Benedek pápa breviáriuma

az év minden napjára

92. Egyáltalán nem csodaországot kapunk ígéretül, ha jámborok leszünk...

92. Egyáltalán nem csodaországot kapunk ígéretül, ha jámborok leszünk, vagy valamiképpen vágyakozunk Isten országára. Nem egy működő világ automatizmusát körvonalazzák ezek a szavak, ahogyan azt az osztály nélküli társadalom utópiája elképzelte, ahol magától jól megy minden, csak azért, mert nincs magántulajdon. Ilyen egyszerű recepteket nem ad nekünk Jézus. De mint mondottam, felállít egy mindent eldöntő prioritást: „Isten országa” annyit jelent, mint „Isten uralma”, ez pedig azt jelenti, hogy elfogadjuk az ő akaratának mércéjét.  (A Názáreti Jézus I. kötet 130. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Igaz, hogy nem csodaországot kapunk ígéretül, de az is éppúgy igaz, hogy Jézus csodatettei ma ugyanolyan hatékonyan építik Isten országát, mint az evangéliumokban. Persze, nincs egyszerű recept a csodához. Már az is nagyon nagy csoda – meglátásom szerint –, ha képesek vagyunk egy pillanatra együttérezni a másik emberrel.

93. A menny lényege az Isten akaratával való egyesülés, az akarat és az igazság egységre jutása...

93. A menny lényege az Isten akaratával való egyesülés, az akarat és az igazság egységre jutása. A föld „mennyé" lesz, ha és amennyiben a földön megvalósul Isten akarata, és annyiban lesz pusztán "föld”- a menny ellen pólusa-, ha és amennyiben kivonja magát Isten akarata alól. (A Názáreti Jézus I. kötet 132. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Van egy barátom, aki szándékosan-e vagy nyelvbotlásból, nem tudom, de mindig fordítva mondja a Miatyánk egyik mondatát: „Legyen meg a te akaratod, amint a földön, úgy a mennyben is.” Azért érdekes elgondolkozni azon, hogy mi, innen a földről megváltoztathatjuk-e a mennyei történéseket.

94. Aki az aznapi kenyeret kéri, az szegény. Az imádság szem előtt tartja a tanítványok ...

94. Aki az aznapi kenyeret kéri, az szegény. Az imádság szem előtt tartja a tanítványok szegénységét. Olyan embereket feltételez, akik lemondtak hitükért a világról, annak gazdagságáról, fényéről, és csak azt kérik, ami az élethez nélkülözhetetlen. (A Názáreti Jézus I. kötet 135. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az élethez nélkülözhetetlen – legszorosabb teológiai értelemben – maga Krisztus teste a szentostyában. Nem egy szent szinte csak ezzel táplálkozott testi, fizikai szinten is: Pio atya, Neumann Teréz, Marthe Robin. Persze, ez a táplálkozási forma nem lelki fogyókúra volt nekik, hanem az élet legmélyebb forrásának rendkívüli felfedezése. Tudnál csak a szentostyán élni, vagy te még nem akarsz ennyire szent lenni? Kell még neked a világ fénye, gazdagsága, vagy elég már neked a szentostya különösen egyszerű szegénysége?

95. A csak a mai nap kenyeréért fohászkodó kérés így olyan távlatokat nyit meg...

95. A csak a mai nap kenyeréért fohászkodó kérés így olyan távlatokat nyit meg, amelyek meghaladják a naponta szükséges tápláléknak a jelentésmezejét. A kérés feltételezi a tanítványok legszűkebb közösségének radikális Krisztus-követését, amely lemondott az e világi javakról, és azoknak útjához csatlakozik, akik „a Messiás gyalázatát nagyobb gazdagságnak tartják, mint Egyiptom kincseit” (Zsid 11,26). (A Názáreti Jézus I. kötet 136. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Vajon a tanítványok legszűkebb körébe ma beletartozik mind a másfél milliárd katolikus a világon? Kötve hiszem. Magamat is inkább sokszor a Jézust távolról figyelő ismerősök körébe sorolom. De Jézus nem tűri ezt a távolságot, egyre közelebb akar vonni magához minket, akár az evilági javakról való lemondásunk árán is.

96. A bűn tartozása megtorlást idéz elő; így az adósságok láncolata képződik...

96. A bűn tartozása megtorlást idéz elő; így az adósságok láncolata képződik, amelyben a tartozás súlya állandóan növekszik, és belőle való menekülés egyre nehezebb lesz. Ezzel a kéréssel azt mondja nekünk az Úr: a bűn tartozását csak megbocsátó elengedéssel, nem pedig megtorlással lehet felülmúlni. (A Názáreti Jézus I. kötet 139. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A megbocsátó elengedés számomra egy nagyon egyszerű módon jelenik meg. Igent mondok a kérésekre. Engedek az igazamból. Valaki nemrég azt írta nekem, hogy az imádság nem csak az, amit én mondtam róla a bibliaórán. Olyan jó érzés volt erre azt válaszolni, hogy igen, köszönöm a kiegészítést, az imádság sokkal több annál, mint, amit én elmondhatok róla. Meg kell tanulnunk engedni, mint ahogy Pilinszky János írja: „Akár a kő, olyan vagyok, / mindegy mi jön, csak jöjjön. / Oly engedelmes, jó leszek, / végig esem a földön.”

97. A bűn valóság, objektív hatalom, amely rombolást idézett elő, melyet felül kell múlni...

97. A bűn valóság, objektív hatalom, amely rombolást idézett elő, melyet felül kell múlni. Ezért a megbocsájtásnak többnek kell lennie, mint tudomásul nem vételnek, elfeledni akarásnak. A bűnt fel kell dolgozni, meg kell gyógyítani és így kell felülmúlni. (A Názáreti Jézus I. kötet 140. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nemrég egy komoly emberi konfliktus után azt írtam be az egyik kis füzetembe, ahova az evangelizációs felismeréseimet gyűjtöm: „Kudarcokat feldolgozni, nem betemetni.”

98. Newman bíboros egyik gondolatát felidézem, aki egyszer úgy fogalmazott, hogy Isten ugyan...

98. Newman bíboros egyik gondolatát felidézem, aki egyszer úgy fogalmazott, hogy Isten ugyan egyetlen szóval meg tudta teremteni a világot a semmiből, de az emberek bűnét és szenvedését csak úgy tudta felülmúlni, hogy önmagát is latba vetette Fiában maga is szenvedő lett, aki ezt a terhet hordozta és odaadása által felülmúlta. Ám ez az isteni önbevetés sem elegendő: csak azzal a Fiúval való közösség révén lehet hatékony, aki mindannyiunk terhét hordozta. (A Názáreti Jézus I. kötet 141. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A teológia tanulása során tanároktól és tanulóktól egyaránt elhangzott ez az engem nagyon idegesítő mondat: „Isten másképp is megválthatta volna a világot. Mondhatta volna, hogy meg vagytok váltva és kész, vagy ledob valamit a mennyből.” Benedek pápa kijelentése ezzel szemben az, hogy „csak úgy tudta felülmúlni, hogy önmagát is latba vetette, Fiában maga is szenvedő lett.” Ez a „csak” nagyon megnyugtató a számomra.

99. Jób könyve segíthet bennünket, hogy különbséget tegyünk a próbatétel és a kísértés...

99. Jób könyve segíthet bennünket, hogy különbséget tegyünk a próbatétel és a kísértés között. Az embernek próbatételre van szüksége ahhoz, hogy éretté váljék, hogy a felületes jámborságból valóban egyre inkább eltaláljon az Isten akaratával való mély eggyé válás hoz. Ahogyan a szőlő levének ki kell forrnia ahhoz, hogy nemes borrá legyen, úgy az embernek is szüksége van többszöri megtisztulásra, átalakulásra, amelyek veszélyesek számára, s melyekbe bele is bukhat, s mégis ezek elengedhetetlen utak ahhoz, hogy eljusson önmagához és Istenhez. (A Názáreti Jézus I. kötet 143. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A próbatételre szükségünk van, a kísértésre nincs. A próbatételben Isten érlel minket, hogy ő maga életté váljon bennünk. A kísértésben az ördög a halálunkat tervezi, hogy elszakadjunk Istentől. Ha nem tudjuk megkülönböztetni a kettőt, akkor annak mindig az a következménye, hogy a megpróbáltatástól menekülünk, a kísértést pedig tárt karokkal fogadjuk. Istent vádoljuk a kísértésért, a próbákban pedig nem ismerjük fel az ő szabadságra hívó szavát.

100. A szeretet mindig a tisztulások, lemondások önmagunk fájdalmas átalakulásainak...

100. A szeretet mindig a tisztulások, lemondások önmagunk fájdalmas átalakulásainak a folyamata, és ekképpen az érlelődés útja. Ha Xavéri Szent Ferenc Istenhez imádkozva azt mondhatta: „Nem azért szeretlek, mert megadhatod a mennyországot vagy a poklot, hanem egyszerűen, mert te te vagy – az én királyom és Istenem", úgy minden bizonnyal a belső tisztulás hosszú útjára volt szüksége, mire erre a végső szabadságra eljutott Az érlelődés útjára, amelyen a kísértés, az elbukás veszélye leselkedett, de mégis szükséges út volt. (A Názáreti Jézus I. kötet 143-144. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Milyen hosszú útra számítasz a mennyországig? Milyen hosszú lesz a te belső tisztulásod?

101. A tanítványok első feladata az igehirdetés: az embereket megajándékozni...

101. A tanítványok első feladata az igehirdetés: az embereket megajándékozni az ige világosságával, Jézus üzenetével. Az apostolok mindenekelőtt evangélisták. Jézushoz hasonlóan Isten országát hirdetik, és ezzel összegyűjtik az embereket Isten új családjába. Ám Isten országának hirdetése sohasem puszta szó, sohasem puszta oktatás. Esemény ez, úgy, ahogyan maga Jézus is esemény, Isten Igéje személyesen. Őt hirdetve a vele való találkozásra vezetnek el. (A Názáreti Jézus I. kötet 152. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ha tanítványok vagyunk, akkor nekünk is az első feladatunk az igehirdetés. Az a tapasztalatom, hogy az Ige több, mint az én szavam. Ha kimondom, valami jó történik az emberekben. Látom az arcukon.

102. Ahogyan az exorcizmus elűzi a démonoktól való félelmet, és a világot, amely Isten...

102. Ahogyan az exorcizmus elűzi a démonoktól való félelmet, és a világot, amely Isten értelméből származik, az ember értelmére bízza, úgy az Isten hatalmával történő gyógyítás egyszersmind felszólítás is, hogy higgyünk Istenben és az ész erejét a gyógyítás szolgálatára használjuk. Itt mindig is arról a széles látókörű észről van szó, amely észreveszi Istent, és ezért az embert is mint a test és lélek egységét ismeri el. Aki tényleg meg akarja gyógyítani az embert, annak egész valójában kell tekintenie őt és tudnia kell, hogy végső gyógyulása csak Isten szeretetében lehet. (Názáreti Jézus I. kötet 155. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nemrég egy édesanya fordult hozzám elveszett lelkű fia ügyében. Éreztem, hogy nem beszélhetek mellé, most közvetlenül kell beadni az injekciót… A Szentlélek arra indított, hogy megtanítsam neki ezt az imát: „Mennyei Atyám! Hiszem, hogy csak a te szereteted tudja megmenteni az én fiamat!”

103. A Tizenkettő és az asszonyok tanítványsága közötti különbség nyilvánvaló...

103. A Tizenkettő és az asszonyok tanítványsága közötti különbség nyilvánvaló; a két csoport megbízatása teljesen különböző. Ám Lukács rámutat arra, ami különbözőképpen a többi evangéliumban is megjelenik, hogy „sok” asszony tartozott a hívők szűkebb közösségéhez. Az, hogy hívőként Jézussal tartottak, e közösség létrejöttéhez egészen lényeges volt, ahogyan ez különösen nyilvánvaló módon a kereszt alatt és a feltámadásnál is bebizonyosodott. (Názáreti Jézus I. kötet 158. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus tanítványi csapata egészséges egyensúlyt mutatott a nemek eloszlásában. Jézus közösségét persze nem szabad pusztán szociológiai szemmel nézni. A lényeg az, hogy hívők közössége volt. Vajon manapság hogyan tudnánk hatékonyabban üstökön ragadni a férfiakat, hogy merjék felvállalni a hitüket Krisztusban? Magyarul: hogyan legyen több férfi a templomban?

