközben önmagát magasztalja. A vámos tud saját bűneiről, tudja, hogy nem dicsekedhet Isten előtt, és bűnös voltának tudatában könyörög kegyelemért. A farizeus tulajdonképpen egyáltalán nem Istenre tekint, hanem csak önmagára; neki voltaképp egyáltalán nem kell Isten, mert mindent helyesen tesz. Szó sincs Istennel való tényleges kapcsolatról, aki végeredményben fölösleges — elégségesek a saját tettek. Ez az ember önmagát teszi igazzá. (vö. Lk 18,9-14) (Názáreti Jézus I. kötet 66. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Hetente átlagosan 3-4-szer hallom azt kórházi, templomi gyóntatásoknál, beszélgetéseknél: „Nekem nincs bűnöm.” Különbözőképpen reagálok kifelé, de belül mindig kiakadok rajta. Nagyon sokan gondolják azt, hogy mindent helyesen tesznek, csak éppen mindenki menekül a közelükből.

58. A vámos Isten felől szemléli önmagát. Istenre tekintett, és ezáltal...

58. A vámos Isten felől szemléli önmagát. Istenre tekintett, és ezáltal nyílt meg önmagára irányuló tekintete. Így tudja, hogy szüksége van Istenre, és Isten jóságából él, amit nem tud kikényszeríteni, sem magának megadni. Tudja, hogy irgalomra van szüksége, és így Isten irgalmából fogja megtanulni, hogy ő maga is irgalmas, és ezáltal Istenhez hasonló legyen. A kapcsolatból, a megajándékozottságból él; mindig szüksége lesz a jóság, a megbocsátás ajándékára, de mindig meg fogja belőle tanulni, hogy továbbadja. (vö. Lk 18,9-14) (Názáreti Jézus I. kötet 66. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az egész életszemléletünknek olyanná kell válnia, mint a testünkben levő egészséges sejt, ami jó feldolgozás és átalakítás után továbbadja a többi sejtnek az értékes anyagokat, információkat. A rákos sejt önálló testet akar felépíteni, de ez képtelenség, sőt önpusztítás. Ha a szívünk nem akarna az egész testért lüktetni, mi lenne belőlünk?

59. Mindaz, aki hallgatja és elfogadja az igét, „tanítvány” lehet....

59. Mindaz, aki hallgatja és elfogadja az igét, „tanítvány” lehet. A jövőben a hallgatás és a követés a döntő, nem a származás. Mindenki számára lehetséges, hogy tanítvány legyen, a meghívás mindenkire vonatkozik. Így az Ige hallgatásából egy átfogóbb Izrael – egy megújított Izrael születik, amely a régit nem zárja ki és nem szünteti meg, ám az egyetemesség felé meghaladja. (Názáreti Jézus I. kötet 69. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Mióta részt vettem a Szent András Evangelizációs Iskola tanítványképző János kurzusán, azóta kulcsfogalom lett a hitemben a tanítványság. A tanítvány olyan akar lenni, mint a Mestere. Te akarsz 100%-ig olyan lenni, mint Jézus?

60. Krisztus máig tovább szenved hírnökeiben, még mindig a kereszt az ő ...

60. Krisztus máig tovább szenved hírnökeiben, még mindig a kereszt az ő helye. Ám ő mégis visszavonhatatlanul a Feltámadott. S noha ebben a világban Jézus hírnöke is még az ő szenvedéstörténetének a részese, megérezheti a feltámadás fényét, mely olyan örömet, „boldogságot” ad neki, amely nagyobb annál, mint amit korábban e világ útjain járva megtapasztalhatott. Csak most tudja igazán, mi a valódi „öröm”, mi az igazi „boldogság”, és rádöbben, mily nyomorúságos volt az, amit a szokásos mérce szerint megelégedettségnek és örömnek kell tekinteni. (Názáreti Jézus I. kötet 74. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Megérezhetjük a feltámadás fényét – mondja a pápa. Magyar költőnk, Pilinszky hasonlóan fogalmazott: „És megérzik a fényt a gyökerek.”(Harmadnapon) Jó lenne, ha valaki megmutatná Benedek pápának ezt a verssort, hogy ő is örvendezzen a magyar nyelv szépségének, mint elődje II. János Pál, aki egyszer azt mondta: „A mennyben mindenki magyarul fog beszélni, mert olyan nehéz, hogy egy örökkévalóság is kevés rá, hogy megtanuljuk!”

