Benedek pápa breviáriuma

az év minden napjára

184. A keresztényeknek minden évszázadon át így ma is — noha kétségtelenül a helyes hitvallás...

184. A keresztényeknek minden évszázadon át így ma is — noha kétségtelenül a helyes hitvallás birtokában vannak — újból és újból szükségük van rá, hogy az Úr megtanítsa őket arra, hogy az ő útja nem a világi hatalom és dicsőség, hanem a kereszt útja minden nemzedéken át. Tudjuk és látjuk, hogy napjainkban is a keresztények — mi magunk — félrevonjuk az Urat és azt mondjuk neki: „Isten mentsen, Uram! Ez nem történhet meg veled!” (Mt 16,22) És mivel kételkedünk, hogy Isten megment-e a kereszttől, megpróbáljuk mi magunk elhárítani azt, minden mesterkedésünket latba vetve. (A Názáreti Jézus I. kötet 249. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Igen, való igaz, hogy a világ dicsősége és a kereszt kizárják egymást. Ugyanakkor a keresztnek megvan az a sajátos természetű dicsősége és valódi boldogsága, ami miatt érdemes vállalni. Jézus boldog volt a kereszten is, ezzel írta felül a mi összes balga boldogságunkat.

185. Éppen Jézusnak a Szünedrion előtti pere mutatja, hogy mi volt benne voltaképpen a megütközést...

185. Éppen Jézusnak a Szünedrion előtti pere mutatja, hogy mi volt benne voltaképpen a megütközést keltő: nem a politikai messianizmus — ez megvolt Barabásnál és később Bar-Kochbánál. Mindketten találtak követőket, és mindkét mozgalmat elfojtották a rómaiak. Éppen azt találták botrányosnak Jézusban, amit Neusner rabbinak a hegyi beszéd Jézusával folytatott beszélgetésében láttunk: úgy tűnt, hogy Jézus az élő Istennel egy szintre helyezte önmagát. Ez volt az, amit a zsidók szigorúan monoteista hite nem tudott elfogadni; ez volt az, amire Jézus maga is csak lassan és lépésről lépésre tudott elvezetni. Ez volt egyben az, ami — az Isten egyetlenségébe vetett hit minden töretlensége mellett — egész igehirdetését áthatja, és annak újdonságát, sajátosságát, páratlanságát eredményezi. (A Názáreti Jézus I. kötet 252. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus az élő Istennel egy szintre helyezte önmagát. Ezt mi sohasem tehetjük meg. De van itt egy csodálatos titok. Jézus részesít minket istenemberi életében, maga mellé ültet minket az élő Isten jobbján

186. „Én Uram, és én Istenem!” (Jn 20,28) Végső soron azonban mindig is az útonlét...

186. „Én Uram, és én Istenem!” (Jn 20,28) Végső soron azonban mindig is az útonlét állapotában maradunk ennek az igének a megértésében. Tamás vallomása olyan fenségesen nagy, hogy sohasem ragadhatjuk meg egészen, és mindig túlnő rajtunk. Az egyház egész történelme folyamán zarándokként újra és újra, szakadatlanul belemerül ebbe az igébe, amely csak Jézus sebeinek érintésével és a feltámadásával való találkozásban ragadható meg, és lesz azután a mi küldetésünk. (A Názáreti Jézus I. kötet 253. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Roppant hasznos elfogadni azt a tényt, hogy nem tudunk minden igét maradéktalanul megérteni. Isten igéje bennünk van, és ezzel együtt nagyobb annál, aki a világban van (vö. 1Jn 4,4). Bennünk van és nagyobb nálunk. Érted ezt? Én csak ámulok ezen…

187. „Míg imádkozott, külseje teljesen átváltozott, ruhája fehér lett és ragyogó”...

187. „Míg imádkozott, külseje teljesen átváltozott, ruhája fehér lett és ragyogó” (9,29). A színeváltozás ima-esemény; látható lesz, mi történik, amikor Jézus az Atyával beszélget: legbenső valójáig áthatja Isten, s létének Istennel telítődése tiszta világossággá lesz. Maga Jézus az Atyával való egységében „Világosság a Világosságtól”. Ebben a pillanatban érzékileg is megtapasztalható lesz az, ami Jézus lénye legmélyén, és amit Péter megpróbált kimondani hitvallásában — Jézus Isten világosságában létezik, Fiúként ő maga Világosság. (A Názáreti Jézus I. kötet 257. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nyilván az ember nem lehet olyan létegységben az Atyával, mint Jézus, de szabad vágyakoznunk rá. Jézus pedig megragadja ezt a kívánságunkat és beleforrasztja a saját imájába. Ekkor mi is teljesen átváltozunk, mert áthat minket az Isten.