104. Jézus igehirdetésének szívét kétségkívül a példabeszédek alkotják...

104. Jézus igehirdetésének szívét kétségkívül a példabeszédek alkotják. A civilizációk váltakozásától függetlenül frissességükkel és emberi voltukkal újból és újból megérintenetek bennünket (Názáreti Jézus I. kötet 160. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Magam is tapasztalom, hogy mennyire hasznos a példák, hasonlatok, személyes élmények használata az igehirdetésben. Nemcsak azért, mert könnyebben megjegyzik az emberek, hanem mert mindenki szabadon belehelyezkedhet a történetbe és éppen így lesz rá a legnagyobb hatással.

105. Keményítsd meg ennek a népnek a szívét, zárd be a fülét, ragaszd be a szemét...

105. „Keményítsd meg ennek a népnek a szívét, zárd be a fülét, ragaszd be a szemét, hogy szemével ne lásson, fülével ne halljon, hogy szíve ne jusson el a belátásra és ne térjen meg és ne gyógyuljon meg” (Iz 6,10). A próféta kudarcot vall: üzenete túlságosan ellentmond a közvéleménynek, a jól bejáratott életszokásoknak. Majd csak a kudarc által lesz igéje hatékony. A prófétának ez a bukása sötét kérdésként ott áll Izrael egész története fölött, és bizonyos módon újból és újból megismétlődik az emberiség történelmében. S mindenekelőtt mindig új Jézus Krisztus sorsa is: ő a kereszten végzi. De éppen a keresztről jön a nagy termékenység. (Názáreti Jézus I. kötet 165. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Időnként nagyon úgy tűnik, hogy az Egyházunkon belül is van egy olyan közvélemény, jól bejáratott életszokás, vagyis a rutin szellemisége, ami elfojtja a Szentlélek működését bennünk. Vajon kitartanak-e prófétáink a rutin ellen vívott harcukban?

106. Az „Isten országa” magként van jelen. A mag, kívülről nézve...

106. Az „Isten országa” magként van jelen. A mag, kívülről nézve jelentéktelen dolog. Elkerülheti figyelmünket. A mustármag – Isten országának képe – a legkisebb a magok között, és mégis egész fát rejt magában. A mag az eljövendő jelenléte. A magban az eljövendő már most el van rejtve. A mag az ígéret jelenléte. (Názáreti Jézus I. kötet 165 old.)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Minden magot meg kell becsülni. Már sokszor megnéztem „Az ember, aki fákat ültetett” című filmet. Csodálatos a főhős türelme, és az, ahogy hisz minden egyes mag belső termékenységében.

107. Minden nevelő, minden tanító, aki hallgatóinak új ismereteket akar közvetíteni...

107. Minden nevelő, minden tanító, aki hallgatóinak új ismereteket akar közvetíteni, újból és újból példákkal és hasonlatokkal fog élni. A példák által gondolkodásuk közelébe hoz egy olyan valóságot, amely addig a megszólított látókörén kívül esett. Meg akarja mutatni, hogyan tűnik elő az ő tapasztalatuk tartományához tartozó valóságon olyasvalami, amit eddig nem észleltek. A hasonlat segítségével a távolit közel viszi hozzájuk azért, hogy a példabeszéd hídján átjöjjenek a számukra addig ismeretlenhez. (Názáreti Jézus I. kötet 166. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Íme, egy hasonlat, ami talán nem lesz törött tükör, és picit megcsillant a misztériumból: Isten országa olyan, mint a tévé. Mindig köztünk van, és nem lehet kikapcsolni az életünkből.

108. Jézus ugyanis nem elvont ismereteket akar közvetíteni nekünk, amelyek ne érintenék...

108. Jézus ugyanis nem elvont ismereteket akar közvetíteni nekünk, amelyek ne érintenék lényünk legmélyét. Isten titkához kell bennünket vezetnie — a világossághoz, amelyet szemünk nem tud elviselni, és amelyet ezért elkerülünk. Hogy számunkra megközelíthető legyen, e világ dolgaiban és mindennapjaink valóságaiban mutatja meg az isteni világosság átragyogását. (Názáreti Jézus I. kötet 167. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Kicsi egónk imádja az elvont ismereteket, mert akkor nem kell cselekednünk. Ilyenkor a megbeszélések és a konferenciák vége egy újabb megbeszélés időpontjának megbeszélése. De jusson eszünkbe Mécs László verse: „…konferenciáznak a nagy szélhámosok.”

109. A mindennapi életünkön keresztül akarja nekünk megmutatni, kik vagyunk, és ennek...

109. A mindennapi életünkön keresztül akarja nekünk megmutatni, kik vagyunk, és ennek megfelelően mit kell tennünk. Igényt támasztó ismeretet közvetít nekünk, amely nemcsak és nem elsősorban új tudást hoz, hanem életünket változtatja meg. Olyan ismeretet, amely megajándékoz bennünket: Isten úton van feléd. (Názáreti Jézus I. kötet 167. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A hívő ember egyik komoly életpróbája az üresség átélése. Vajon mikor ér ide hozzám Isten, ha tényleg úton van felém? A zsoltárok imádkozása megtisztít minket, amikor ránk köszönt egy ilyen az állapot.

110. A bűn által megjelölt világban életünk súlypontját és gravitációját...

110. A bűn által megjelölt világban életünk súlypontját és gravitációját az én-hez és a személytelenséghez („Man") való kötődés jellemzi. E fogva tartó köteléknek szét kell törnie, hogy megnyíljunk egy új szeretet felé, amely egy másik gravitációs térbe helyez és így új módon enged élni. Ilyen értelemben Isten megismerése nem lehetséges Isten láthatóvá váló szeretetének ajándéka nélkül; ám az ajándék is elfogadásra vár. (Názáreti Jézus I. kötet 168. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A személytelenséghez való kötődés számomra leginkább a közhelyes gondolkodásban érhető tetten. Az ilyen beszéd soha nem vezet el a konkrét cselekvéshez, ami megváltoztatná a világot. Az igaz szeretet ott indulhat el, ha a szentmisén őszintén mondjuk ki: „én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem”. Te komolyan gondolod, hogy sokszor és sokat vétkeztél?

111. A konkrét kérdés így szól: De hát kicsoda az a „felebarát”?...

111. A konkrét kérdés így szól: De hát kicsoda az a „felebarát”? A szokványos válasz, amely szentírási szövegekre is támaszkodhat, azt mondja, hogy a „felebarát” az ugyanazon néphez tartozót jelenti. (Názáreti Jézus I. kötet 170. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Kiemelkedő imaélményem volt az utóbbi időben, amikor egy felebarátom betegágyánál a mennyei Atyához imádkoztam és egyszer csak váratlanul átéltem, hogy az előttem fekvő ember a testvérem. Ekkor olyan erőssé vált az imám, mint még soha.

112. S íme, most a szamaritánus lép színre. Mit fog tenni? Nem kérdezősködik ...

112. S íme, most a szamaritánus lép színre. Mit fog tenni? Nem kérdezősködik szolidáris kötelezettségének kiterjedési köréről, de az örök élet elnyeréséhez szükséges érdemekről sem. Valami más történik: meghasad, felszakad a szíve; az evangélium azt a szót használja, amely a héberben eredetileg az édesanya méhére és az anyai odahajlásra, odaadásra utal. „Utolsó porcikájáig”, a lelke legmélyéig hatolóan megrendíti, hogy így látja ezt az embert. (Názáreti Jézus I. kötet 171. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Vajon képes vagy így megrendülni más fájdalma láttán? Nem félsz, hogy ebben a megrendülésben elveszíted magadat?

113. A példabeszéd időszerűsége nyilvánvaló. Ha átültetjük a globalizált társadalom dimenzióiba...

113. A példabeszéd időszerűsége nyilvánvaló. Ha átültetjük a globalizált társadalom dimenzióiba, láthatjuk, hogy Afrika kiraboltan és kifosztottan faképnél hagyott népei mennyire közelről érintenek bennünket. Akkor látjuk, mennyire „felebarátaink” ők; s azt is észrevesszük, hogy a mi életstílusunk, a mi történelmünk, melynek szövetébe beletartozunk, szintén a fosztogatói között volt és van. (Názáreti Jézus I. kötet 172. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Kemény önkritika ez a pápa részéről T/1. személyben, hiszen ő is európai emberként Afrika javainak kirablói közé helyezi magát. A pápának milyen nehéz lehet hitelesen beszélni Afrika szegénységéről! De Benedek pápának sikerül ez, mert engedi, hogy közelről megérintse őt a szenvedés.

114. Az atyák világtörténelmi méretekben látják a példabeszédet: a férfi, aki félholtra ...

114. Az atyák világtörténelmi méretekben látják a példabeszédet: a férfi, aki félholtra verten fekszik az útszélen, vajon nem „Ádám” képe, az emberé általában, aki valóban „rablók kezébe esett”? Vajon nem igaz, hogy az ember, ez az embernek nevezett teremtmény, egész történelme folyamán elidegenedettnek, összevertnek látszik; olyannak, akivel visszaéltek? Az emberiség nagy tömegei majdnem mindig elnyomatásban éltek. (Názáreti Jézus I. kötet 173. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Szó szerint rablók kezébe még soha nem estem, de egyszer a szobámba visszatérve láttam, hogy valaki felforgatta az asztalomat. Érdekes, de azonnal pontosan tudtam, hogy ki volt és azt is éreztem, hogy sajnálom őt, mert elborult lelkiállapot vezette. Talán így lehet ez kinagyítva, történelmi méretekben is. Az elnyomók, a rablók, a zsarnokok valójában elborult lelkiállapotban kínlódnak. Lehet, hogy jobban szenvednek, mint azok, akik miattuk szenvednek. A példázatban a rablók nem élik át az irgalmas szamaritánus jóságát, de akit megvertek és kifosztottak, ő igen.

115. Ha magának az embernek a képe meg van támadva, úgy a szamaritánus nem lehet más...

115. Ha magának az embernek a képe meg van támadva, úgy a szamaritánus nem lehet más, mint Jézus Krisztus képe. Isten, aki számunkra idegen és távoli, Jézus Krisztusban felebaráttá tette önmagát. Olajat és bort önt sebeinkre, melyekben a szentségek gyógyító ajándékát látják, és a vendégfogadóba vezet bennünket, az Egyházba, ahol gondoskodik ápolásunkról, és a gondoskodás árának előlegével is megajándékoz minket. (Názáreti Jézus I. kötet 174. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A szamaritánus abban a korban egy eretnek szektához tartozó, kiközösített embert jelentett, mert elszakadt a jeruzsálemi kultuszközösséghez tartozás egységétől. Jézus biztos, nem fricskának szánta ezt a példabeszédet az igazhitűségükkel dicsekvőkkel szemben, inkább gyógyító szeretettel ki akarta tágítani túl szűkös teológiájukat.

116. Most döbbenünk rá ugyanis, hogy mindannyian „elidegenedettek”, megváltásra szorulók...

116. Most döbbenünk rá ugyanis, hogy mindannyian „elidegenedettek”, megváltásra szorulók vagyunk. Most döbbenünk rá, hogy mindnyájunknak szüksége van Isten megmentő szeretetének az ajándékára, hogy mi is olyanokká váljunk, akik tudnak szeretni. Mindig szükségünk van Istenre, aki felebarátunkká teszi önmagát, hogy felebaráttá lehessünk. (Názáreti Jézus I. kötet 174. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje:Mindnyájunknak szüksége van Isten megmentő szeretetére. De hogyan mentsünk meg mi másokat, ha még nem éltük át a saját megmentettségünket, mert még mindig hideg a szívünk az örömhír hirdetésére? Vagy még mindig ragaszkodunk a saját jóságunk tudatához, vagy netán a bűnös szokásainkhoz ragaszkodunk?

117. Enged a fiatalabb fiú kívánságának (…), az atya szabadságot ad (vö. Lk 15,12). El tudja...

117. Enged a fiatalabb fiú kívánságának (…), az atya szabadságot ad (vö. Lk 15,12). El tudja képzelni, mit fog tenni a fiatalabb fiú, de engedi, hogy útjára menjen. (Názáreti Jézus I. kötet 176. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az atya szent naivitása magával ragadó. Ha átéljük, hogy Isten szeretete engedi kifosztani önmagát a bűneink által, akkor a szerénység korszaka köszönt be az életünkbe.