61. A Máté-szöveg figyelmes olvasójának feltűnik, hogy a boldogmondások úgy állnak...

61. A Máté-szöveg figyelmes olvasójának feltűnik, hogy a boldogmondások úgy állnak ott, mint Jézus rejtett, benső életrajza, mint alakjának arcképe. Ő az, akinek nincs hová lehajtania a fejét, a valóban szegény (vö. Mt 8, 20); ő az, aki elmondhatja magáról: Jöjjetek hozzám, mert szelíd vagyok és alázatos szívű (vö. Mt 11, 29), a valóban szelíd; ő a tiszta szívű, és ezért mindenkor szemléli Istent. Ő a békességszerző, ő az, aki Istenért szenved. A boldogságok magának Krisztusnak a titkát jelenítik meg és a Krisztussal való közösségre hívnak bennünket. (Názáreti Jézus I. kötet 75. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A nyolc boldogság magáról Jézusról szól elsősorban. Jézus egy boldog ember volt. A korabeli szemtanúknak talán ez volt az első alapélménye Jézusról: „Nahát, ez egy boldog ember!”

62. A nyolc boldogság szegényei olyan emberek, akik nem hivalkodnak teljesítményeikkel...

62. A nyolc boldogság szegényei olyan emberek, akik nem hivalkodnak teljesítményeikkel Isten előtt. Önmaguk szemében nem úgy tűnnek fel, mint Isten egyenjogú üzletfelei, akik megfelelő jutalomra tartanak igényt tetteikért. Olyan emberek, akik bensőleg is szegénynek tudják magukat, szerető emberek, akik egyszerűen engedni akarják, hogy Isten megajándékozza őket, és éppen így benső összhangban élnek Isten lényével és igéjével. Lisieux-i Szent Teréz kijelentése, miszerint egyszer üres kézzel fog Isten elé állni, és nyitott tenyerét fogja Istennek odatartani; Isten ezen szegényeinek lelkületét írja le, akik üres kézzel jönnek. Nem olyan kézzel, amely elragad és magának megtart, hanem olyannal, amely megnyílik és ajándékoz, és így készséges Isten ajándékozó jósága iránt. (Názáreti Jézus I. kötet 75. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Üres kézzel… Nekem ritkán van olyan, hogy mindkét zsebem üres. Az egyikben mindig van egy kereszt, a másikban papír zsebkendő… Néha azonban úgy jön ki a lépés, hogy mindkét zsebem üres. Ilyenkor furcsa, félelmetes érzés fog el egy pillanatra: mintha senki lennék. Nehéz ezt tudatosan akarni és fölvállalni.

63. Soha nem pusztán anyagi jelenség a szegénység, amelyről itt szó van....

63. Soha nem pusztán anyagi jelenség a szegénység, amelyről itt szó van. A csupán anyagi szegénység nem üdvözít, akkor sem, ha a világban élő hátrányos helyzetűek egészen sajátos módon számíthatnak Isten jóságára. Ám akiknek semmijük sincs, azoknak a szíve meg is keményedhet, megmételyeződhet, gonosszá válhat, belül teljesen betöltheti a kapzsiság, megfeledkezhet Istenről, és sóvároghat a külső javak után. (Názáreti Jézus I. kötet 77. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ezzel kapcsolatban a napokban volt egy kemény tapasztalatom. Adtam pénzt egy hajléktalan férfinak, aki a feleségével együtt kisbabájuk számára koldult. Kértek, adtam. Két hét múlva ezt a jóembert egy bibliaórára akartam hívni, mert épp ott volt a plébániánk nappali melegedőjében. Gúnyosan mondta: „Ha itt az lesz, én elmegyek.” Értetlenül álltam a tény előtt, hogy nem ismerte föl a szilárdabb és maradandóbb táplálékot, amit kaphatott volna.

64. Biztos, hogy nem mindenkinek feladata az a radikális magatartás, amelyet oly sok...

64. Biztos, hogy nem mindenkinek feladata az a radikális magatartás, amelyet oly sok hiteles keresztény példamutatóan előttünk élt és él: a szerzetesség atyjától, Remete Szent Antaltól kezdve Assisi Szent Ferencig és századunk példaadó szegényeiig. Ám az Egyháznak újból és újból szüksége van a nagy önmegtagadókra ahhoz, hogy Jézus szegényeinek közössége legyen; szüksége van azok közösségeire, akik követik őket, akik élik a szegénységet és az egyszerűséget, és így mutatják meg nekünk a boldogságok igazságát. Ők azok, akik mindenkit felráznak; hogy a vagyont szolgálatként értsük, hogy a birtoklás kultúrájával a belső szabadság kultúráját helyezzük szembe, és így megteremtsük a társadalmi igazságosság előfeltételeit. (Názáreti Jézus I. kötet 78. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Egyszer egy szerzetes mesélte, hogy valaki közülük így fakadt ki étkezés közben: „Nem kell mindenkinek Teréz anyának lenni!” Az elmondásból ismert szituációból úgy tűnt, hogy nem olyan tisztán látta a saját szavai mögött levő szándékot, mint a mai idézetben a pápa. Mindenkinek saját elhívása van az Úrtól, amihez ugyanolyan hűségesnek kell lennie, mint a nagy önmegtagadóknak az ő elhívásukhoz. Az Egyházhoz való hűség méri le a radikális magatartás hitelességét.