188. Jézus fehéren fénylő ruhája a színeváltozás közben azonban a mi jövőnkről is beszél...

188. Jézus fehéren fénylő ruhája a színeváltozás közben azonban a mi jövőnkről is beszél. Az apokaliptikában a fehér ruha a mennyei lényt fejezi ki — az angyalok és a választottak ruhája. Ilyen értelemben beszél János Apokalipszise arról a fehér ruháról, amelyet a megmentettek viselnek majd (vö. különösen 7,9.13; 19,14). Ám valami újat is tudtunkra ad: a választottak ruhái fehérek, mivel megmosták a Bárány vérében (vö. Jel 7,14) (A Názáreti Jézus I. kötet 257. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Egyszer egy templom sekrestyéjében a mise előtt megkérdeztem a gyerekeket és a felnőtteket: „Miért veszünk fel ilyen fehér ruhát?” Megszólalt egy apuka a gyerekei előtt: „Mert régen valamikor egy okos pápa kitalálta…” Meglepett a válasz, nem számítottam az ilyen nyíltan megjelenő szellemi sötétségre. Tény, hogy a Biblia szimbolikus világának ismerete nélkül ide süllyedhet az ember. Jaj azoknak, akikben meghal a szimbólumok iránti érzékenység! Jaj azoknak, akik elveszítik a misztérium vonzását! És jaj nekünk is papoknak, ha nem tanítjuk az embereket a láthatatlan világ szeretetére, mert mi magunk elveszünk a látható világ labirintusában!

189. Térjünk vissza magához a színeváltozás történetéhez. A három tanítványt megrendíti ...

189. Térjünk vissza magához a színeváltozás történetéhez. A három tanítványt megrendíti a jelenség nagysága: elfogja őket az „Isten keltette rettenet”, amint más olyan pillanatokban is láttuk, amikor megtapasztalják Isten közelségét Jézusban, érzékelik saját nyomorúságukat és a rémülettől szinte megbénulnak. „A félelem teljesen hatalmába kerítette őket”, mondja Márk (9,6). Péter azonban, még ha megigézetten is, „nem is tudta, mit mondjon” (9,6). Megszólal: „Mester! Olyan jó itt lennünk. Hadd verjünk három sátrat, egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek” (9,5). (A Názáreti Jézus I. kötet 259. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Megrettennél, ha most a következő pillanatban Isten felajánlaná neked, hogy ott legyél az ő színe előtt? Elhiszed nekem, hogy ha úgy vágyakoznál erre, mint maga Isten, akkor azonnal megtörténne?

190. „Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből szózat...

190. „Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből szózat hallatszott: »Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok,” (Mk 9,7). A szent felhő, a shekinah, Isten személyes jelenlétének a jele. A felhő a kinyilatkoztatás sátra felett Isten jelenlétét mutatta. Jézus a szent sátor, aki fölött ott van Isten jelenlétének a felhője, és ahonnan most a többieket is „beárnyékolja”. (A Názáreti Jézus I. kötet 261. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ez egy valóságos tapasztalat, ami az imádságainkat kísérheti. Istennek vannak ilyen meglepetései, amelyek lebilincselik az érzékeinket. Felhő ereszkedik le ránk, különleges belső könnyedséget is érezhetünk, mintha lebegnénk.

191. Húsvét után további erőfeszítéseket tettek azért, hogy Jézus titkát...

191. Húsvét után további erőfeszítéseket tettek azért, hogy Jézus titkát címekbe foglalják, melyek küldetését, sőt személyének lényegét voltak hivatva értelmezni. Egyre inkább kikristályosodott három alapvető cím: Krisztus (Messiás), Küriosz (Úr), Isten Fia. Az első fenségcím önmagában aligha volt érthető a szemita térségen kívül. Mint cím hamarosan megszűnt és egybeolvadt a Jézus-névvel: Jézus Krisztus. Az értelmező jelzőből név lett. Ez a tény egy mélyebb üzenetet is hordoz: Jézus személye teljesen egy a szolgálatával; megbízatása és személye nem választhatók el egymástól. Így megbízatása joggal vált nevének részévé. (A Názáreti Jézus I. kötet 264. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nekünk is meg kell tennünk a magunk erőfeszítését, hogy Jézust befogadjuk, értelmezzük. A „Minek nevezzelek?” című szerelmes vers megragadó szépsége távolról sem ér fel az evangélium egyszerűségével. Olvasd el ezt a verset, és ha ettől többet érzel Jézus iránt, akkor már kezdesz a Szentlélek jegyese lenni, mint Mária.

192. A kereszten azután persze – immáron nyilvánosan az egész világ számára ott áll – a Messiás...

192. A kereszten azután persze – immáron nyilvánosan az egész világ számára ott áll – a Messiás cím: A zsidók királya. És nyugodtan ott állhat – az akkori világ három nyelvén (vö. Jn 19,19köv.) – mert immár megszűnt a félreérthetősége. A kereszt, mint a Messiás trónja, megadja a címnek a helyes értelmezését. Regnavit a ligno Deus — a „fáról uralkodott Isten” így énekelte meg a régi egyház ezt az új királyságot. (A Názáreti Jézus I. kötet 265. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Érdemes elgondolkodni azon, hogy mit üzen nekünk az, hogy az akkori világ három nyelven felírták Jézus elítélésnek okát. Olyan mintha éppen a legteljesebb elutasításban lenne benne a legnyilvánvalóbb hitvallás. Jézus a királyunk – félreérthetetlenül és végérvényesen.