118. A görög szó, amely a példabeszédben az eltékozolt vagyont jelöli, a görög filozófiában...

118. A görög szó, amely a példabeszédben az eltékozolt vagyont jelöli, a görög filozófiában „lényeget” jelent. Az elveszett fiú eltékozolja „lényegét”, önmagát. (Názáreti Jézus I. kötet 176. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje:„Mi a lényeg?” – kérdezzük sokszor elveket ütköztetve. Olykor azt hisszük, hogy nyakon csíptük a lényeget. Pedig a lényeg nem birtokolható, hiszen ez a fiú is éppen akkor kezdte elveszíteni, amikor azt gondolta, hogy most már igazán az övé.

119. Az atya „a távolból látja fiát”, és elébe megy. Meghallgatja a fiú vallomását...

119. Az atya „a távolból látja fiát”, és elébe megy. Meghallgatja a fiú vallomását és meglátja benne a belső utat, amelyet bejárt, látja, hogy megtalálta az utat a valódi szabadsághoz. Ezért aztán azt sem enged'' hogy befejezze mondandóját, megöleli, megcsókolja és nagy ünnepi lakomát rendez. Öröm uralkodik, mivel a fiú, „aki jár halott volt” amikor vagyonával elköltözött, most újra él, feltámadott; mert elveszett és „újra megkerült” (Lk 15,32). (Názáreti Jézus I. kötet 177. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Isten is lát minket a távolból. Vigasztaló számomra az a kis dalocska, amit gyerekekkel szoktunk énekelni: „A te jó Atyád a mennyből néz le rád.” Nem a hibáinkat akarja faragni bennünk lángvágóval, hanem jóságában szeretne megfürdetni minket. Engeded, hogy megfürösszön?

120. „Hogyan tudnálak téged odavetni Efraim, hogy szolgáltathatnálak ki téged...

120. „Hogyan tudnálak téged odavetni Efraim, hogy szolgáltathatnálak ki téged, Izrael? [...] A szívem önmagam ellen fordul, részvétem fellobban. Nem cselekszem haragom heve szerint, és nem semmisíthetem meg Efraimot még egyszer. Mert Isten vagyok és nem ember, a körödben élő Szent...” (Óz 11,8köv.) Mivel Isten a Szent, az Isten; úgy cselekszik, ahogyan egyetlen ember sem tudna cselekedni. Istennek van szíve és ez a szív mintegy ellene fordul: a prófétánál itt ismét megtaláljuk — csakúgy, mint az evangéliumban — a „részvét” szót, melyet az anyaméh képe fejez ki. Isten szíve átalakítja a haragot, és a büntetést megbocsátásra fordítja. (Názáreti Jézus I. kötet 178. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Isten nem önmagában változtatja át a büntetést megbocsátássá, hanem bennünk, hiszen ő soha nem tervezte el a kárhozatunkat. Mi viszont gyakran színezzük csábítónak látszó bugyrait. Isten már az ember bukásakor belefogott, hogy járhatóvá tegye az üdvösségbe vezető utunkat. Isten bennünk formálja át a bosszút szelídséggé, az elmenekülést hazatalálássá.

121. A baj nélkülözhetetlen lehet megtisztulásunkhoz, a rossz azonban rombol...

121. A baj nélkülözhetetlen lehet megtisztulásunkhoz, a rossz azonban rombol. Ezért szívünk mélyéből kérjük, hogy ne fosztassunk meg a hittől, amely Istent láttatja velünk és Krisztushoz kapcsol bennünket. Ezért kérjük, hogy a javakkal együtt magát „a Jót” el ne veszítsük; hogy ha a javakat elveszítjük is, „a Jót”, Istent ne veszítsük el; hogy mi magunk ne vesszünk el. Szabadíts meg a gonosztól! (A Názáreti Jézus I. kötet 146. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A földi javakat mindenképpen elveszítjük, ha beismerjük, ha nem. De ez nem tétlenségre, hanem helyes önértékelésre kell, hogy vezessen minket: nem tudok olyat alkotni, ami örökké tart, de tudok abban hinni, hogy én örökké élni fogok.

122. „Az Atya ölelő karja a Fiú” — mondja Ágoston. Itt Iréneuszra...

122. „Az Atya ölelő karja a Fiú” — mondja Ágoston. Itt Iréneuszra hivatkozhatott volna, aki a Fiút és a Lelket az Atya két karjának nevezi. „Az Atya karja a Fiú”, ha ezt a kart vállunkra teszi mint „édes igát”, akkor éppen nem teherrel nehezíti az életünket, hanem tette a szeretetteljes elfogadás gesztusa. Ennek a karnak „igája” nem teher, amelyet nekünk kell hordoznunk, hanem a szeretet ajándéka, amely bennünket hordoz, és fiakká tesz. (Názáreti Jézus I. kötet 179. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Egyszer voltam egy családnál és egy négyéves forma kislány szaladt az apja elé. Gyönyörű, tiszta látvány volt, de az apja nem vette föl őt, hanem idomítani kezdte, hogy nekem hogyan köszönjön. Megszakadt a szívem, de türtőztettem magam én is, mint a kislány.

123. Jézus a tékozló fiú példabeszédében azzal igazolja saját magatartását, hogy azt ...

123. Jézus a tékozló fiú példabeszédében azzal igazolja saját magatartását, hogy azt visszavezeti az Atyáéra, azzal azonosítja: így az atya alakjában éppen Krisztus áll a példabeszéd középpontjában, Ő, aki az atyai cselekvés konkrét megvalósulása. (Názáreti Jézus I. kötet 179. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus atyai lelkülete megment minket a hamis énképünk fogságából. Mi szolgának könyörögnénk vissza magunkat legjobb esetben, de ő fiakat akar, akikben ünnepelheti el nem múló szeretetét.

124. Az idősebb testvér mit sem tud a másik belső átalakulásáról és vándorlásáról...

124. Az idősebb testvér mit sem tud a másik belső átalakulásáról és vándorlásáról, a messzi idegenbe vezető útjáról, lesüllyedéséről és új önmagára találásáról. Ő csak az igazságtalanságot látja. És ez azt mutatja, hogy csendben ő is a határtalan szabadságról álmodozott, hogy belsőleg megkeseredett engedelmességében, és mit sem tud az otthonlét kegyelméről, az igazi szabadságról, amelyet mint fiú birtokol. „Fiam! Te mindig velem vagy — mondja neki az atya —, és mindenem a tiéd” (Lk 15,31). Az atya ezekkel a szavakkal a fiúi lét nagyságát magyarázza el neki. Ezek ugyanazok az igék, amelyekkel Jézus főpapi imájában az Atyával való kapcsolatát írja le: „Mindaz, ami az enyém, a tiéd, és ami a tiéd, az enyém” (Jn 17,10). (Názáreti Jézus I. kötet 180. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A tékozló fiú bátyja iránti atyai szavak annyira felráztak engem a János kurzuson 2009 nyarán Hódmezővásárhelyen, hogy azóta mindennap így imádkozok a zsolozsmában a Miatyánk előtt: „Atyám, én mindig veled vagyok és mindened az enyém. Atyám, láss engem! Apu, megengedem, hogy láss bennem mindent. Atyám, azt kívánom, hogy add nekem azt, amivel a legnagyobb örömet okozhatom neked.”

125. Az Isten jóságával szemben tanúsított keserűségben a teljesítményelvű engedelmesség...

125. Az Isten jóságával szemben tanúsított keserűségben a teljesítményelvű engedelmesség belső keserűsége nyilatkozik meg, amely rámutat ennek az engedelmességnek a határaira: szívük szándéka szerint legszívesebben ők is kivándoroltak volna a nagy szabadságba. Van egy bizonyos csendes irigység arra, amit a másik megengedhetett magának. Ők nem járták végig ezt a vándorutat, amely a fiatalabbat megtisztította, és lehetővé tette, hogy rádöbbenjen, mi a szabadság és mit jelent fiúnak lenni. Ők szabadságukat valójában szolgaságként élik meg és nem értek meg a valódi fiúságra. (Názáreti Jézus I. kötet 182. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A csendes irigység démona szívós féreg, ami berágja magát a legtisztább jámborság húsába is. Csak úgy szabadulhatunk tőle, ha a megalázó helyzeteket hálával fogadjuk. Ez halálugrás.

126. Izrael ősi bölcsessége abból indult ki, hogy Isten az igazakat megjutalmazza és a bűnösöket...

126. Izrael ősi bölcsessége abból indult ki, hogy Isten az igazakat megjutalmazza és a bűnösöket megbünteti, tehát a bűnnek a szerencsétlenség, az igazságosságnak a szerencse felel meg. Legkésőbb a száműzetés óta ez a bölcsesség válságba jutott. Izrael nem csak mint a maga egészében nép szenvedett többet a környező népeknél, amelyek számkivetésbe hurcolták és elnyomták, hanem a magánélet területén is egyre inkább megmutatkozott, hogy érdemes cinikusnak lenni; és az igaz ember ebben a világban szenvedő emberré lesz. (Názáreti Jézus I. kötet 165 old.)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A bölcsességünk válságba jut, ha merev sztereotípiák mentén gondolkodunk. Ilyen zárt kategória az, ha a vallásos embert jónak, a nem vallásost rossznak tartjuk. Fullasztó klímát teremtünk magunk körül időnként.

127. A hirtelen fordulat akkor következik be, amikor a szenvedő igaz a szentélyben...

127. A hirtelen fordulat akkor következik be, amikor a szenvedő igaz a szentélyben föltekint Istenre, és őt szemlélve kitágul a látótere. Most már megérti, hogy a sikeres cinikusok látszólagos bölcsessége a világosságnál szemlélve balgaság. A bölcsességnek ez a fajtája annyit jelent, mint: „bolondnak és értelem nélkülinek lenni; olyannak, mint egy marha” (Zsolt 73,22). Ők megrekednek az állati élet szintjén és elveszítették az emberi lét távlatát — amely meghaladja az anyagit — Isten és az örök élet felé. (Názáreti Jézus I. kötet 184. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje:„Nem a cinizmusé lesz a végső szó, ők fognak megszégyenülni végül” – mondta egyszer egy barátom nagyon határozottan egy lelkigyakorlatos beszédében. Igen, amikor Jézus elhúzza a függönyt és bemutatkozik, akkor a cinikusok félve rogynak térdre, de akik hisznek, szeretettel hódolnak majd az Úr előtt.

128. Kétfajta jóllakás áll itt egymással szemben: jóllakottság az anyagi javakkal...

128. Kétfajta jóllakás áll itt egymással szemben: jóllakottság az anyagi javakkal, és jóllakás „alakod” szemlélésével — a szív betelése a végtelen szeretettel való találkozásban (Zsolt 17,14köv.). „Midőn felébredek” — ez a kifejezés végső soron és legmélyebb értelme szerint az új, örök életre való felébredésre utal; ám egy mélyebb „felébredésről” beszél már ebben a világban is: az igazságra való ráébredésről, amely már most újfajta jóllakottsággal ajándékoz meg. (Názáreti Jézus I. kötet 184. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nincs olyan testi élvezet, amit ne lehetne maximálisan kielégíteni 15 perc alatt. Ez nem lealacsonyító, ha mélyebben belegondolunk, hanem inkább felemelő, hiszen épp ekkor ébredhetünk rá, hogy kell valami több, amit nem adhatunk meg magunknak.

129. Jézus keresztre feszítése után találkozunk két jómódú férfival — Nikodémussal és...

129. Jézus keresztre feszítése után találkozunk két jómódú férfival — Nikodémussal és Arimateai Józseffel —, akik megtalálták az Urat és olyan emberek, akik a „felébredők” közé tartoznak. Az Úr az oktalan okosságtól az igazi bölcsességre akar vezetni, a valódi jó felismerésére akar megtanítani bennünket. (Názáreti Jézus I. kötet 185. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Szelíd emberek lehettek, akik megfizették a hitük árát. Akkor találták meg az Urat, amikor jogot kaptak, hogy egy időre eltemessék őt.