65. A szentek a Szentírás igazi értelmezői. Egy-egy szó jelentése leginkább...

65. A szentek a Szentírás igazi értelmezői. Egy-egy szó jelentése leginkább azokban az emberekben lesz érthető, akiket teljesen magával ragadott, és akik megélték. A szentírás-magyarázat nem lehet tisztán akadémiai ügy, és nem száműzhető a puszta történetiség tartományába. A Szentírás mindenütt magában hordja a jövő lehetőségeit, melyek igéinek átélésében és átszenvedésében nyílnak meg igazán. (Názáreti Jézus I. kötet 79. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Téged melyik szentírási szó, mondat ragadott magával életedet átalakító módon? Melyiket választanád életed mottójának? Melyik ige fénylik a homlokodon? Melyik szentírási résznek lehetnél te az igazi értelmezője?

66. Assisi Szent Ferenc számára a legvégső alázat mindenekelőtt a szolgálat és a küldetés...

66. Assisi Szent Ferenc számára a legvégső alázat mindenekelőtt a szolgálat és a küldetés szabadsága volt, végső bizalom Istenben, aki nemcsak a mezők virágairól gondoskodik, hanem elsősorban gyermekeiről, az emberek fiairól. A missziós úton-lét szabadságát és dinamikáját a feudális rendszerben elveszítő földbirtokos Egyházat kiigazító személyiség volt. Legbensőbb megnyílás volt Krisztus felé, akihez a stigmák által teljesen hasonult, s immár valóban nem önmagának élt, hanem mint újjászületett, egészen Krisztusból és Krisztusban létezett. Nem szándékozott rendet alapítani, hanem egyszerűen Isten népét akarta újra összegyűjteni az ige hallgatására. (Názáreti Jézus I. kötet 79. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Néha érdemes megállni a városok forgalmas kavalkádjában, hogy észrevegyük: nemcsak a mezők liliomairól, hanem az eldobált cigarettacsikkekről is gondoskodik Isten. Küld esőcseppeket, amelyek szép lassan szétrohasztják a szemetünket.

67. ,,Mózes mindenkinél szelídebb ember volt, szelídebb, mint minden ember a földön...

67. ,,Mózes mindenkinél szelídebb ember volt, szelídebb, mint minden ember a földön." (Szám 12,3) Ki ne gondolna Jézus szavára: ,,Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű” (Mt 11, 29). Krisztus az igazi Mózes (ez a hegyi beszéden végigvonuló gondolat) - őbenne jelenvaló lesz az a tiszta jóság, amely éppen a hatalmast, az uralkodót illeti meg. (Názáreti Jézus I. kötet 80. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nyár elején láttam a Gandhi című filmet. Maradandó nyomott hagyott bennem az a már-már végtelen szelídség, amire olyan kitartó önfegyelemmel és a hazája iránti szeretet által tett szert. De ha ő ilyen szépen volt szelíd, aki csak ember volt, akkor ehhez képest még mennyivel csodálatosabb magának Jézusnak a szelídsége?

68. Természetesen a „szelídség” és a föld ígérete közötti összjátékban...

68. Természetesen a „szelídség” és a föld ígérete közötti összjátékban először a történelem egészen köznapi bölcsességét is megpillanthatjuk, a hódítók jönnek és mennek. Akik a földet művelik, akik fájdalmak és örömök között vetnek és aratnak, az egyszerűek, az alázatosak pedig maradnak. Az alázatosak és egyszerűek, tisztán történelmileg nézve is, állhatatosabbak, mint az erőszakosak. (Názáreti Jézus I. kötet 83. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az alázatos állhatatosabb, mint az erőszakos – mondja a pápa. A hajléktalanoknak tartott bibliaóránkon egyik alkalommal így szólt egy szegény ember: „Az alázatos és szerény ember elijeszti a gonoszokat, mert nem tudnak vele mit kezdeni.” Olyan tiszta tekintettel mondta, hogy azonnal éreztem, ezt most rögtön le kell írnom, hogy mások is megismerjék ennek a szegény embernek a lelki mélységét.

69. Minden eucharisztikus összejövetel a Béke Királya uralmának helye számunkra...

69. Minden eucharisztikus összejövetel a Béke Királya uralmának helye számunkra, keresztények számára. Jézus Krisztus Egyházának világot átfogó közössége így a holnap „földjének” előzetes csírája, amely szükséges, hogy Jézus Krisztus békéjének országává legyen. (Názáreti Jézus I. kötet 83. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Mi egy világot átfogó közösséghez tartozunk. Sokszor eszembe jut, amikor zsolozsmázok, hogy most 408 ezer paptestvérem, talán másfélmillió szerzetestestvérem és legalább 200 ezer világi hívő testvérem mondja velem együtt, szinte egy időben ugyanazokat a szavakat a Mindenható Istennek.