193. Emberfia — ez a titokzatos szó az a cím, amelyet Jézus leggyakrabban használ, amikor...

193. Emberfia — ez a titokzatos szó az a cím, amelyet Jézus leggyakrabban használ, amikor önmagáról beszél. Egyedül a Márk-evangéliumban tizennégyszer fordul elő az „Emberfia” kifejezés Jézus ajkán. Sőt, az egész Újszövetségben csak Jézus szájából halljuk az „Emberfia” szót, a haldokló István látomásának egyetlen kivételével, aki ajándékba kapja a megnyílt egek szemlélését: „Íme, látom a megnyílt eget és az Emberfiát az Isten jobbján állni” (ApCsel 7,56). István halálának pillanatában látja, amit Jézus a pere során a Főtanács előtt megjövendölt: „És látni fogjátok az Emberfiát a Hatalmasnak jobbján ülni, és eljönni az ég felhőin” (Mk 14,62). Ekképpen István Jézus egyik mondatát „idézi”, amelynek valóságát éppen a vértanúhalál pillanatában szemlélhette. (A Názáreti Jézus I. kötet 266. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus nem mindig egyértelmű azon a szinten, ahol mi elképzeljük az értelem működését. A titokzatossága nem csak egy álarc, hanem a szentségének lényegi része.

194. Új és meglepő volt az Emberfia kifejezés, amellyel Jézus elrejtette és egyben lassanként...

194. Új és meglepő volt az Emberfia kifejezés, amellyel Jézus elrejtette és egyben lassanként hozzáférhetővé tette saját titkát. Nem a messiási remény megszokott címe volt. Pontosan beleillik Jézus igehirdetésének természetébe, aki talányokban és példabeszédekben szól, és így próbál lassanként rávezetni az elrejtett valóságra, amely csak az ő követésében tárulhat fel valójában. (A Názáreti Jézus I. kötet 268. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: A lassú rávezetés szép is és nehéz is. Biztos, Jézusnak se volt könnyű érzelmileg, amikor meg kellett szidnia a tanítványait, mert nem tudtak gyógyítani (vö. Mk 9,18-19), vagy amikor nem értették a példabeszédeit (vö. Mk 4,13). De az értetlenségük ellenére is kitartott a tanítványai képzésében.

195. Az ítélkező „Emberfia” azonosítja magát az éhezőkkel és szomjazókkal, az idegenekkel...

195. Az ítélkező „Emberfia” azonosítja magát az éhezőkkel és szomjazókkal, az idegenekkel, a mezítelenekkel, a betegekkel, a börtönben sínylődőkkel – mindazokkal, akik ebben a világban szükséget szenvednek, a velük szembeni magatartást úgy jellemzi, mint az ő személyével szemben tulajdonított magatartást. (A Názáreti Jézus I. kötet 271. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Éppen a szükséget szenvedőkkel való találkozás az, ami mindig egyszerre teljesen elrejti és mégis feltárja előttünk Jézust. Ő az egyetlen idegen és ő az egyetlen igazi jóbarát. Van-e nagyobb misztikus Jézusnál? Ha misztikus élményekre vágysz, van-e alkalmasabb meditációs szöveg hozzá, mint az evangélium? Egyáltalán létezik-e olyan tiszta, mély, emberi vágy, amire ne felelne az evangélium a legvilágosabb szavakkal?

196. A Szünedrion bírái kétségtelenül helyesen értették Jézust; és Jézus nem is javította ki őket...

196. A Szünedrion bírái kétségtelenül helyesen értették Jézust; és Jézus nem is javította ki őket azzal, hogy például azt mondta volna: Ti azonban helytelenül értetek engem, az eljövendő Emberfia egy más valaki. Jézus megélt kenózisa (önkiüresítése) (Fil 2,5—11) és dicsőséges eljövetele közötti belső egység Jézus cselekvésének és beszédének folyamatosan jelen lévő motívuma, éppen az az újdonság, az a „hitelesen jézusi” mozzanat, amit nem kitaláltak, hanem ami Jézus alakjának és szavainak lényegi eredetiségét alkotja. (A Názáreti Jézus I. kötet 272. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Megvilágosító erejű az a gondolat, hogy Jézus bírái valóban helyesen értették az őket sarokba szorító dilemmát: ha igaz, amit Jézus mond, akkor a rómaiak bosszút fognak állni a templomon és a népen. Irgalmazzon nekünk az Úr, amikor olyan helyzet áll elő az életünkben, amikor mintegy bíróként kell döntenünk, mert Jézus és a világi hatalom összeütközésének eredménye éppen a mi szavainkon múlik!

197. A szolgálat az uralkodás igazi módja, és megsejtet velünk valamit Isten Úr mivoltának...

197. A szolgálat az uralkodás igazi módja, és megsejtet velünk valamit Isten Úr mivoltának természetéből és „Isten uralkodásából”. A szenvedésben és a halálban az Emberfia élete egészen „proegzisztencia”; „sokak” szabadítója és megmentője lesz. Nem csak Izrael szétszóródott gyermekei, hanem egyetemesen Isten összes szétszóródott gyermeke számára (vö. Jn 11,52), az egész emberiség számára. A „sokakért” elszenvedett halálában túllép a tér és az idő korlátain, beteljesedik küldetésének egyetemessége. (A Názáreti Jézus I. kötet 274. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Talán még mindig vannak olyanok, akik gyanakodva hallgatják az átváltoztatás szavait a szentmisében: „értetek és sokakért”. A mai idézet remélem, végleg megnyugtatja a bizonytalankodókat, hogy az „értetek” Izraelt, a „sokak” pedig a pogányokat jelenti. Így együtt kell használni, mert ez a biblikus nyelvezet eredeti szépsége és mélysége. Az „értetek és sokakért” tehát együtt jelenti a „mindenkiért” kifejezést.