130. A gazdag ember azt mondja a Hádészból Ábrahámnak (vö. Lk 16,30), amit oly sok ember...

130. A gazdag ember azt mondja a Hádészból Ábrahámnak (vö. Lk 16,30), amit oly sok ember mondott annak idején, és mond vagy szeretne mondani manapság is Istennek: ha már azt akarod, hogy higgyünk neked és életünket a Biblia kinyilatkoztatásának igéje szerint rendezzük be, akkor világosabbnak kell lenned. Küldj nekünk valakit a túlvilágról, aki megmondhatja nekünk, hogy tényleg úgy van. A jel követelésének, a kinyilatkoztatás nagyobb evidenciájának a problémája végigvonul az egész evangéliumon. Ábrahám válasza világos, ahogy Jézusé is — a példabeszéden kívül — a jeleket követelő kortársai felé: aki az Írás igéjének nem hisz, az annak sem fog hinni, aki a másvilágról jön. A legfelsőbb igazságokat nem lehet ugyanabba a tapasztalati evidenciába belekényszeríteni, amely csak az anyagi valóság sajátja. (Názáreti Jézus I. kötet 186. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nemrég valaki túl hevesen a Nagy Figyelmeztetés nevű teória elfogadását akarta rám erőltetni ismeretlenül emailben. Hála az Úrnak, katolikus orrommal kiszagoltam a háttérben megbújó szándékot: megbontani az Egyház egységét.

131. Vajon Lázár alakja mögött, akit fekélyek borítanak és a gazdag ajtaja előtt fekszik...

131. Vajon Lázár alakja mögött, akit fekélyek borítanak és a gazdag ajtaja előtt fekszik (vö. Lk 16,20), nem ismerjük föl Jézus titkát, aki „a városfalakon kívül szenvedett” (Zsid 13,12) és a kereszten mezítelenül megfeszítve ki volt szolgáltatva a tömeg gúnyolódásának és megvetésének „vérrel és sebekkel fedve”? — „Én pedig olyan vagyok, mint a féreg, nem ember, az emberek csúfsága, a nép megvetettje” (Zsolt 22,7). (Názáreti Jézus I. kötet 186. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus a kereszten mezítelenül volt kifeszítve, mint egy szép vitorlavászon a szélben. Azóta a Szentlélek oly erővel fújja, hogy akik engedik, azokat átrepíti, a világon túlra.

132. Midőn a szinoptikusok Jézusát hallgattuk, megmutatkozott, hogy az Atyával való...

132. Midőn a szinoptikusok Jézusát hallgattuk, megmutatkozott, hogy az Atyával való egységének a titka mindig jelen van és mindent meghatároz, ám embersége alatt mégis rejtve marad. Éberen szemlélték ezt a titkot ellenfelei; ugyanakkor a tanítványok, akik Jézust látták imádkozni, belülről közel kerülhettek hozzá, s dacára minden félreértésnek, mind jobban, és a nagy pillanatokban egészen váratlanul is, elkezdték felismerni ezt a hallatlan titkot. Jánosnál Jézus istensége leplezetlenül jelenik meg. (Názáreti Jézus I. kötet 188. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Úgy is mondhatjuk ezt, hogy ugyanaz a tűz másképp égett az egyes evangélisták emberségében mint gyújtóanyagban. Nézték, szemlélték Jézus tüzét, és ők maguk is lángra lobbantak. Máté úgy égett, mint a fa a tábortüzeknél, Márk, mint a szén a mozdonyokban, Lukács, mint a kerozin a repülőkben, János, mint az uránkapszula az atomerőművekben.

133. Jézust elfogatása után a főpapokhoz vezetik kihallgatásra, és közben Simon Péter...

133. Jézust elfogatása után a főpapokhoz vezetik kihallgatásra, és közben Simon Péter „és egy másik tanítvány” követték, hogy megtudják, mi fog ezután történni. A „másik tanítványról” mindössze annyit mond az evangélium: „Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, és bement Jézussal a főpap palotájának udvarába.” Olyan kapcsolatai voltak a főpap házában, amelyek lehetővé tették számára, hogy Péternek is bejutást biztosítson, melynek köszönhetően előállhatott az a helyzet, amely Péter tagadásához vezetett. A tanítványok köre ezek szerint valójában egészen a főpapi arisztokráciáig elért, amelynek nyelvét maga az evangélium is messzemenően beszéli. (Názáreti Jézus I. kötet 190. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ahogyan itt kinyíltak a kapuk a tanítványok előtt, úgy lesz ez mindig is az egyháztörténelemben. Persze, az emberi kapcsolatok csak a fizikai kapukat nyitják, de ez már teret adhat egy mélyebb kapunyitásnak, mégpedig a tanúságtétel lehetőségének.

134. Írhatta a Genezáreti-tó halásza az Isten legmélyebb titkába betekintő szemlélődésnek...

134. Írhatta a Genezáreti-tó halásza az Isten legmélyebb titkába betekintő szemlélődésnek e szárnyaló evangéliumát? Lehetséges, hogy ő, a galileai halászember, oly szoros kapcsolatban lett volna a jeruzsálemi papi arisztokráciával, annak nyelvezetével, gondolkodásával, mint ahogyan az evangélista valóban kapcsolatban van vele? Rokonságban lehetett a főpapi családdal, mint ahogyan ezt a szöveg jelzi (vö. 18,15)? (…) Egy effajta azonosítás teljes egészében lehetséges. (Názáreti Jézus I. kötet 192-3. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ha egy halász ilyet írhatott, akkor te se add alább! Takarítónő vagy? Egyszerre lehetsz Isten titkainak tisztogatója! Benzinkutas vagy? Egyszerre lehetsz Isten titkainak töltögetője! Benne vagy? Akarod, hogy benned, általad folyjon a tiszta evangélium?

135. Zsidó szokás szerint a házigazda, vagy annak távollétében „az ő elsőszülött fia” ...

135. Zsidó szokás szerint a házigazda, vagy annak távollétében „az ő elsőszülött fia” — mint itt (vö. Jn 21,20) — „a vendég jobbján ült és fejét a keblére hajtotta”. (Názáreti Jézus I. kötet 193. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az evangéliumnak ilyen félmondatai: „a keblére hajtotta fejét”, a legmeglepőbb, de legegyszerűbb módon sózták meg az emberiség kultúrtörténetének nagy bográcsát. Megízesítettek mindent: irodalmat, festészetet, építészetet, filmművészetet.

136. Ezekben az összeütközésekben úgyszólván már előre lejátszódik a perc — melyben a kérdés...

136. Ezekben az összeütközésekben úgyszólván már előre lejátszódik a perc — melyben a kérdés: „Te vagy-e Krisztus, az áldott Isten Fia?” (Mk 14,61), különböző formákban feltéve, szükségszerűen egyre inkább az egész konfliktus közép-pontja lesz. Az összeütközés folyamatában így Jézus igénye a Fiúságra magától értetődően egyre drámaibb módon jelenik meg, s kell, hogy megjelenjék. (Názáreti Jézus I. kötet 195. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus drámai sorsa testében, az Egyházban, azaz bennünk is megismétlődik újra és újra. Feltéve persze, ha a Mester hűséges tanítványai vagyunk. Mire gondolok? Arra, hogy az ördög a világ zaján keresztül kérdezi tőlünk fenyegetve: „Te vagy-e a hívő, az Egyház tagja?” Ha teljes létünkkel, odaszánásunkkal igent mondunk, akkor már kész a helyünk a kereszten.

137. Ha a „történetin” azt értjük, hogy Jézus evangéliumban közölt beszédeinek...

137. Ha a „történetin” azt értjük, hogy Jézus evangéliumban közölt beszédeinek, úgyszólván egy hangfelvételről készített lejegyzés pontosságával kell rendelkezniük ahhoz, hogy „történetileg” hitelesek legyenek, úgy a János-evangélium beszédei nem „történetiek”. Ám, hogy e beszédek nem tartanak igényt a szó szerintiség ilyen fajtájára, az semmi esetre sem jelenti, hogy Jézus-költemények lennének, melyeket lassanként fogalmaztak volna meg a János-iskola körében, és ehhez igénybe vették volna a Szentlélek (Paraklétosz) vezetését. Az evangélium valódi igénye az, hogy a beszédek tartalmát, Jézusnak a nagy jeruzsálemi vitákban önmagáról tett tanúságát helyesen adja vissza, úgyhogy az olvasók valóban ennek az üzenetnek a döntő tartalmával és benne Jézus hiteles alakjával találkozzanak. (Názáreti Jézus I. kötet 196. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Milyen az életünk történetisége, hitelessége, valósághoz való hűsége? Az önmagukról alkotott történetünk a valódi valóság szíve? Vagy hideg illúziókban élünk, ahol mindent megtervezve magunk akarjuk helyére pattintani a dolgokat? Jézus hiteles alakjával találkoznak benned az emberek?

138. Az emlékezés alanya Jánosnál mindig a többes szám első személyű közös „mi”...

138. Az emlékezés alanya Jánosnál mindig a többes szám első személyű közös „mi” — János a tanítványok közösségében és közösségével, az Egyházban és az Egyházzal emlékezik vissza. Bármennyire is emelkedik ki a szerző, mint egyén, mint tanú; a visszaemlékezés alanya, aki itt beszél, ugyanúgy a tanítványok csoportja, az Egyház "egymáshoz tartozó" közössége. Mivel az evangélium alapját képező visszaemlékezés megtisztul és elmélyül azáltal, hogy beilleszkedik az Egyház emlékezetébe, valóban túllép a tények pusztán banális felidézésén. (Názáreti Jézus I. kötet 198. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Egyre inkább fölfedezem azt a hihetetlen erős, az életemet megtartó tapasztalatot, hogy nem létezhetek az Egyházon kívül. Az Egyházban pihenek, mint az ágyamban, belőle indulok, mint otthonomból és csak az ő nyelvét tudom szívemből beszélni, mint a szülőföldem tájszólását.

139. A templom megtisztításáról szóló beszámolóban található a mondat...

139. A templom megtisztításáról szóló beszámolóban található a mondat: „Tanítványai visszaemlékeztek, hogy meg van írva: »Elemészt a buzgóság házadért«” (Zsolt 69,10; Jn 2,17). A megtörtént esemény előhívja a visszaemlékezést a Szentírás egyik szavára és így a történés nyers tényszerűségén túllépve válik érthetővé. Az emlékezet lehetővé teszi, hogy a tény értelme napvilágra jöjjön, és hogy maga a tény ekképpen váljék igazán jelentőségteljessé. Úgy jelenik meg, mint egy olyan faktum, amelyben Logosz van, amely a Logoszból jön és bevezet a Logoszba. Megmutatkozik Jézus tevékenységének és szenvedésének kapcsolata Isten igéjével, és így magának Jézusnak a titka érthetővé válik benne. (Názáreti Jézus I. kötet 198. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Figyeljük meg, hogy az emlékezésünk nem pusztán körkörös, azaz vissza-visszatér egy origó pontba, hanem inkább spirálszerű. Közelítünk a középponthoz. A kérdés valójában az,  – Pilinszky gyönyörű szavaival élve  –, hogy „e nyitott szárnyú emelkedő zuhanás, visszahullás a fókusz lángoló közös fészkébe”, Istenbe, vagy pedig véget-nem-érő pusztulással pörgünk a semmibe.

140. „Amikor azután feltámadt a halottak közül, visszaemlékeztek tanítványai, hogy ezt megmondta,...

140. „Amikor azután feltámadt a halottak közül, visszaemlékeztek tanítványai, hogy ezt megmondta, és hittek az Írásnak és az igének, amelyet Jézus mondott”. (Jn 2,22). A feltámadás előhívja a visszaemlékezést és a visszaemlékezés a feltámadás fényében lehetővé teszi, hogy megvilágosodjék az értelme a korábban föl nem fogott igének, és azt ismét az egész Írás összefüggésébe állítja. A Logosz és a faktum az a cél, amelyre az evangélium irányul. (Názáreti Jézus I. kötet 198. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nem kevés szakszerű teológiai tudás szükséges a fenti mondatok megértéséhez, de hadd világítsam meg egy derűs példával. Anya gyermekének: „Kapsz tőlem egy csokit, de gondolj majd az öcsédre is!” Egy óra múlva megkérdezi: „Gondoltál az öcsédre?” A gyerek így felel: „Igen, gondoltam! Hogy most meg ne lásson! Ugyanígy a cél az, hogy bennünk az emlékezet olyan erős hitvallást eredményezzen, ami szinte szükségszerűen az Igazság fényébe állítson minket.”