70. Kétfajta szomorúság van: az egyik, amely elveszítette a reményt, többé nem bízik...

70. Kétfajta szomorúság van: az egyik, amely elveszítette a reményt, többé nem bízik a szeretetben és az igazságban, s ezért belülről rombolja az embert; de van más szomorúság is, az, amely az igazság okozta megrendülésből fakad, az embert megtérésre és a gonosszal szembeni ellenállásra vezeti. Ez a szomorúság gyógyít, mert az embert arra tanítja, hogy újból reméljen és szeressen. Az első szomorúságot Júdás képviseli, aki — lesújtva saját bukása fölötti rémülettől — nem mer többé remélni, és kétségbeesésében felakasztja magát. A szomorúság másik fajtáját Péter testesíti meg, aki sírásra fakad az Úr tekintetével találkozva, s ennek a zokogásnak a könnyei gyógyítóak: felszántják lelkének földjét. Mindent elölről kezd és megújul. (Názáreti Jézus I. kötet 84-85. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nehéz hozzáfűzni bármit is ilyen jól megmunkált felismerésekhez. Talán csak egyet, minden hamis pátosz nélkül: Sírtál-e már a bűneid miatt az Úr tekintetével találkozva?

71. Az a szomorúság, amelyről az Úr beszél, a rossz elutasítása, egyfajta ellentmondás...

71. Az a szomorúság, amelyről az Úr beszél, a rossz elutasítása, egyfajta ellentmondás annak, amit mindenki tesz, és amit magatartásmintaként az egyes emberre rákényszerítenek. Az effajta ellenállást nem viseli el a világ, mert a világ elvárja az együttműködést. A világ számára ez a szomorúság úgy jelenik meg, mint vád — s valóban az is —, amely szembeszáll a lelkiismeretek elkábításával. Ezért válnak a szomorkodók üldözöttekké az igazságért. (Názáreti Jézus I. kötet 86. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A világ elvárja az együttműködést. Olykor a hitünkben azt érezhetjük, hogy Jézus pedig elvárja az ellenállást. Ő maga is ellenállt Heródesnek, amikor az csodát remélt tőle (vö. Lk 23,8-9). Jézus szomorúan nézett Heródesre. Talán ez az akkori hallgatása hangosabban visszhangzott később Heródes emlékezetében, mint bármelyik szava.

72. Az igazságért üldözött emberek azok, akik Isten igazságából — a hitből élnek...

72. Az igazságért üldözött emberek azok, akik Isten igazságából — a hitből élnek. Mivel az ember igyekezete ismételten arra irányul, hogy függetlenítse magát Isten akaratától, és csak önmagát keresse, ezért a hit mindig ellentmondásként fog megjelenni a „világgal” szemben — a mindenkor uralkodó hatalmakkal szemben —, és ezért a történelem minden korszakában lesznek üldöztetések az igazságért. Minden idők üldözött Egyházának szól ez a vigasz: erőtlenségében és szenvedésében tudja, hogy ott áll, ahol eljön Isten országa. (Názáreti Jézus I. kötet 87. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az ember igyekezete, hogy csak önmagát keresse, elszakítja őt Istentől. Akkor ébredtem rá, hogy még az imáim is elszakíthatnak Istentől, amikor a saját szavaimmal mondott ima közben megfigyeltem, hogy mindig E/1-ben imádkozok. Fontos megtérési élményem volt, hogy elkezdtem tudatosan T/1-ben a közösségünkért imádkozni.

73. „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele” ...

73. „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele” (Mt 5,6). Ebben a boldogmondásban a figyelem azokra az emberekre irányul, akik nem elégszenek meg a kézzelfoghatóval, és nem fojtják el a szív nyugtalanságát, amely valami nagyobb felé ösztönzi az embert, úgyhogy az lélekben útra kel — akárcsak a napkeleti bölcsek, akik Jézust keresik, a csillagot, aki az igazsághoz, a szeretethez, az Istenhez vezető utat mutatja. Ezek a belső érzékenységgel rendelkező emberek, akiket fogékonyságuk képessé tesz arra, hogy meghallják és meglássák azokat a csendes jeleket, amelyeket Isten küld a világba, és amelyek széttörik a megszokottság diktatúráját. (Názáreti Jézus I. kötet 88. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Isten csendes jelei valóban széttörik a megszokottság diktatúráját, de ehhez hallgatnunk is kell ezekre a jelekre. Ilyen jel volt számomra a Szerelmem, Hiroshima című film egyik mondata: „Észrevetted már, hogy mindig ugyanúgy vesszük észre a dolgokat?”