198. Jézus a Törvény és a Próféták írásainak egésze alapján élt, ahogyan ezt újból...

198. Jézus a Törvény és a Próféták írásainak egésze alapján élt, ahogyan ezt újból és újból megmondta tanítványainak. Úgy tekintette saját lényét és tevékenységét, mint ennek az egésznek az egyesítését és értelmezését. János evangéliuma Prológusában ezt azzal fejezi majd ki, hogy kimondja: maga Jézus „az Ige”. „Mert ahány ígérete csak van Istennek, mind »igen« lett őbenne” — írja Pál apostol (2Kor 1,20). (A Názáreti Jézus I. kötet 275. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ha Jézus teljesen az ószövetségi Írások alapján élt, akkor az evangélium az Ószövetség egyetlen, végleges és helyes értelmezése. Minden bizonnyal a zsidók és a zsidó mentalitással gondolkodó keresztények egyszerűen azért nem értik az Ószövetséget, mert annak értelmezését, magát az evangéliumot nem olvassák, így nem is élhetik át. Bátorítsuk zsidó barátainkat, hogy alázatos egyszerűséggel kezdjék el olvasni az evangéliumot!

199. „Testet [...] alkottál nekem” — mondja Atyjának — a Zsidóknak írt...

199. „Testet [...] alkottál nekem” — mondja Atyjának — a Zsidóknak írt levél (10,5) szerint — megváltoztatva a zsoltár mondatát, amelyben ez áll: „Megnyitottad fülemet a hallásra” (Zsolt 40,7). A zsoltárban ez azt jelenti, hogy az engedelmesség, az Isten igéjére mondott „igen” ad életet, nem pedig az égő- és engesztelő áldozat. Most az, aki az Ige, maga testet ölt, emberként jön Istentől, magára ölti az egész emberi létet és beöltözteti az Isten Igéjébe, Istenre figyelő „hallássá” alakítja és így „engedelmességgé”, kiengesztelődéssé Isten és ember között (vö. 2Kor 5,20). (A Názáreti Jézus I. kötet 275-276. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Az emberi lét Istenre figyelő hallássá alakul, amikor csendben szemléljük az Igét. „Jól vigyázz, kicsi fül, mit fülelsz!” – visszhangzik most bennem ez az életvidám keresztény dalocska.

200. Csak a Fiú „ismeri” valóban az Atyát: a megismeréshez mindig hozzátartozik...

200. Csak a Fiú „ismeri” valóban az Atyát: a megismeréshez mindig hozzátartozik valamiképpen az azonosság. „Ha a szem nem lenne Nap-természetű, soha nem pillanthatná meg a Napot”, írta Goethe Plótinosz egyik kijelentését kommentálva. A megismerés minden aktusa magában foglalja valamilyen formában az azonosulás folyamatát, a megismerő valamiféle belső eggyé válását a megismerttel, amely a megismerő alany és a megismert tárgy létfokának megfelelően különböző. Istent valóban ismerni föltételezi az Istennel való közösséget, sőt a létegységet Istennel. (A Názáreti Jézus I. kötet 280. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Megrendítő tapasztalat volt számomra, amikor valaki engedte meglátnom, hogy milyen sóvárogva szomjazik Jézus szeretetére. Azt mondtam neki: „Amire vágysz, az már a tied!”

201. A Fiú akarata egy az Atya akaratával. Ez az evangéliumokban...

201. A Fiú akarata egy az Atya akaratával. Ez az evangéliumokban visszatérő, állandó motívum. A János-evangélium különös nyomatékkal kiemeli, hogy Jézus egészen beleegyezik az Atya akaratába, egyet akar vele. Az egyet akaró beleegyezés és a két akarat egybeolvadásának aktusa drámaian jelenik meg az Olajfák hegyének órájában, amikor Jézus felemeli és bevonja az emberi akaratot az ő fiúi akaratába és így az Atyával való akarati egységbe. A Miatyánk második kérésének itt a helye. Ebben azt kérjük, hogy az Olajfák hegyének drámája, Jézus élete és tevékenysége minden küzdelmének drámája rajtunk beteljesedjék, hogy mi vele, a Fiúval, egyet-akarón beleegyezzünk az Atya akaratába és így mi magunk is fiakká legyünk: az akarat egységében, amely a megismerés egysége lesz. (A Názáreti Jézus I. kötet 281. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Amikor egy akaraton vagyunk az Atyával, akkor békesség tölt el minket. Ha ez nincs, akkor a zavar és a békétlenség azért van, mert önmagad körül forogsz. Ekkor vissza kell térned alázatosan az Olajfák hegyére. Itt sírnod kell Jézussal együtt.