141. A feltámadás újfajta látásra tanít; feltárja az összefüggést a próféták szavai és Jézus...

141. A feltámadás újfajta látásra tanít; feltárja az összefüggést a próféták szavai és Jézus sorsa között. A feltámadás előhívja az „emlékezést”, vagyis lehetővé teszi a belépést az események belsejébe, Isten beszédének és tevékenységének összefüggésébe. (A Názáreti Jézus I. kötet 199. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje:A feltámadás engem is újfajta látásra tanított egy hétéves kisfiú által, amikor megkérdeztem tőle, hogy melyik a kedvenc története a Bibliából. „Jézus feltámadása!” – mondta ártatlanul. „Miért?” – kérdeztem. „Mert az a legszebb történet!” – hangzott a meggyőződéssel teli válasz.

142. „Mária megjegyezte mindezeket a dolgokat és szívében el-elgondolkodott rajtuk”...

142. „Mária megjegyezte mindezeket a dolgokat és szívében el-elgondolkodott rajtuk” (Lk 2,19). A tizenkét éves Jézusról szóló történet végén még egyszer ez áll: „Anyja mindezeket a dolgokat megőrizte szívében” (Lk 2,51). Mária visszaemlékezése először is az események rögzítése az emlékezetben. Ám több is ennél: benső kapcsolatba kerülés a történtekkel. Így az események mélyéig hatol, a folyamatokat a maguk összefüggésében látja, és tanulja megérteni. (Názáreti Jézus I. kötet 200. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje:Mária szemlélte az Igét, még mielőtt megfoganta volna testében. Mária imaiskolája nagyon egyszerű, ha beiratkozunk, akkor hihetetlenül gyors lelki fejlődést hozhat nekünk. Isten szavából egyetlen igét kiválasztani és azt belül forgatni. Aki megérzi az ízét, az képtelen abbahagyni! 

143. Az Egyház visszaemlékezése éppen hogy nem magánügy, hanem olyasvalami, ami meghaladja az egyes ember...

143. Az Egyház visszaemlékezése éppen hogy nem magánügy, hanem olyasvalami, ami meghaladja az egyes ember megértésének és tudásának a tartományát. Ez a Szentlélek által való vezettetés, aki megmutatja nekünk az Írás összefüggését, az ige és a valóság összefüggését, és így vezet el bennünket a „teljes igazságra”. (Názáreti Jézus I. kötet 200. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A próféciák bennünk életre kelnek, ha engedjük, hogy a hitünk által a Szentlélek kihozza belőlünk azokat a látható világba. Hogyan? Keresd meg, hogy mi az, amit Jézus konkrétan a tanítványainak mondott. Ezután jegyezd fel magadnak: „Meg van írva, hogy a tanítványnak gyógyítania kell a betegeket!” Természetfeletti erőt fog adni neked, mert meggyőződéssel átéled, hogy mi van megírva rólad és minek kell beteljesednie általad.

144. Minden zsidó ünnepnek hármas eredete van: kezdetben a természetvallások...

144. Minden zsidó ünnepnek hármas eredete van: kezdetben a természetvallások ünnepeivel találkozunk, összekapcsolva a teremtéssel és az ember istenkeresésével, melynek alapja a teremtés. Ebből azután a visszaemlékezés, a megemlékezés és Isten üdvözítő tettei megjelenítésnek ünnepei lesznek, és végül a megemlékezés idővel egyre inkább átalakul az eljövendő tökéletes üdvözítő tettbe vetett reménnyé, amely még hátra van. (Názáreti Jézus I. kötet 203. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A személyes ünneplésünknek is végig kell mennie egy átalakulási folyamaton. A születésnapunk például eleinte biztosan csak rólunk szól. Ha bölcsebbek leszünk, akkor ilyenkor édesanyánkra gondolunk, aki méhében hordozott minket. Ha még bölcsebbek leszünk, akkor a születésnapunkon eltölt a hála és imádság fakad bennünk: „Teremtő Atyám, köszönöm, hogy létezhetek. Köszönöm, hogy örök életre teremtettél engem, hogy téged szüntelenül csodáljalak és dicsérjelek!”

145. A Teremtő megvonta a tenger határait, amelyeket nem szabad átlépnie:...

145. A Teremtő megvonta a tenger határait, amelyeket nem szabad átlépnie: nem szabad elnyelnie a földet. Az átkelés a Vörös-tengeren Izrael számára elsősorban a szabadulás szimbólumává lett, ám természetesen utal arra a veszélyeztetésre is, amely az egyiptomiak számára végzetes volt. Ha a keresztények a Vörös-tengeren való átkelést a keresztség előrejelzésének tekintik, úgy először is a tenger halálszimbolikája áll előtérben: a kereszt titkának előképévé válik. Az újjászületéshez előzőleg be kell lépnie Krisztussal a Vörös-tengerbe, alá kell szállnia vele a halálba, hogy így azután a Feltámadottal újból eljusson az életre. (Názáreti Jézus I. kötet 204. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Picit kiegészítve a pápa hasonlatát: ahogy az egyiptomiaknak végzetes volt a Vörös-tenger, úgy a gonosz lelkeknek is végzetes a keresztség. Megkereszteltek téged? Akkor tudd, hogy rettegnek tőled a gonosz lelkek, mert a kereszt titka benned van!

146. Az újjászületéshez hozzátartozik Isten Lelkének teremtő ereje, de a szentséggel...

146. Az újjászületéshez hozzátartozik Isten Lelkének teremtő ereje, de a szentséggel együtt szükséges hozzá a befogadó és elfogadó Egyház méhe is. „Krisztus soha nem volt a víz nélkül” idézi Tertullianus egyházatyát Photina Rech, és helyesen értelmezi az egyházi író ezen kissé rejtélyes szavait: „Krisztus soha nem volt és soha sincs az Egyház nélkül…” (II, 304. o.) Lélek és víz, ég és föld, Krisztus és Egyház összetartozik: így történik az „újjászületés”. A szentségben a víz az anyaföldet, a szent Egyházat szimbolizálja, amely magába fogadja a teremtést és képviseli azt. (Názáreti Jézus I. kötet 205. old.)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A befogadó és elfogadó Egyház méhe – átvitt értelemben – időnként abortusztól sérült. Sokan szenvednek amiatt, hogy egyházi közösségeink kivetik magukból őket, mint az abortált magzatot. De mi magunk is, akik még bent vagyunk az Egyház méhében, súlyosan szenvedhetünk a befogadó lelkület hiányától.

147. Jézus meggyógyít egy vakon született embert. A gyógyítás folyamatához hozzátartozik...

147. Jézus meggyógyít egy vakon született embert. A gyógyítás folyamatához hozzátartozik, hogy Jézus rendelkezésére a szenvedőnek meg kell mosdania a Siloe tavában: így nyeri el szeme világát. „Siloe lefordítva küldöttet jelent”, fűzi hozzá az evangélista héberül nem tudó olvasóinak (Jn 9,7). Ám ez több, mint egy filológiai észrevétel. Megnevezi a csoda voltaképpeni okát, mivel a „Küldött” Jézus. Végső soron Jézus az, aki által és akiben megtisztul a vak, hogy lásson. (Názáreti Jézus I. kötet 206. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Senki nem csettintésre gyógyul meg, hanem a Jézussal való kapcsolat folyamatos tisztulásában. A hirtelen, egy szempillantásra történő gyógyulásnak is egy folyamat részét kell képeznie, mert az élő, alakuló istenkapcsolatban nyeri el az igazi értelmét. Máskülönben csak megkapnánk Istentől a csodát, mint a boltban az eladótól az árut, de az eladóhoz hasonlóan Istenhez semmi közünk se lenne, ezt pedig a mi Urunk nem akarja.

148. Jézus nagy súlyt fektet arra, hogy az Írás folyamatosságában álljon, annak a...

148. Jézus nagy súlyt fektet arra, hogy az Írás folyamatosságában álljon, annak a történelemnek a folyamatosságában, amely Isten és az ember között zajlik. Az egész János evangélium, de azon túl a szinoptikus evangéliumok is az egész újszövetségi irodalom azáltal igazolja a Jézusba vetett hitet, hogy benne az Írás minden folyama összetalálkozik; belőle kiindulva jelenik meg az Írás összefüggő értelme – amire minden vár, ami felé minden igyekszik. (Názáreti Jézus I. kötet 209. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Mi, katolikusok nem mindenekelőtt az Írásban hiszünk, hanem abban a Jézusban, akit az Egyház tanúságtételében ismerünk fel. Ez a tanúságtétel pedig nem pusztán az Írás szakavatott értelmezéséből születik, hanem a hívők tapasztalatából a Szentlélekben megélt ige és a szentekben élő hagyomány szerint. Ezért minden kérésemet mindig egy igére és egy szentre bízom rá. Például így: „Atyám felajánlom neked Jézust az árvagyerek-otthonos missziómért, Szent Mór közbenjárására, abban az igében bízva: Az irgalom győzelmet arat az ítélet felett (Jak 2,13).”

149. Létezik az élet vizének megígért folyama, amely méregteleníti a sós vidéket...

149. Létezik az élet vizének megígért folyama, amely méregteleníti a sós vidéket, az élet gazdagságát érleli, és lehetővé teszi a gyümölcstermést. Ő az, aki „mindvégig elmenő szeretetben” átment a kereszten, és most olyan életben él, amelyet semmiféle halál nem fenyegethet többé. Az élő Krisztus. (Názáreti Jézus I. kötet 185. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Számomra Krisztus nemrég egy érdekes képben és szójátékban tárta fel önmagát. Ő a HÉV, amivel utazok, mindvégig elmegyek a célom felé minden kereszteződésen át, a Mennyei Atya nevű végállomásra. HÉV, azaz Hatékony Élő Valóság az én Krisztusom. Másrészt Krisztust csak hévvel érdemes szolgálni…

150. A hívő egy lesz Krisztussal és részesedik termékenységében...

150. A hívő egy lesz Krisztussal és részesedik termékenységében. A hívő és Krisztussal együtt szerető ember olyan kúttá lesz, amely életet ajándékoz. Ezt is csodálatosan meg lehet látni a történelemben: a szentek oázisok, akik körül élet sarjad, körülöttük az elveszett paradicsom egy darabja visszatér. És eközben mindig maga Krisztus marad a végső forrás, amely pazarul ajándékozza magát. (Názáreti Jézus I. kötet 211. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nekem az egyik ilyen oázisom Kis Szent Teréz, mert a körülötte sarjadt életet élvezem én is papként. Teréz a papok hatalmas erejű közbejárója, ezt újra és újra meglepődve tapasztalom. Tudom, hogy az ő makacs igazságkeresése inspirált engem is, amikor tíz évvel ezelőtt a tudatosabb imaéletem kezdetén az ő önéletrajzát olvasva belevágtam egy soha véget nem érő kalandba!

151. Első pillanatra úgy tűnik, mintha a kánai csoda Jézus többi jel-tettének a sorából...

151. Első pillanatra úgy tűnik, mintha a kánai csoda Jézus többi jel-tettének a sorából kilógna. Mi értelme lehet annak, hogy Jézus egy magánünnep megüléséhez nagy mennyiségű borról — mintegy 520 liternyiről — gondoskodik? Mélyebbre kell tehát tekintenünk ahhoz, hogy rádöbbenjünk, nem valami privátluxusról van szó, hanem valami sokkal nagyobbról. (Názáreti Jézus I. kötet 212. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A kánai csoda kapcsán általában nem szokták emlegetni Jézus gyermeki lelkületét, pedig lehet, hogy épp ez a kulcsa a történetnek. Egy gyermek nem sajnálja, hogy váratlan helyzetben, valaki megsegítésére odaadja a játékát. Jézus játéka a kegyelem. Miért sajnálná tőlünk, hiszen végtelen „mennyiségben” van neki? Nemcsak 520 liter víz borrá változtatására elég, hanem a te összes problémád megoldására is!

152. Jézus arról beszél Máriának, hogy még nem érkezett el az ő órája...

152. Jézus arról beszél Máriának, hogy még nem érkezett el az ő órája (vö. Jn 2,4). Ez először is azt jelenti, hogy nem egyszerűen a saját kezdeményezéséből cselekszik és dönt, hanem mindig az Atya akaratával összhangban, mindig az Atya tervének alapján. (Názáreti Jézus I. kötet 212. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus figyelt az Atya csodálatos tervére, mert őelőtte is fokozatosan vált láthatóvá. Az Atyára való figyelem számunkra is az egyetlen járható út. Az Atya tervének lényege, hogy Fia kezébe letegyük az életcélunkat. Biztos, hogy átadtad már az életcélodat Jézusnak? Nem lehet, hogy még mindig a saját kezdeményezéseid és döntéseid körül forogsz? Megijednél, ha Jézus neked szánt életcélja egészen más lenne, mint a sajátod?