74. Istent akkor fogjuk látni, amikor belépünk „Krisztus érzületébe” ...

74. Istent akkor fogjuk látni, amikor belépünk „Krisztus érzületébe” (Fil 2,5). A szív megtisztulása Krisztus követésében, a vele való eggyéválásban következik be. ,,Már nem én élek, hanem Krisztus él bennem..."(Gal 2, 20) Itt valami új jelenik meg: az Istenhez való felemelkedés éppen az alázatos szolga leereszkedésében történik meg; a szeretet leereszkedésében, ami Isten lényege, és ezért az a valóban megtisztító erő, amely képessé teszi az embert, hogy észlelje és lássa Istent. (Názáreti Jézus I. kötet 91. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Sokan sokféleképpen keresik a megtisztító erőt, a nyugalmat az életükben. Sport, hobbi, találkozás, kulturális dolog mind segíthet, de furcsa torzó marad, ha nem észleljük bennük és mögöttük Istent. Például mi értelme van valamit gyűjteni, ha az csak engem gazdagít? Amikor ez megvilágosodott bennem, akkor belefogtam, hogy számba vegyem, mennyi mindent gyűjtök évek óta öntudatlanul, amik semmilyen módon nincsenek jelen az emberi kapcsolataim körforgásában.

75. A gazdasági hatalommal való visszaélés, az olyan kapitalizmus láttán, amely...

75. A gazdasági hatalommal való visszaélés, az olyan kapitalizmus láttán, amely az embert áruvá alacsonyítja, tudatára ébredtünk a gazdagság veszélyének, és újból megértjük, amit Jézus mondott, amikor óvott a gazdagságtól, a Mammon istenségtől, amely megsemmisíti az embert, és a világ nagy részét kegyetlenül fojtogató markában tartja. Igen, a boldogságok szemben állnak spontán életérzésünkkel, életéhségünkkel és szomjunkkal. „Megtérést” kívánnak — belső elfordulást attól a spontán iránytól, amelyben haladni szeretnénk. Ám ebben a fordulatban megmutatkozik a tiszta, a magasabb rendű, ittlétünk valóban elrendeződik. (Názáreti Jézus I. kötet 94. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nemcsak a gazdasági kapitalizmus, hanem egy egyszerű hétköznapi tekintet is áruvá alacsonyítja az embert, főleg a férfi-nő találkozásokban. Ilyenkor végigmérjük a másikat, mint egy szabó, hogy ez csak ennyi, több nincs benne. Ez a méregetés megsemmisíti az ember titkát. A szépségversenyek művilága behozta az életünkbe a testet pontozó mentalitást. Megmérgezzük a test teremtett szépségét.

76. Láttuk, hogy a hegyi beszéd rejtett krisztológia. Mögötte Krisztusnak...

76. Láttuk, hogy a hegyi beszéd rejtett krisztológia. Mögötte Krisztusnak, az embernek alakja áll, aki Isten, de éppen ezért leereszkedik, kiüresíti magát, egészen a kereszthalálig. A szentek ezt a döntést élték, Páltól Assisi Ferencen keresztül Teréz anyáig és ezzel megmutatták az ember és boldogságának helyes képét. Egyszóval: a kereszténység igazi „erkölcse” a szeretet. Ez pedig természetesen ellenkező az önzéssel; a szeretet annyi, mint kivonulni önmagunkból, ám éppen ezen az úton jut el az ember önmagához. Ellentétben Nietzsche emberképének kísértő ragyogásával, ez az út először nyomorúságosnak, egyenesen járhatatlannak tűnik. Ám ez az élet igazi magaslati útja; csak a szeretet útján nyílik meg az élet gazdagsága, az emberi hivatás nagysága. A hegyi beszéd ennek az ösvénynek a leírása. (Názáreti Jézus I. kötet 94-95. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Krisztus útja először járhatatlannak tűnik, mert ő vízen jár és mi még nem szoktuk meg a vízen járás dinamikáját. A vízen járást nem lehet fokozatosan elsajátítani, hanem csak egy merész kilépéssel énünk bárkájából a bizonytalanság hullámaira.

77. Míg a Tóra pontos társadalmi rendet körvonalaz, a háború és a béke...

77. Míg a Tóra pontos társadalmi rendet körvonalaz, a háború és a béke, a helyes politika és a mindennapi élet jogi és társadalmi formáját adja a népnek, addig Jézusnál mindebből semmit sem találhatunk. Jézus követése nem nyújt politikailag konkrétan megvalósítható társadalmi szerkezetet. A hegyi beszédre nem lehet állam- és társadalmi rendet felépíteni, amint joggal ismétlik. Úgy tűnik, hogy a hegyi beszéd üzenete más síkon helyezkedik el. A hegyi beszédben Jézus félresöpri Izrael rendelkezéseit, amelyek fennállását évezredeken és a történelem viharain át lehetővé tették. (Názáreti Jézus I. kötet 106. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ha Jézus követése nem is nyújt politikailag konkrétan megvalósítható társadalmi szerkezetet, de Isten országának berendezkedését nagyon is konkretizálja. Ő a szőlőtő, mi a szőlővesszők. Isten országának láthatóvá válása nem működhet Jézus nélküli, jószándékú, klubos kereszténységgel. Ehhez kapcsolnám új püspökünk, Udvardy György gondolatát: „Már az sem elég, ha egy közösség példamutatóan él, missziós lelkületűvé kell válnia a hívőknek."

78. Éppen zsidó oldalról — teljesen joggal — kérdezik újra és újra: Mit hozott a ti „Messiástok”, ...