202. Kik azok, akiknek az Atya ki akar nyilvánulni?...

202. Kik azok, akiknek az Atya ki akar nyilvánulni? „Nem a bölcsek és az okosak” — mondja az Úr, hanem az egyszerűek, a kicsinyek. Ez a mondat először is egyszerűen Jézus konkrét tapasztalatait fejezi ki: nem az írástudók ismerik meg őt, akik hivatalból foglalkoznak Istennel; ők fennakadnak részletismereteik sűrűjében. Tudásuk erdeje elzárja előlük az egész szemlélését, az Isten önmagát kinyilatkoztató valóságát észlelni képes egyszerű pillantást: ilyen egyszerű mégsem lehet minden annak a szemében, aki oly sokat tud a problémák összetett voltáról. (A Názáreti Jézus I. kötet 281. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Szörnyű állapot lenne az, ha papként hivatalból foglalkoznék Istennel. Annyira szeretem már Jézust, hogy észreveszem, amikor csak kiszolgáltatom Őt a szentségekben, de nem figyelek oda Őrá. Drága paptestvérek! Tudunk-e úgy áldoztatni, hogy minden egyes alkalommal, amikor kimondjuk: „Krisztus teste”, akkor nem feledjük el, hogy tényleg az, nem pedig csak egy ostyadarab.

203. „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent”...

203. „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent” — mondja ott az evangélium (Mt 5,8). A szív tisztasága az, ami látóvá tesz. Ebben áll az a végső egyszerűség, amely életünket felnyitja Jézus kinyilatkoztató akarata számára. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy akaratunknak fiúi akarattá kell lennie. Akkor majd tudunk látni. Fiúnak lenni azonban kapcsolatban állást jelent; viszonyfogalmat fejez ki. Annyit jelent, mint felhagyni az önmagába zárkózó autonómiával. (A Názáreti Jézus I. kötet 282. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Aki önmagába zárkózik, az szinte állandóan rettegésben fog élni. Elveszíti a derűt, a tisztaságot. Ez azonnal látható, amikor csak magaddal törődsz. Tegyél valamit egyszerűen Jézusért és figyeld meg, hogy akkor majd csukott szemmel is célba érsz. Ha szeretsz, akkor nem fogsz eltévedni.

204. A „Fiú” szónak az egyszerű „Atya” ...

204. A „Fiú” szónak az egyszerű „Atya” megszólítás felel meg, amelyet Márk evangélista az Olajfák hegyi jelenetben az Abba szó eredeti arám alakjában őrzött meg. Joachim Jeremias részletekbe menő elemzéseket tartalmazó tanulmányokkal kimutatta ezen Istent megszólító jézusi szóhasználat páratlanságát, amely megszólításnak a bensőséges hangvétele Jézus korának világában elgondolhatatlan volt. Benne kifejezésre jut a „Fiú” „egyetlensége”. Pál tudtunkra adja, hogy a keresztények a Jézustól nekik ajándékozott Szentlélekben való részesedés révén, aki a Fiú Lelke, hatalmat kaptak arra, hogy azt mondják: „Abba, Atya” (vö. Róm 8,15; Gal 4,6). Világos tehát, hogy a keresztényeknek ez az új imamódja csak Jézus miatt, tőle — az „Egyetlentől” kiindulva lehetséges. (A Názáreti Jézus I. kötet 283. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Nemcsak Jézus korában volt páratlan azt mondani Istennek a legszemélyesebb erővel: „Apu!” Vajon manapság mért nem merik a liturgikus könyveink, a bibliafordításaink az „Abba!” szót „Apu!” kiáltással kimondani?

205. A Kivonulás 3,14 — az égő csipkebokor jelenete, amelyből Isten Mózest hívja...

205. A Kivonulás 3,14 — az égő csipkebokor jelenete, amelyből Isten Mózest hívja, aki a maga részéről a hívó Istent kérdezi: Hogy hívnak téged? Feleletül a talányos JHWH nevet kapja, amelyet azonban maga a beszélő Isten egy szintén talányos mondattal magyaráz meg: „Én vagyok az, aki vagyok.” Ennek a mondatnak a sokrétű értelmezésével itt nem kell foglalkoznunk; elegendő felidézni, hogy ez az Isten „én vagyok"-nak nevezi önmagát. Ő egyszerűen van. És ez természetesen azt is jelenti, hogy ő mindig jelen van — az emberekért, tegnap, ma, holnap. (A Názáreti Jézus I. kötet 285. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Hogy hívnak téged, aki most ezt olvasod? Vagy még mélyebben szólva: mit mondtak rólad, amitől szenvedsz? Tudod, hogy az Úr most is, mindig is jelen van az életedben? Amit ő mond rólad neked, az nem zár be téged, mint az emberi ítéletek, hanem felszabadít.

206. Abban az időben, amikor Izrael ország és templom nélkül maradt...

206. Abban az időben, amikor Izrael ország és templom nélkül maradt, a megszokott mércék értelmében ez a tény azt jelentette, hogy Isten ki lett zárva az istenségek versenyéből, mert egy olyan isten, akinek nem volt országa és akit nem lehetett tisztelni, nem is számított istennek. Ebben az időben tanulta meg Izrael Istenének más- és újvoltát teljesen megérteni: hogy JHWH valójában nem egyszerűen az „ő” Istene, egy nép és egy ország Istene, hanem páratlan értelemben az Isten, a világmindenség Istene, akié minden ország, akié az ég és a föld; az Isten, aki minden fölött rendelkezik; az Isten, akinek nem a bakok és bikák feláldozása által bemutatott tiszteletre van szüksége, hanem akinek egyedül a valóban helyes cselekvéssel lehet megadni a tiszteletet. (A Názáreti Jézus I. kötet 286. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: „A magyarok Istenére esküszünk…” Ha ezt a mondatot azzal a lelkülettel mondjuk ki, hogy a mi népünk és országunk Istene más népekkel és országokkal szemben állva bennünket úgy védelmez, mint egyetlent és mások felett állót, akkor tévedésben vagyunk. Ha mi magyarok ország és templom nélkül maradnánk, akkor is imádnunk kellene a magyarok Istenét, aki minden nép Istene, aki az élő Jézus Krisztus Atyja.