153. Nos, kezdjük már érteni a kánai esemény titkát. Isten jele a túláradó...

153. Nos, kezdjük már érteni a kánai esemény titkát. Isten jele a túláradó bőség. Ezt látjuk a kenyérszaporításnál, ezt látjuk mindig újra és újra — leginkább az üdvösségtörténet középpontjában: abban, hogy elpazarolja önmagát a nyomorúságos teremtményért, az emberért. Ez a bőség az ő „dicsősége”. A túláradó kánai bőség ezért annak a jele, hogy megkezdődött Isten ünnepe az emberiséggel, megkezdődött önmaga ajándékozása az emberek számára. Ekképpen az esemény kerete, a menyegző képpé lesz, amely túlmutat önmagán a messiási órára: az Úr menyegzőjének órája az ő népével Jézus eljövetelében kezdődött meg. A végső időre szóló ígéret belép a jelenbe. (Názáreti Jézus I. kötet 214. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Megkezdődött Isten ünnepe az emberiséggel! Vagy ahogy egyik kispaptársam mondta annak idején kicsit ravaszkás, de tiszta mosollyal: „Isten csókot adott az emberiség arcára Jézus Krisztus által!” Ünnepre hívott minket a világ Ura! Én viszek egy pár embert ebbe a lagziba! Párat… Pár ezret… Pár milliárdot!

154. Jézus a Törvényt nem tagadja, nem teszi félre; annak belső elvárasát teljesíti...

154. Jézus a Törvényt nem tagadja, nem teszi félre; annak belső elvárasát teljesíti be. A rituális tisztálkodás végül is szertartás marad, megmarad a remény gesztusának. „Víz” marad, amint az ember minden saját erővel véghezvitt cselekvése is „víz” marad Isten előtt. A rituális tisztálkodás végső soron sohasem elégséges ahhoz, hogy az embert képessé tegye Istenre, valóban tisztává tegye Isten számára. A víz borrá lesz. Az emberi igyekezetnek most Isten ajándéka jön elébe, aki önmagát ajándékozza, és ezzel megteremti az öröm ünnepét, amelyet csak Isten és az ő ajándékának jelenléte hozhat létre. (Názáreti Jézus I. kötet 215. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Igen, a saját erővel végbevitt cselekvésem valóban csak víz, az ünnepen igazán szükséges bor helyett. Attól a víztől, amit én adhatnék, senki nem fog megrészegedni, de ha Jézus borát adom, akkor arra kapni fognak a kiszáradt torkú vendégek! Bele is kezdek, hogy elárasszam a világot Jézus legjobb borával: az Evangéliummal! Aki szeretne segíteni, gyorsan hozza a kancsókat!

155. Ha Istent holttá nyilvánítjuk, úgy mi magunk vagyunk az isten. Végre nem...

155. Ha Istent holttá nyilvánítjuk, úgy mi magunk vagyunk az isten. Végre nem másvalakinek a tulajdona vagyunk, hanem csak önmagunké, és mi vagyunk a világ tulajdonosai? Most végre azt tehetjük, ami nekünk tetszik. Megszüntetjük Istent; nincs fölöttünk mérce, önmagunk mércéi vagyunk. A „szőlő” a miénk! Hogy mi történik az emberekkel és a világgal, azt kezdjük már látni... (Názáreti Jézus I. kötet 218. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Sokan egy láthatatlan, titkos világkormányt képzelnek el, akik a világ tulajdonosai. Reggelijük közben országok sorsát döntik el. Lehet, hogy van igazság ebben. De a reggelijüket ők is a Teremtőtől kapták…

156. Újra és újra a próbatétel sötétségében állunk, és csak Istenhez kiálthatjuk...

156. Újra és újra a próbatétel sötétségében állunk, és csak Istenhez kiálthatjuk: Állíts helyre minket újra! De Jézus szavában ott van egy ígéret — egy kezdődő válasz a kérésre: védd meg ezt a szőlőtövedet! Az Országot más szolgák kapják meg — ez a kijelentés egyszerre az ítélet fenyegetése és ígéret. Azt jelenti, hogy az Úr ragaszkodik szőlőjéhez, ám nem kötötte hozzá magát a jelenlegi szolgákhoz. Ez a fenyegetés és ígéret nem csak az uralmon lévő köröket érinti, akikről, akikhez Jézus szól. Ez érvényes Isten új népében is — igaz, nem érinti az Egyházat mint egészet, de igenis ismételten vonatkozik a részegyházakra, ahogyan a Felmagasztalt szava mutatja, amelyet az efezusi egyházhoz intéz: „Tarts bűnbánatot, és térj vissza korábbi magatartásodhoz! Mert elmegyek és elmozdítom helyéről gyertyatartódat...” (Jel 2,5) (Názáreti Jézus I. kötet 218. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Úgy tűnik, hogy a korábban csodásan virágzó ír egyház gyertyatartóját elmozdította helyéről az Úr. Van, aki szerint a botrányok kirobbanása előtt kellett volna őszinte bűnbánatot tartani. Bárhogy is lett volna, azt látjuk, hogy püspökök mentek nyugdíjba idő előtt. Az Egyház urai nem az emberek, hanem Jézus Krisztus, aki egyikünkkel sem viccel.

157. A szőlőtőről szóló hasonlat (vö. Jn 15) kifejezi Jézus elszakíthatatlanságát övéitől...

157. A szőlőtőről szóló hasonlat (vö. Jn 15) kifejezi Jézus elszakíthatatlanságát övéitől, az ő egységüket vele és benne. Így a szőlőtőről szóló beszéd rámutat Isten ajándékának visszavonhatatlanságára, amely nem vétetik el tőlünk. Isten önmagát kötötte meg azáltal, hogy emberré lett; a beszéd ugyanakkor ennek az adománynak a velünk szemben ismételten támasztott követelményéről is szól. (Názáreti Jézus I. kötet 220. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Isten megkötötte magát. El nem tudom mondani, hogy mennyire lenyűgöz engem egy ilyen Isten, aki maradéktalanul beleadta magát az ember megmentésébe. Isten nem cserélhet le minket, mert egy lett közülünk!

158. Megtisztulás — az Egyháznak, és az egyénnek is újból és újból szüksége van rá...

158. Megtisztulás — az Egyháznak, és az egyénnek is újból és újból szüksége van rá; a tisztulás fájdalmas, ugyanakkor szükséges folyamatai végigkísérik az egész történelmet, átjárják az emberek életét, akik magukat Krisztusnak szentelték. Ezekben a megtisztulásokban mindig újból jelen van a halál és a feltámadás titka. Mind az ember, mind az intézmények önfelmagasztalását le kell nyesni; ami túl nagyra nőtt, ismételten vissza kell vezetni az Úr egyszerűségére és szegénységére. Csak a meghalásnak ilyen folyamatai útján marad meg és újul meg a termékenység. (Názáreti Jézus I. kötet 220. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az Egyház közösség és intézmény is. Az Egyháznak sok arca van: szelíd édesanya volt Kis Szent Teréznek, győztes hadsereg Loyolai Szent Ignácnak, veszélyben forgó bárka Don Boscónak. Bármelyikben látom legszívesebben önmagamat, az Egyház megtisztulását soha sem követelhetem dacos akarattal, hiszen a saját megtisztulásomat is szinte mindig a kudarcaim fájdalmában kapom meg ajándékba Istentől. Ilyenkor átrendeződnek bennem a hangsúlyok. Egy kudarc után másképp kell imádkoznom. Változtatnom kell azon, ahogy Istenre tekintek. Másképpen kell az Egyházat is néznem.

159. Megtisztulás és gyümölcs összetartozik; csak Isten tisztogatása által tudunk...

159. Megtisztulás és gyümölcs összetartozik; csak Isten tisztogatása által tudunk gyümölcsöt teremni, amely az eucharisztikus titokba torkollik, és így arra a menyegzőre vezet el, amely Isten célja a történelemmel. Gyümölcs és szeretet összetartozik: az igazi gyümölcs az a szeretet, amely átment a kereszt eseményén, átesett az isteni tisztogatáson. Mindehhez hozzátartozik a „megmaradás”. (Názáreti Jézus I. kötet 221. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus szeretetét a kereszthalála tette hitelessé, mert enélkül egy letűnt kor halkszavú költőjeként tisztelhetnénk ugyan, de Megváltónk nem lehetne. Éppígy a mi szeretetünk is megváltó erejű lehet a testvéreink számára, ha átesünk az isteni tisztogatáson.

160. Könnyű az első lelkesedés, de azt a kitartás követi az egyhangú pusztai vándorlás...

160. Könnyű az első lelkesedés, de azt a kitartás követi az egyhangú pusztai vándorlás útján is, amelyen végig kell mennünk az életben — a mindig egyformán továbbhaladás türelmében, amelynek során az első útnak indulás romantikája lehull, és a hit mély, tiszta igenje marad. Éppen így jön létre a jó bor. Ágoston a kezdet, a megtérés órájának sugárzó megvilágosodása után mélyen átélte ennek a türelemnek fáradságos voltát, és éppen így tanulta meg az Úr iránti szeretetet és a rátalálás mélységes örömét. (Názáreti Jézus I. kötet 222. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az egyhangú pusztai vándorlás sem volt teljesen örömmentes, hiszen az Úr égi mannával, sziklából fakasztott vízzel, fürjekkel frissítette fel fásult gyermekei zarándokútját. Ma téged is meg fog lepni az Úr egy csodával! Várod már?

161. Jn 15,7-ben az imádkozó a biztos meghallgatás ígéretét kapja. A Jézus nevében...

161. Jn 15,7-ben az imádkozó a biztos meghallgatás ígéretét kapja. A Jézus nevében mondott imádság azonban nem akárminek, hanem annak a lényegi adománynak a kérése, amelyet Jézus búcsúbeszédében úgy jelöl meg, mint „az örömet”, míg Lukács a Szentléleknek nevezi (vö. Lk 11,13) — a kettő azonban végső soron ugyanaz. (A Názáreti Jézus I. kötet 222. old) Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nagyon sokszor tudatosan megkérdezem az emberektől, főleg gyóntatáskor, de máskor is: „Mi volt a legnagyobb öröme az életében?” Leggyakoribb válasz: „A gyermekem születése!” Ritkán hallok más választ. Olyan jó volt egyszer, amikor hallottam egy hetvenéves nagymama feleletét, ami eltért a szokásostól: „Az, hogy 27 évvel ezelőtt egy éjjel arra ébredtem, hogy éreztem Isten jelenlétét. Betöltött a Szentlélek, és megtapasztaltam Isten szeretetét.” Olyan volt számomra ez az idős néni, mint a templomban Anna, amikor Máriát és Józsefet megerősítette a saját hitvallásával, amit hosszú évek imádságai során érlelt ki benne a Szentlélek.

162. A Tóra — Isten útmutató és életre vezető igéje — Mózes további...

162. A Tóra — Isten útmutató és életre vezető igéje — Mózes további ajándéka, amely Isten szemléletével és nevének hírüladásával, valamint a mannával szorosan összefügg, amely által Izrael egyáltalán Izraellé, Isten népévé lesz. Izrael egyre világosabban ráeszmélt, hogy ez volt Mózes alapvető és maradandó ajándéka; hogy Izrael kitüntetése abban állt, hogy megismerje Isten akaratát és így az élet helyes útját. A nagy 119. zsoltár az öröm és a hála egyetlen kitörése ezért az ajándékért. (A Názáreti Jézus I. kötet 225. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Pio atya irigyelte a magyarokat, mert általunk nagy boldogság árad majd az emberiségre, ahogy talán már többen is hallották népünkről szóló próféciáját. Én pedig irigylem a zsidókat, mert szenvedélyesen szeretik az Írásokat, ezt mi keresztények is tőlük örököltük. Vágyom rá, hogy lássak egy olyan katolikus Egyházat, ahol minden 12 éves fiú emlékezetből elimádkozza a 150 zsoltárt! Adja meg ezt nekünk Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, aki a mi Jézus Krisztusunk Atyja!