78. Éppen zsidó oldalról — teljesen joggal — kérdezik újra és újra: Mit hozott a ti „Messiástok”, Jézus? Nem hozta el a világbékét, és nem szüntette meg a világ nyomorát. Így tehát nem lehet az igazi Messiás, akitől éppen ezt várjuk. Nos, vajon mit hozott Jézus? Szembesültünk már ezzel a kérdéssel és ismerjük a választ: Izrael Istenét vitte el a népekhez, úgyhogy immáron minden nép hozzá imádkozik, és Izrael Írásaiban az ő igéjét, az élő Isten igéjét ismeri meg. Az egyetemességet ajándékozta, amely az Izraelnek és a világnak adott egyetlen, nagy és meghatározó ígéret. (Názáreti Jézus I. kötet 108. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Valószínűleg a te életedbe se a világbékét és a szenvedések megszüntetését hozza el Jézus, bár ez is beletartozik a küldetésébe, hanem sokkal inkább az élő Isten igéjét. Hát nem csodálatos, hogy Jézus által beszél hozzád személyesen az az Isten, aki mindenkinek Atyja, kínainak, szlováknak, románnak, zsidónak, cigánynak, franciának, orosznak is! Remélem, nem hagytam ki senkit azok közül, akiket az elmúlt száz évben tanított utálni a korszellem mögött munkálkodó gonosz lélek. Csak az egyetemességet ajándékozó Jézus elfogadása által békülhetünk ki testvéreinkkel.

79. A prófétáknál tapasztalható fejlődés során a szegényekért, az özvegyekért és az árvákért...

79. A prófétáknál tapasztalható fejlődés során a szegényekért, az özvegyekért és az árvákért viselt felelősség egyre inkább ugyanazt a rangot kapja, mint az egy Isten kizárólagos imádása: egybeolvad az istenképpel, egészen konkrétan meghatározza azt. A társadalmi útmutatás teológiai útmutatás, és a teológiai útmutatásnak társadalmi mondanivalója van — az Isten- és a felebaráti szeretet elválaszthatatlan, s a felebaráti szeretet itt, mint Isten közvetlen jelenlétének észlelése a szegényekben és a gyengékben, egészen gyakorlati meghatározást kap. (Názáreti Jézus I. kötet 115. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Isten kizárólagos imádása egy szinten van a szerencsétlenekkel vállalt sorsközösséggel. Gondoltad volna? Ez az igazság szétbombázza azt az egyik legnagyobb modern kori bálványt, hogy a vallás pusztán magánügy.

80. Az embert csak az Isten felől lehet megérteni, s csak akkor lesz helyes az élete...

80. Az embert csak az Isten felől lehet megérteni, s csak akkor lesz helyes az élete, ha az Istennel való kapcsolatban él. Isten azonban nem távoli ismeretlen. Jézusban megmutatja nekünk az arcát; az ő tetteiben és akaratában magának Istennek a gondolatait és akaratát ismerjük meg. Ha embernek lenni lényegében Istenhez való viszonyt jelent, úgy világos, hogy ehhez hozzátartozik az Istennel való beszélgetés és az Istenre való odahallgatás. (Názáreti Jézus I. kötet 117. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az egyik bibliaóránkon egyszer valaki olyan hitelesen és mélyen imádkozott, hogy tényleg érezhettük: Isten nem távoli ismeretlen. Így beszélt Istenhez: „Köszönjük, Istenünk, hogy te nem odakint vagy valahol fent az univerzumban, hanem itt vagy bennünk, egészen közel mihozzánk.”

81. Az imádság másik helytelen formája, amelytől az Úr óv bennünket, az üres beszéd,...

81. Az imádság másik helytelen formája, amelytől az Úr óv bennünket, az üres beszéd, a szószaporítás, amely megfojtja a lelket. Mindannyian ismerjük annak a veszélyét, hogy megszokott szövegeket szavalunk, míg a lélek valahol egészen máshol van. Akkor vagyunk a legfigyelmesebbek, amikor a legmélyebb ínségből kérünk valamit Istentől, vagy éppen örömteli szívvel köszönetet mondunk neki a tapasztalt jóért. (Názáreti Jézus I. kötet 118. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A túl sok szó megfojtja a lelkünket. Nem azért mintha a szavak bűnösek lennének, hanem mert a rutin szól belőlünk. Egyszer egy spirituális tanító azt mondta, hogy „figyeljünk a szavak közötti csendre”. Ez a csend feléleszti a bennünk szunnyadó erőket.