207. „Amikor magasba emelitek az Emberfiát, akkor megismeritek majd...

207. „Amikor magasba emelitek az Emberfiát, akkor megismeritek majd, hogy én vagyok” (Jn 8,28). A kereszten lehet megismerni Jézus fiúságát, egységét az Atyával. A kereszt az igazi „magasság”. Ez a „végsőkig” (vö. Jn 13,1) elmenő szeretet magassága; a kereszten Jézus Isten „magasságában” van, aki a szeretet. Ott lehet őt „megismerni”, ott lesz érthető az „én vagyok"-ige. (A Názáreti Jézus I. kötet 287. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Ha azt akarom, hogy nagyon sokan jöjjenek megtérni Jézushoz, akkor fel kell emelnem Jézust a földről, mert csak a földről fölemelve vonz mindenkit magához (vö. Jn 12,32). Vagyis nem földies, hanem mennyei logikával kell hirdetnem őt (vö. 1Kor 2,4-5). Ezért újra az a kérdés, hogy a katolikusok hogyan evangelizálják önmagukat. Szembe kell néznünk a félelmeinkkel is: mi az a legnagyobb eredmény, amiben ténylegesen hinni tudnánk? Mi az, amit már túl mesésnek tartunk ahhoz, hogy valósággá váljon?

208. Az embernek végül is egyetlenegyre van szüksége, ami magában foglal...

208. Az embernek végül is egyetlenegyre van szüksége, ami magában foglal mindent; ám előtérbe toluló kívánságain és vágyakozásain keresztül meg kell tanulnia felismerni, hogy valóban mire van szüksége, és hogy voltaképpen mit akar. Istenre van szüksége. És így most már láthatjuk, hogy e képes beszédek mindegyike mögött végül is ez áll: Jézus az „életet” adja, mert Istent adja nekünk. Ő Istent adhatja, mert ő maga egy Istennel. Mert ő a Fiú. Ő maga az ajándék — ő maga „az élet”. (A Názáreti Jézus I. kötet 291. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Mire van szükséged? Pontosan mit akarsz? Biztos, hogy arra van szükséged, amit annyira akarsz, hogy nem hagy nyugodni a hiánya, míg meg nem kapod? Elég neked az, hogy élhetsz? Élsz?

209. Három olyan kifejezést találtunk, amelyekben Jézus önnön titkát...

209. Három olyan kifejezést találtunk, amelyekben Jézus önnön titkát egyszerre elrejti és feltárja: Emberfia, Fiú, Én vagyok. Mindhárom kifejezés megmutatja, mennyire mélyen gyökerezik Isten igéjében, Izrael Bibliájában, az Ószövetségben. Ám csak őbenne nyeri el e szavak mindegyike a teljes értelmét; úgyszólván mindhárom őrá várt. Mindhárom kifejezésben megjelenik Jézus eredetisége, újdonsága, az, ami kizárólag az ő sajátja, amelyet nincs tovább honnan levezetni. Ezért mindhárom csak az ő ajkáról hangozhat el — középpontban az imádságban használt szavával, a „Fiú"-val, amelynek az Abba—Atya megszólítás felel meg. (A Názáreti Jézus I. kötet 291. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus eredetiségét, egyetlenségét átélted-e már? Tudsz-e róla úgy beszélni, hogy megérezhetik a tapasztalatod belső erejét? Vagy szerinted Jézus csak egy a sok nagyhatású ember közül, akiben te azért hiszel, mert véletlenül éppen keresztény kulturális közegben nőttél fel? Akármilyen hihetetlen, de sok keresztény életében egyáltalán nem él mély meggyőződéssel az a tudat, hogy Jézus az egyetlen Megváltó és nincs más, aki, vagy ami által legyőzzük a halált.

210. Igyekeztem az evangéliumok Jézusát figyelemmel nézni és hallgatni...

210. Igyekeztem az evangéliumok Jézusát figyelemmel nézni és hallgatni. Ez a figyelmes látás és hallás találkozássá fejlődhet, Jézus mindenkori tanítványainak figyelmével egyesülten pedig bizonyosságot szerez a valóságos történeti alakról. (A Názáreti Jézus II. kötet 11. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jaj, de fontos ez! Jézust figyelemmel nézni, hallgatni! Ez azt is jelenti, hogy időnként úgy engedelmeskedünk Lelke indításainak, hogy valóságos belső bizonyosságot érzünk. Aki ezt megkapja, az nagyon adjon érte hálát!

211. „Az Úrnak van rá szüksége!” (Mk 11,3; Lk 19,31)...