163. Jézus először is arra hívja fel a figyelmet, hogy a kenyérszaporítást...

163. Jézus először is arra hívja fel a figyelmet, hogy a kenyérszaporítást nem „jelként” értették — noha ez volt az értelme —, hanem az evés és a jóllakás érdekelte őket (vö. Jn 6,26). A puszta anyagiakban látták az üdvösséget, az általános jólét szempontjából, és ezzel lefokozták az embert, és Istent valójában kihagyták az üdvösségből. (A Názáreti Jézus I. kötet 225-226. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Istent kihagyni az üdvösségből – ez tipikus betegsége sok kereszténynek. Milyen lesz a mennyország? Milyennek képzeljük? Lényegesen többről van itt szó, mint amit a legtöbbet emlegetett közhely mond: találkozunk elhunyt szeretteinkkel… Sokan mindenféle jó dolgot elképzelnek, csak éppen arra nem gondolnak, hogy a Szentháromság szemlélése vár minket. Ez a mi igazi hivatásunk. Ez a mi valódi és legteljesebb célunk.

164. A Törvény személlyé lett. A Jézussal való találkozásban mintegy magából az élő Istenből...

164. A Törvény személlyé lett. A Jézussal való találkozásban mintegy magából az élő Istenből táplálkozunk, valóban „mennyei kenyeret” eszünk. Ennek megfelelően Jézus már korábban világossá tette, hogy az egyetlen tett, amelyet Isten elvár, abban áll, hogy őbenne higgyünk. A hallgatók megkérdezték Jézust: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot vigyünk végbe?” Jn 6,28) Az itt alkalmazott görög szó, az ergadzeszthai, azt jelenti: „a munka által kiérdemelni” (Barrett, 298. o.). A hallgatók készek dolgozni, tevékenykedni, „tetteket” végbevinni, hogy megkapják ezt a kenyeret. De ezt nem lehet emberi munka, saját teljesítmény segítségével „kiérdemelni”. Csak mint Isten ajándéka, mint Isten műve jöhet hozzánk. (A Názáreti Jézus I. kötet 226. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Akik nem tudnak megpihenni véget nem érő keresztény szolgálataik közben, azok számára végtelenül felszabadító lehet az, ha lerakják létük alapjaiba a pápa szavait: „Az egyetlen tett, amit Isten elvár, hogy higgyünk Jézusban.”

165. „Áldozatot és ajándékot nem kívántál, de emberi testet alkottál nekem”...

165. „Áldozatot és ajándékot nem kívántál, de emberi testet alkottál nekem” (Zsid 10,5). Jézus emberré lesz, hogy önmagát odaadja és az állatáldozatok helyébe lépjen, amelyek csak a vágyakozás megnyilatkozásai lehettek, de nem maga a válasz. (A Názáreti Jézus I. kötet 227. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A hívők manapság is sokféle áldozatot hoznak Istenért. Buzgón felajánlják szenvedéseiket. Ez mind tiszteletreméltó, és szükséges is lehet olykor. Azonban a legnagyobb fegyverünk szellemi harcainkban az, ha magát Jézust ajánljuk fel az Atyának. Amikor ezt a szívembe írta a Szentlélek, akkor egyrészt láthatóan növekedett az életemben az imameghallgatások száma, másrészt békesség és erő töltött el, hogy magasabb szintre léphettem az imaiskolában.

166. Az Eucharisztia kifejezetten a keresztény egzisztencia középpontjába kerül: itt valóban...

166. Az Eucharisztia kifejezetten a keresztény egzisztencia középpontjába kerül: itt valóban nekünk ajándékozza Isten azt a mannát, amelyre az emberiség vár, az igazi „mennyei kenyeret” — azt, amelyből mi mint emberek a létünk legmélyén élni tudunk. Ám az Eucharisztia egyszersmind úgy jelenik meg, mint az ember örökké tartó nagy találkozása Istennel, amelyben az Úr „testként” adja magát, hogy őbenne és az ő útjának részeseiként „lélekké” válhassunk. (A Názáreti Jézus I. kötet 228. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Olvastam két szent paptestvérem, Pio atya és Ferreri Vince életrajzában, hogy a szentmise volt a lelkiéletük középpontja. Ők már a mennyből segítik a küzdő Egyházat, hogy mindannyian úgy akarjunk szentek lenni, ahogy a legegyszerűbb: hittel és alázattal résztvenni egy szentmisén. Mért lenne bármi másra szükségünk, mint hogy az utolsó vacsora termében legyünk? Ott Jézus ránk néz, és hallani akar tőlünk egy mondatot. Ha ezzel a tudattal készülünk a szentmisére, akkor az Eucharisztia berobban az életünkbe!

167. Igen, valóban megtörtént, Jézus nem mítosz, ő hús-vér ember, egészen reálisan áll...

167. Igen, valóban megtörtént, Jézus nem mítosz, ő hús-vér ember, egészen reálisan áll a történelemben. Utánajárhatunk a helyeknek, ahol megfordult. Tanúk révén hallhatjuk szavait. Meghalt és feltámadt. A kenyér passió-titka mintegy őrá várt, feléje mutatott, és a mítoszok is őrá vártak, akiben a vágyva vágyott valósággá lett. (A Názáreti Jézus I. kötet 229. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A mai mítoszok is Jézusra várnak. A haladás mítosza: mindig több kell, nem elég az, ami van. Ez is Jézusban valósággá válik, mert Jézus szeretete kimeríthetetlen. Ővele mindig tovább lehet haladni. Jézus szavaiból annyit fogyaszthatunk, mint semmi másból.

168. A farizeusok és írástudók zúgolódására, hogy Jézus együtt étkezik a bűnösökkel...

168. A farizeusok és írástudók zúgolódására, hogy Jézus együtt étkezik a bűnösökkel, Jézus elmondja a 99 otthonmaradt és az egy elveszett juhról szóló példázatát, akinek a pásztor utánamegy, örömmel veszi vállára és hazaviszi. Ezzel a példabeszéddel Jézus azt mondja ellenfeleinek: Nem olvastátok Isten igéjét Ezekielnél? Én csak azt teszem, amit Isten, mint az igazi pásztor meghirdetett: az elveszett jószágot meg akarom keresni, és az elszéledtet vissza akarom hozni. (A Názáreti Jézus I. kötet 230. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Milyen érdekes, hogy az írástudók az Írások Ura ellen zúgolódtak. Ez az ellentmondás ma is jelen van az Egyházban, és Jézus tőlünk is kérdezi: „Nem olvastátok Isten igéjét?” Minden bizonnyal arra gondolt, hogy a Szentlélek nélkül olvasva az Írásokat az okosságunk életidegenné tesz minket.

169. Jézus megnyitott oldalából vér és víz jön elő (vö. Jn 19,34). Maga a kereszten...

169. Jézus megnyitott oldalából vér és víz jön elő (vö. Jn 19,34). Maga a kereszten átszúrt Jézus a forrása az egész világ megtisztulásának és meggyógyulásának. János aztán ezt összeköti a húsvéti bárány képével, melynek vére tisztító erejű: „Csontot ne törjetek benne” Jn 19,36; vö. Kiv 12,46). Ezzel végül bezárul a kör visszautalva az evangélium elejére, ahol a Keresztelő — Jézust megpillantva — ezt mondta: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét” (Jn 1,29). Így tehát a bárány képe, mely a Jelenések könyvében más módon meghatározó jelentőségű, átfogja az egész evangéliumot és a legmélyebb szinten értelmezi a pásztorról szóló beszédet is, melynek középpontja éppen Jézus életodaadása. (A Názáreti Jézus I. kötet 232. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A bárány képe átfogja az egész János evangéliumot. Tanulságos egyetlen képből rátekinteni az evangéliumra. Jómagam a vízen járás történetéből nézem az evangéliumot. Találtál már olyan képet, ami a te értelmezési kulcsod?

170. „Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másutt hatol be, az tolvaj...

170. „Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másutt hatol be, az tolvaj és rabló. Aki azonban az ajtón megy be, az a juhok pásztora” (10,1köv.). Ezt a szövegrészt csak abban az értelemben lehet felfogni, hogy Jézus itt mércét állít nyájának pásztorai számára az Atyához való visszatérése utáni időre. Hogy valaki valódi pásztor-e, abban mutatkozik meg, hogy Jézuson, mint ajtón keresztül lép be. Ily módon ugyanis végső soron maga Jézus marad a pásztor — egyedül „övé” a nyáj. (A Názáreti Jézus I. kötet 232. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: „Hogy valaki valódi pásztor-e…” Nemcsak feketebárányok léteznek ám, hanem feketepásztorok is. Nagy Szent Gergely pápa olyan keményen írt a papoknak a papokról a Lelkipásztor kézikönyve című munkájában, hogy alig tudtam szégyenkezés nélkül olvasni. Papok! Meg kell térnünk!

171. „Simon, János fia, szeretsz engem?” Ebben először is a megszólítás...

171. „Simon, János fia, szeretsz engem?” Ebben először is a megszólítás egészen személyes mozzanatával találkozunk: Simont nevén szólítja, egészen személyesen saját nevén „Simonnak” és származásának megjelölésével együtt. Szeretete felől kérdezi, amely egyesíti Jézussal. Így jut „Jézuson át” a juhokhoz; nem sajátjának tekinti őket — mint Simon Péterét -, hanem mint Jézus "nyáját". Mivel az „ajtón”, Jézuson át jön, mivel Jézus szeretetével egyesülve jön, azért hallgatnak a juhok az ő hangjára, magának Jézusnak a hangjára — nem Simont követik, hanem Jézust, akitől és aki által jön hozzájuk, ezért Simon vezetésében maga Jézus vezet. (A Názáreti Jézus I. kötet 233. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Miért szereted Jézust? Mért éppen téged választott ki Jézus arra, hogy mindenkinél jobban szeresd őt?

172. „Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük"...

172. „Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük" (Ez 34,14). De mit jelent mindez? Hogy a juh miből él, azt tudjuk; ám miből él az ember? Az egyházatyák Izrael hegyeiben és a magaslatokon fekvő legelőkben, ahol árnyék és víz van, a Szentírás magaslatainak, Isten igéje életet adó táplálékának a képét látták. S noha nem ez a szöveg történeti jelentése, mégis ezzel az értelmezéssel helyesen látták és főleg helyesen értették Jézust. Az ember az igazságból él és abból, hogy szeretik, szeretik az igazság által. Szüksége van Istenre; Istenre, aki közel lesz hozzá, aki értelmezi számára az élet értelmét és így megmutatja neki az élet útját. (A Názáreti Jézus I. kötet 234. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Isten igéjének életet adó táplálékára van szükségünk. Ezt be kell ismernünk, a beismeréshez pedig alázat kell. Elfogadod, hogy a Szentírás legyen a mindenek feletti, napi táplálékod? Tényleg akarod ezt a magaslatot? Mostanában mindenkit azzal „riogatok”, hogy ha Biblia nélkül jön a közösségbe, akkor sárga lapot kap. 2 sárga után 1 piros. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha az illető nagydumás, akkor aznap este nem beszélhet, ha pedig hallgatós nyuszika, akkor szerepelnie kell. Mernél-e bevezetni egy olyan kemény szokást az életedbe, hogy mindig nálad legyen a Biblia? Mindig, tényleg mindig! Olvasd, habzsold, birkózz vele, fürödj benne! Hozd napvilágra a szavak, a sztorik mögötti igazságot!

173. Az embernek szüksége van kenyérre, szüksége van a test táplálékára, de elsődlegesen...

173. Az embernek szüksége van kenyérre, szüksége van a test táplálékára, de elsődlegesen és a legmélyebben a szóra, a szeretetre, magára Istenre van szüksége. Aki ezt adja neki, az „bőségben” ad neki „életet”. És így szabadítja fel azokat az erőket, amelyekkel az ember a Földet értelmesen tudja alakítani, önmaga és mások számára meg tudja találni azokat a javakat, amelyeket csak egymással közösségben tudunk birtokolni. (A Názáreti Jézus I. kötet 234. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Értelmesen alakítani a Földet nem csak azt jelenti, hogy „EU normáknak megfelelt” táblát rakjunk ki büszkén a templomainkra, hanem sokkal inkább azt, hogy mi magunk váljunk új, reményteli termőtalajjá minden normális, emberi kezdeményezés számára. Szerintem sokkal többen kerülgetik az Egyház ajtajának kilincsét, mint ahogy azt időnként a sirámainkban mondogatjuk.