82. Annál jobban fogunk imádkozni, minél inkább jelen van lelkünkben az Istenre...

82. Annál jobban fogunk imádkozni, minél inkább jelen van lelkünkben az Istenre irányultság. Minél inkább egész létezésünk hordozó alapjává válik, annál inkább a békesség emberei leszünk. Annál inkább tudjuk hordozni a fájdalmat, annál inkább meg tudunk érteni másokat, és meg tudunk nyílni feléjük. Ezt az egész tudatunkat átható irányultságot, Isten csendes jelenlétét gondolkodásunk, eszmélődéseink és létünk mélyén nevezzük „állandó imádságnak”. (Názáreti Jézus I. kötet 118. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Mások fájdalmát hordozni nem lehet valódi imaélet nélkül. Papi szolgálatom egy hetébe sűrítve annyi tragédiával (példák: kisgyerekeit verő apa, delíriumban levő alkoholista a pszichiátrián…) találkozok, hogy vagy közönyben, vagy pedig állandó sírógörcsben kellene élnem. Csak az állandó imádság tesz képessé az önpusztítás nélküli együttérzésre.

83. Szent Benedek Regulájában ez áll: „... mens nostra concordet voci nostrae”...

83. Szent Benedek Regulájában ez áll: „... mens nostra concordet voci nostrae” — hogy elménk megegyezzék szavunkkal (Reg. 19,7). Többnyire a gondolat megelőzi a szót, keresi és alakítja azt. Ám a zsoltározáskor, a liturgikus imádságnál általában fordított a helyzet: a szó, a hang megelőz bennünket, és a léleknek be kell illeszkednie ebbe a hangba. (Názáreti Jézus I. kötet 119. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje:Latinovits Zoltán azt tanította a versmondás művészetéről, hogy az előadónak úgy kell mondania a verset, mintha ő maga lenne a költő, a vers éppen most születne az ajkáról, és még nem tudná, mi lesz a következő sor. Azt hiszem, az ima művészete hasonló ehhez.

84. Fontos jelentősége van annak, hogy a Miatyánkot Lukács Jézus imádkozásának összefüggésébe...

84. Fontos jelentősége van annak, hogy a Miatyánkot Lukács Jézus imádkozásának összefüggésébe helyezi el. Jézus ezzel saját imájának részeseivé tesz bennünket, bevezet a „háromságos Szeretet” belső beszélgetésébe, mintegy Isten szívéhez vonja emberi szükségeinket. ( Názáreti Jézus I. kötet 120. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A „háromságos Szeretet” egyik hiteles megjelenítése Andrej Rubljov ikonján látható. Talán nem túlzás, hogy azt a képet szemlélni olyan, mintha a Szentháromság személyeivel beszélgetnénk. Ez a saját tapasztalatom is.

85. „Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek...

85. „Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább megadja a jót a ti mennyei Atyátok azoknak, akik őt kérik" (Mt 7,9köv.)” Lukács pontosítja a „jót”, amit az Atya ad, amikor azt mondja: „... mennyivel inkább meg fogja adni a mennyei Atya a Szentlelket azoknak, akik kérik” (Lk 11, 13). Ezt akarja mondani: Isten ajándéka maga Isten. A „jó”, amit nekünk ajándékoz, ő maga. Ezen a helyen egyszerre csak nyilvánvaló lesz, miről is van szó akkor, amikor imádkozunk: nem erről vagy arról a dologról, hanem arról, hogy Isten nekünk akarja ajándékozni magát — ez minden ajándék ajándéka, az „egyedül szükséges” (vö. Lk 10,42). (Názáreti Jézus I. kötet 123. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Éppen ezért az imádságok imádsága az, ha az Atyától kérjük a Szentlelket Jézus nevében. Hívni a Szentlelket nem egy imádság a többi között, hanem maga az imádság lényegi értelemben. Hívd a Szentlelket. Ezt mondd ki hittel szomjazva: „Jöjj, Szentlélek, keresztelj meg engem hatalmaddal és élő tüzeddel, hogy Krisztus feltámadásának tanúja legyek!”

86. Uram, mutasd meg nekünk az Atyát — mondjuk Jézusnak ismételten...

86. Uram, mutasd meg nekünk az Atyát — mondjuk Jézusnak ismételten, és a válasz mindig a Fiú: általa, csak őáltala ismerjük meg az Atyát. És így lesz látható az atyaság mérvadó képe. A Miatyánk nem emberképet vetít ki a mennybe, hanem a menny felől — Jézus felől — mutatja meg, hogyan kell és lehet emberekké válnunk. (Názáreti Jézus I. kötet 124. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A Miatyánk által válhatunk emberré. Nem az eszközhasználat, nem is pusztán a beszéd által, hanem a Miatyánk által kell emberré válnunk. Ez az igazi evolúció!

87.  A gyermekség dinamikus fogalommá vált: Istennek nem kész gyermekei vagyunk...

87.  A gyermekség dinamikus fogalommá vált: Istennek nem kész gyermekei vagyunk, hanem a Jézussal való mélyülő közösségünk által egyre inkább azzá kell lennünk. A gyermeki lét azonos Krisztus követésével. Az „Atyaisten” szó ekképpen hozzánk intézett felszólítás lesz: úgy éljünk, mint a „gyermek”, mint a fiak és leányok. (Názáreti Jézus I. kötet 125. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az elme lezáró mechanizmusa egyáltalán nem viseli el azt, ha valami nem kész. Az egó megőrül a befejezetlenségtől. Ezért is kell megtagadni önmagunkat, ha Krisztust akarjuk követni. Megtagadom, amit gondolok magamról. Megtagadom, amit mások mondanak rólam. Mivel Krisztust követem, majd ő megmondja nekem és a világnak, hogy ki is vagyok én valójában.