211. „Az Úrnak van rá szüksége!” (Mk 11,3; Lk 19,31). A tanítványok megtalálják a szamarat, valaki — ahogy előre megmondta nekik — számon kéri cselekedetük jogosságát, válaszolnak, ahogy kell, és el is engedik őket. Jézus tehát kölcsönvett szamár hátán vonul be a városba, amelyet rögtön vissza is küld a gazdájának. Lehet, hogy a mai olvasót nem érintik különösebben, de Jézus zsidó kortársaiban ezek az események titokzatos összefüggések egész hálózatát idézték fel. Mindezt átjárja a királyság és a vele kapcsolatos ígéretek motívuma. Szállítóeszközöket lefoglalva Jézus igénybe veszi a királyok jogát, amelyet az egész ókori világban ismertek és elismertek (A Názáreti Jézus II. kötet 14. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Titkos összefüggések egész hálózata… Félelmetesen hangzik egy picit, ha arra gondolok, hogy alig ismerek valamit a zsidók mindennapi életéből. Talán jobban kellene figyelnünk az evangéliumnak erre a játékos, de kockázatos és komoly belső világára.

212. Jézus olyan király, aki összetöri az íjat, a békesség...

212. Jézus olyan király, aki összetöri az íjat, a békesség és az egyszerűség királya, a szegények királya. Láttuk azt is, hogy uralma tengertől tengerig tart, hatalma átéri az egész világot. Mindez Jézus új országára emlékeztetett, amely az egész világon a kenyértörés közösségében, a Jézus Krisztussal való közösségben valósul meg, s amely tengertől tengerig az ő békéjének uralmát jelenti. Jézus korában mindez még nem volt látható, csak visszatekintve tisztul ki az, ami egykor prófétai látomásként, rejtetten, távoli jövőként sejlett fel. (A Názáreti Jézus II. kötet 15. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus összetöri fegyvereinket, amelyekkel egymásra szoktunk támadni. A gúny, az átok, a bűnös hallgatás gyilkos eszközök az ördög kezében, de Jézus ellen egyetlen fegyver sem szerencsés, ő mindet legyőzte.

213. Jézus valóban királyi igénnyel lép fel. Azt akarja...

213. Jézus valóban királyi igénnyel lép fel. Azt akarja, hogy útját és tetteit az ószövetségi ígéretek alapján értsék, amelyek benne valósulnak meg. Az Ószövetség róla beszél – és fordítva: ő maga Isten szava szerint él és cselekszik, nem saját programja vagy kívánságai éltetik. Fellépésének alapja Atyjától kapott megbízása iránti engedelmessége. Útja Isten szava legbelső értelmének megélésén át vezető út. (A Názáreti Jézus II. kötet 15. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézust nem a saját programja és kívánságai éltetik, hanem Isten szava. Vajon merne egy politikus ilyen lelkülettel szolgálni másokat? Adjon az Úr hitet a politikusainknak, hogy csak így lehetnek kedvesek az Úr előtt.

214. A ruhák leterítésének is hagyománya van Izrael királyságában...

214. A ruhák leterítésének is hagyománya van Izrael királyságában (vö. 2Kir 9,13). Amit a tanítványok tesznek, a dávidi királyság hagyományában, s ezért a dávidi hagyományból forrásozó messiási reményben is a királyi beiktatás jellemvonása. A zarándokokat, akik Jézussal együtt érkeztek Jeruzsálembe, megragadja a tanítványok lelkesedése; ruháikat immár az útra terítik, amelyen Jézus bevonul. (A Názáreti Jézus II. kötet 16. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus a ruháinkon át lép be a szent városba, vagyis amivel eltakarjuk magunkat Isten tekintete elől, azt végleg le kell vetnünk. Persze, nem csak tisztán lelkileg kell értelmezni a ruhák, álarcok, sminkek, maszkok leterítését. Férfiak! Elajándékoznátok a kedvenc ingeteket? Nők! Elajándékoznátok a kedvenc kiegészítőt, ami nélkül szinte senki vagy? Papok! Elajándékoznátok a kedvenc miseruhátokat? Tisztán Jézus iránti tanítványi lelkesedésből!

215. Elsőként a „Hozsanna!” felkiáltás...

215. Elsőként a „Hozsanna!” felkiáltás. Ez a szó eredetileg sürgető kérést fejezett ki, mintha azt mondanánk: Rajta hát, segíts! A sátoros ünnep hetedik napján az égőáldozat oltára körüli hétszeres körmenet alatt a papok ismételték, monoton kérésükkel esőért könyörögve. De ahogy a sátoros ünnep könyörgő szertartás helyett örömünneppé változott, a könyörgő sóhaj is ujjongó kiáltássá lett. (A Názáreti Jézus II. kötet 16-17. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézusnak van hatalma a könyörgő sóhajodat ujjongó kiáltássá változtatni. Hiszed ezt? Tedd próbára őt, mert szereti, ha olyat kérsz tőle, amit tényleg csak Isten adhat meg, és ami minden képzeletedet felülmúlja.