174. Egyetlenegy ember sem „birtoka” a másiknak, mint ahogyan a dolgok birtokai. A gyermekek...

174. Egyetlenegy ember sem „birtoka” a másiknak, mint ahogyan a dolgok birtokai. A gyermekek nem „tulajdonai” a szülőknek; a házastársak sem „birtokai” egymásnak. Ám sokkal mélyebben „egymáséi” mint pl. egy fadarab, vagy egy telek, vagy bármi, amit tulajdonnak neveznek. A gyermekek a szülőkhöz „tartoznak”, de mégis Isten szabad teremtményei, mindegyiküknek saját hivatása van, saját újdonságával és páratlanságával Isten előtt. Nem birtokként tartoznak egymáshoz, hanem felelősségben. Éppen azáltal tartoznak egymáshoz, hogy elfogadják a másik szabadságát és szeretetben, mint kölcsönös megismerésben hordozzák egymást - azáltal, hogy ebben az egymással való létben örökre szabadok és ugyanakkor egyek. (A Názáreti Jézus I. kötet 236. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Elhagyni a birtokainkat egyet jelent az ürességgel. Mégis ez az üresség szükséges ahhoz, hogy a szabadság ne csak elvont fogalom legyen az életünkben, hanem tiszta erő. Vágyakozz erre az erőre!

175. A „juhok” is így tartoznak a pásztorhoz, akik Istentől teremtett személyek, Isten képmásai...

175. A „juhok” is így tartoznak a pásztorhoz, akik Istentől teremtett személyek, Isten képmásai, nem pedig a dolgok módjára — ilyen módon a rabló és a tolvaj szerzi meg őket magának. Éppen ez a különbség a tulajdonos, az igazi pásztor és a rabló között. A rablók, az ideológusok és diktátorok számára az emberek csak dolgok, amelyeket birtokolnak. Az igazi pásztor számára azonban szabadok az igazságra és szeretetre; a pásztor éppen azáltal bizonyul tulajdonosuknak, hogy ismeri és szereti őket, az igazság szabadságában akarja őket. (A Názáreti Jézus I. kötet 236. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Sokszor emlegetjük keresztény körökben azt, hogy szeretnénk az Úr kezében hasznos eszközök lenni. Értékes ez a hasonlat, de mégse az igazi. Mi Isten képmásai vagyunk, nem pedig bögrék, amiket az örökkévalóságban feltesznek majd egy polcra, és befelé fordítják, hogy a csorba része ne látszódjon. Tudtad, hogy nélküled elveszne Isten egyik arcvonása? Én látni akarom benned azt, ami se bennem, se másban nincs meg! Azt, ahogyan te szeretheted az Urat! Hallani akarom azt, ahogy a te léted visszhangozza a Teremtő szavát: „Legyen …!”

176. Az Atya és a Fiú kölcsönös megismerése összekapcsolódik azzal, hogy a pásztor...

176. Az Atya és a Fiú kölcsönös megismerése összekapcsolódik azzal, hogy a pásztor és a juhok kölcsönösen ismerik egymást. Az ismeret, amely Jézust övéivel összeköt, az ő Atyával való megismerő egységének belső terében helyezkedik el. Övéi bele vannak szőve a szentháromságos dialógusba. (A Názáreti Jézus I. kötet 237. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A szentháromságos dialógus olyan egyszerű, hogy most elkezdheted. Az Atyát merd Apunak szólítani, Jézust a Testvérednek, a Szentlelket pedig Vigasztalónak. Tegyél le 3 széket magad elé egy asztal körül és képzeld oda őket. Te pedig ülj a 4. helyre, mint aki a Szentháromság asztalánál vendég. Üdvözöld őket személyenként, mondd el nekik, amit nem értesz belőlük. Beszélgess velük, köszönd meg őket egymásnak és mindeközben nézz a szemükbe, mintha tényleg látnád őket. Kérdezd meg az egyiküket, hogy mit mond a másikról. Vágj bele ebbe a szent játékba! Olyan ima ez, ami a szeretet forradalmát hozza el az életedbe!

177. Az empirikus és megragadható valóság határai közé szorító önismeret nem éri el az ember...

177. Az empirikus és megragadható valóság határai közé szorító önismeret nem éri el az ember voltaképpeni mélységét. Az ember csak akkor ismeri meg önmagát, ha megtanulja önmagát Isten felől megérteni, és a másikat csak akkor érti meg, ha Isten titkát látja benne. (A Názáreti Jézus I. kötet 237. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nem akarom soha elfelejteni ezt a gyönyörű igét: „Mély titok az ember, örvénylő titok a szíve.” (Zsolt 64,7) Istennek ez a szava gyógyította bennem az emberekkel való kapcsolatomat. Engedd meg a másiknak, hogy több legyen annál, mint amit gondolsz róla!

178. A Jézus szolgálatában álló pásztor számára ez annyit jelent, hogy az embereket nem szabad...

178. A Jézus szolgálatában álló pásztor számára ez annyit jelent, hogy az embereket nem szabad önmagához, a maga csekély énjéhez kötni. Arra kell irányulnia egymás megismerésének, amely őt a rá bízott „juhokhoz” köti, hogy kölcsönösen bevezessék egymást Istenbe, hogy egymást odavezessék őhozzá; ezért Isten megismerésének és szeretetének a közösségében megvalósuló egymásra találásnak kell lennie. A Jézus szolgálatában álló pásztornak mindig önmagán túlra kell vezetnie, hogy a másik rátaláljon teljes szabadságára; és ezért neki magának is állandóan túl kell mennie önmagán a Jézussal és a szentháromság egy Istennel való egység felé. (A Názáreti Jézus I. kötet 237. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Saját pásztori szolgálatom döntő fölismerése volt az, amikor egy nagyon mély szeretetben megélt közösségi alkalmunk után éjszakai imámban erre tanított az Úr: „A Szentlélek vezeti a közösséget, nem én. Teljes képtelenség lenne, hogy én vezessem. A Szentlélek látja át, hogy ki hol tart, és kinek mi a következő lépés egyénileg és közösségi szinten. Nekem, mint papnak az a feladatom, hogy engedjem felnőni az embereket a Szentlélekben meglátott önmagukhoz.”

179. Jézus én-je mindig nyitott az Atyára, a vele való bensőséges közösségre...

179. Jézus én-je mindig nyitott az Atyára, a vele való bensőséges közösségre; ő soha sincs egyedül, hanem csakis az Atyától való önelfogadásban és az Atyának történő önmaga visszaadásban létezik: „Az én tanításom nem az enyém”, az ő én-je a Szentháromságba belenyíló én. Aki őt megismeri, „látja” az Atyát, belép ebbe az Atyával való közösségébe. (A Názáreti Jézus I. kötet 237. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Éppen ezért ennyire hatékony Jézus minden tanítása, mert ő is felülről kapta az Atyától. Csak azt mondd, amikor az evangéliumot akarod továbbadni az embereknek, amit az Atyától hallottál! Ehhez persze állandóan a Szentírást kell bújnod, ami kicsit nevetségesnek tűnhet, még önmagad előtt is. Ne szégyelld mindenhová magaddal vinni a Bibliádat, és pici, szabad perceidbe belecsempészni, olvasgatni. Ha én azt akarom igehirdetőként, hogy a szavaim úgy rengessék meg az emberek szívét, mintha Jézus szólna, akkor szinte teljesen el kell tűnnöm a színről. Vagy ahogy  Rick Joyner írta prófétai látomásában, a Krisztus ítélőszéke előtt című könyvében: akik az alázat szürke köpenyébe burkolóznak, azok teljesen tisztán, csak Jézust adják a világnak, ezért láthatatlanná válnak a gonosz támadásai számára.

180. Mindhárom szinoptikus evangéliumban fontos mérföldkőként jelenik meg Jézus útján a tanítványaihoz...

180. Mindhárom szinoptikus evangéliumban fontos mérföldkőként jelenik meg Jézus útján a tanítványaihoz intézett kérdés, melyben az iránt érdeklődik, hogy mit tartanak róla az emberek, és ők maguk minek tekintik őt (vö. Mk 8,27—30; Mt 16,13—20; Lk 9,18—21). Mindhárom evangéliumban Péter válaszol a Tizenkettő nevében egy hitvallással, amely világosan különbözik az „emberek” véleményétől. (A Názáreti Jézus I. kötet 240. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Manapság sokan hiányolják a médiából a talpraesett, hiteles, véleményformáló katolikus személyiségek jelenlétét. Ennek egyik oka az lehet, hogy az emberek véleményétől lényegileg eltérő hitvallás rögtön kétfelé választja a szunyókáló közönséget: mereven elzárkózókra és lelkesen megnyílókra. Ha nem vállaljuk fel e termékeny feszültség erejét, akkor besimulunk a sodrásba és nem tudjuk meglepni a világot Jézusunk örömével.

181. A követésre vonatkozó szavak itt is összekapcsolódnak Jézus kereszten...

181. A követésre vonatkozó szavak itt is összekapcsolódnak Jézus kereszten végződő sorsával, amely ezáltal minden véletlenszerűségtől mentesen, benső szükségszerűségében jelenik meg (vö. Jn 12,24 k). (A Názáreti Jézus I. kötet 241. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Sors, véletlenszerűség, szükségszerűség… Benedek pápa egy mondatba sűrített ilyen mély értelmű valóságokat. Jézus keresztjénél meghódol az értelmünk. A sorsunk titka nem a csillagokban, hanem Jézus kereszthalálában tárul fel.

182. A galileai igehirdetés nagy időszaka után ez döntő mérföldkő: útra kelés a kereszt felé...

182. A galileai igehirdetés nagy időszaka után ez döntő mérföldkő: útra kelés a kereszt felé, valamint felszólítás a döntésre, amely a tanítványokat immár világosan megkülönbözteti azoktól az emberektől, akik pusztán hallgatói Jézusnak, de nem tartanak vele; mérföldkő, amely Jézus új családjának — az eljövendő Egyháznak — a kezdetévé formálja őket. (A Názáreti Jézus I. kötet 242. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Én nem akarom mindig mindenáron kikényszeríteni az emberekből a Krisztus melletti döntést, de sokszor mégis megteszem, mert csak ekkor vagyok következetes. Tanulnom kell, hogy a rám bízottakkal együtt menjek át a tűzpróbán. Ezért is hiszem, hogy Jézus veled szenvedi át a megtérésed fájdalmát.

183. Manapság divatos Jézust úgy szemlélni, mint a világ nagy vallásalapítóinak egyikét...

183. Manapság divatos Jézust úgy szemlélni, mint a világ nagy vallásalapítóinak egyikét, akik mélységes istentapasztalatot kaptak ajándékba. Így beszélhetnek Istenről más embereknek, akiktől megtagadták ezt a „vallási képességet”, és mintegy bevonhatják őket saját istentapasztalatukba. Ám ebben a felfogásban mégiscsak úgy gondolják, hogy egy emberi istentapasztalatról van szó, amely Isten végtelen valóságát egy emberi szellem végességében és korlátozottságában tükrözi, s ezért az isteninek mindig csak részleges, az idő és tér összefüggése által is meghatározott lefordítását jelenti. (A Názáreti Jézus I. kötet 244. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: „Jézus nagy vallásalapító volt.” Ez persze sovány gondolat, ahogy a pápa is mérlegre teszi, de arra jó, hogy kiinduló pont legyen a keresőkkel való beszélgetésben. Nemrég belefogtam, hogy evangelizációs kártyákat készítsek. Az elsőre ezt írtam: „Mit gondolsz, melyik a legismertebb magyar szó a Földön? Puskás. Puskást az egész világ minden idők egyik legjobb futballjátékosának tekinti. Emellett Puskás Öcsi, mint ember is a kevés követendő és követhető példakép egyike. Mit gondolsz, melyik a legismertebb emberi szó a Mennyben? Jézus. Jézust az egész világ minden idők egyik legszentebb emberének tekinti. Emellett Jézus Krisztus, mint Isten Fia az egyetlen, aki feltétlenül szeretett téged, és feláldozta magát érted.”

Cseh Péter Mihály atya e-mail: szentpio@vipmail.hu    Webmester e-mail: budavari.geza@gmail.com