88. Noha az istenképbe rajzolva megjelenik az ember testi léte alapján megformált...

88. Noha az istenképbe rajzolva megjelenik az ember testi léte alapján megformált nyelvben az anyai szeretet, ugyanakkor az is igaz, hogy Istent sohasem nevezi és nem is szólítja „anyának” sem az Ó- sem az Újszövetség. Az anya a bibliában Istennek nem címe. Miért? Csak tapogatózva kísérelhetjük meg ennek megértését. Természetesen, Isten se nem férfi, se nem nő, hanem Isten; a férfi és a nő Teremtője. Az anyaistenségek, amelyek mind Izrael népét, mind pedig az Újszövetség Egyházát körülvették, az Isten és a világ közötti viszonynak olyan képét mutatják, amely merőben ellenkezik a bibliai istenképpel. (Názáreti Jézus I. kötet 126. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A bibliai istenkép tehát nem egy semleges laboratóriumban lett kifundálva, hanem a zsidó nép vándorlásai, kudarcai, ünnepei közben formálódott ki. Milyen a te istenképed? Engeded, hogy a Biblia élő Istene legyen a te Urad?

89. A „mi” szóból kiindulva értjük a Miatyánk további kiegészítését is:...

89. A „mi” szóból kiindulva értjük a Miatyánk további kiegészítését is: „Aki a mennyekben vagy.” Ezekkel a szavakkal Istent, az Atyát nem valami távoli égitesten helyezzük el, hanem kimondjuk, hogy nekünk, akiknek oly sok és különböző földi édesapánk van, mégis egyetlenegy Atyától jövünk, aki minden atyaságnak mértéke és eredete. „Meghajtom térdemet az Atya előtt, akitől minden atyaság származik a mennyben és a földön” — mondja Szent Pál (Ef 3,14). (A Názáreti Jézus I. kötet 127. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A minap kaptam valakitől egy levelet, aki így osztotta meg velem tapasztalatát: „Sírás közben könyörgök a Mennyei Atyához, hogy vigasztaljon meg, ez olyan mélyről szakadt fel belőlem, akár egy gyermek zokogása!!!!” Valóban, mennyire szükségünk van mindannyiunknak ilyen tisztítótűzhöz hasonló élményekre.

90. Nos, Isten nevével vissza lehet élni, és be lehet mocskolni. Isten nevét kisajátíthatjuk...

90. Nos, Isten nevével vissza lehet élni, és be lehet mocskolni. Isten nevét kisajátíthatjuk a magunk céljaira, és így eltorzíthatjuk Isten képét. Minél inkább kezünkbe adja magát, annál inkább elhomályosítjuk világosságát; minél közelebb van, annál felismerhetetlenebbé tehetik őt visszaéléseink. Martin Buber egyszer azt mondta, hogy annak a szégyenteljes visszaélésnek, amelyet Isten nevével elkövettek, el kellene vennie a merszünket, hogy őt megnevezzük. Ám az lenne csak igazán hozzánk jövő szeretetének a megtagadása, ha „agyonhallgatnánk” őt. (A Názáreti Jézus I. kötet 129. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus neve most már fél éve új világossággal lépett be az életembe. Amikor a zsolozsmában a zsoltárokat imádkoztam, arra éreztem indítást, hogy amikor a „név, nevét, neve” szavak vannak, akkor illesszem be Jézus nevét, például a 8. zsoltárnál is. Sokkal mélyebb lett az imádkozásom.

91. Hogyan használom Isten szent nevét? Félelemteljes tisztelettel állok az égő csipkebokor...

91. Hogyan használom Isten szent nevét? Félelemteljes tisztelettel állok az égő csipkebokor felfoghatatlan közelsége előtt, egészen az Eucharisztiában való jelenlétéig, amelyben valóban teljesen kezünkbe adja magát? Van-e gondom arra, hogy Isten szent „velünkléte” ne alacsonyítsa le őt a mocsokba, hanem minket emeljen fel az ő tisztaságába és szentségébe? (A Názáreti Jézus I. kötet 129. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Igen, van rá gondom. Ezért is akarom egyre közelebb vinni az embereket a szentségimádáshoz az eukharisztikus tanítványképzés által. Ez olyan egyszerű, kis gyakorlatok és felismerések átadása, amelyek egészen személyessé tehetik bennünk az eukharisztikus Jézus jelenlétét.

Cseh Péter Mihály atya e-mail: szentpio@vipmail.hu    Webmester e-mail: budavari.geza@gmail.com