216. Ahogy az Úr egykor szamáron vonult be a szent városba...

216. Ahogy az Úr egykor szamáron vonult be a szent városba, úgy látta őt az Egyház újra meg újra alázattal érkezni kenyér és bor színe alatt. Az Egyház a Szent Eucharisztiában úgy köszönti az Urat, mint aki most érkezik, és belép övéihez. Egyben úgy is köszönti őt, mint aki a mindig Eljövendő marad, és minket egészen jöveteléig elvezet. Zarándokként megyünk felé; zarándokként jön elénk, hogy részt adjon a keresztig és feltámadásig tartó „felmenetelében”, melynek végleges célja a mennyei Jeruzsálem, amely testének közössé-gében már a jelen világban is növekszik. (A Názáreti Jézus II. kötet 19. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus a mennyei Jeruzsálem Ura. Mégis ez a kép nekünk, a zsidó hagyományt mélységében nem ismerőknek idegenül hangozhat. De van megoldás! Íme: melyik városban töltötted életed legszebb napját? Budapest, Paray le Monial, Medugorje, Róma, Csíksomlyó vagy valami más? Azt az élményedet szorozd be tízzel és emeld a tízezredik hatványra, akkor egy picit megsejtesz a mennyei Jeruzsálem elragadó gyönyörűségéből!

217. A zelóta Jézusra hivatkozó forradalmi teológiák hulláma...

217. A zelóta Jézusra hivatkozó forradalmi teológiák hulláma, amely egy jobb világot — az „országot” — építve erőszak alkalmazását is legitimálni kívánta, időközben kifulladt. A vallásilag motivált erőszak szörnyű következményeit túlságosan is drasztikusan tapasztaljuk mindannyian. Erőszakkal nem épül az Isten országa, sem az emberiségé. Ellenkezőleg: az erőszak éppen az Antikrisztus kedvelt eszköze, legyenek mégoly vallásos vagy ideológiai indokai is. Az emberségesség helyett az embertelenséget szolgálja. (A Názáreti Jézus II. kötet 22. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus nélkül előfordulhat ma is a katolikus Egyházban, hogy „öngyilkos merénylő” lelkületével élnek egyesek. Talán nem mindenki érzi át, amit most mondok, de van, aki nagyon is tudja, mire gondolok. Mindent feláldoznak a vallásukért, de közben ők maguk a szeretethiány miatt elpusztulnak és másokat is a keserűségbe rántanak.

218. Jeremiás szenvedélyesen küzdött azért, hogy a kultusz...

218. Jeremiás szenvedélyesen küzdött azért, hogy a kultusz ne szakadjon el az Isten igazságossága szerint élt élettől. Harcol az átpolitizált hit ellen, amely abban bízik, hogy Isten mindenképpen megvédi templomát, csakhogy kultusza csorbát ne szenvedjen. Isten azonban nem védi meg azt a templomot, amely „rablók barlangjává” változott. (A Názáreti Jézus II. kötet 26. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus személyes hitét megvilágítja Jeremiás kompromisszummentes, szenvedélyes harca. Érdemes összebarátkozni Jeremiással, mert általa rengeteg apró belátást kapunk Jézus zsidó lelkületéből. Ha még olvasol valamit a Biblia mellett, akkor szívből ajánlom neked a Jeremiás életét feldolgozó regényt: Franz Werfel - Halljátok az igét!

219. A tanítványok emlékezése a szenvedő igazban felismeri Jézust...

219. A tanítványok emlékezése a szenvedő igazban felismeri Jézust. Isten házáért való buzgósága viszi a szenvedésbe, egész a keresztig. Így változtatta át Jézus alapvetően a buzgóság — dzélosz — jelentését. Azt a buzgóságot, amely erőszakkal akarta szolgálni Istent, a kereszt buzgóságává változtatta. Ezzel minden időkre megszabta a valódi buzgalom mércéjét — az önmagát ajándékozó szeretetet. A keresztény embernek ezt a buzgóságot kell szem előtt tartania. A kérdésre, hogy milyen zelóta volt Jézus, itt a hiteles válasz.  (A Názáreti Jézus II. kötet 27. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus minden emberi érzést átváltoztat isteni hatalmával. Az erőszakból önfeláldozó szeretetet hoz ki, ami már önmagában is csoda. A természetfeletti távlat nélkül fanatizmus lett volna a kereszthalál.

220. „A templomban vakok és sánták mentek hozzá, s ő meggyógyította őket”...

220. „A templomban vakok és sánták mentek hozzá, s ő meggyógyította őket” (Mt 21,14). Az állatokkal való kereskedés és a pénzügyek intézése helyett Jézus gyógyító jóságát látjuk. Ez a templom valódi megtisztítása. Jézus nem pusztítóként jön, nem a felforgatók kardjával. A gyógyulás ajándékát hozza. Odafordul azokhoz, akiket sebzettségük az élet és a társadalom peremére szorít. Megmutatja, hogy Isten szeret, hatalma pedig a szeretet hatalma. (A Názáreti Jézus II. kötet 28. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje: Jézus nem pusztítóként jött, ez igaz, de az ő irgalmas együttérzése mégis pusztítás valaki számára, mégpedig az ördög szemében. Lelkünk ellensége semmitől sem irtózik jobban, mint amikor Jézus irgalma kiárad. Ezért van döntő jelentősége, hogy a szentmise bűnbánati részében élő hittel kiáltsuk: „Uram, irgalmazz!”

221. A zsidókeresztények menekülése mindenesetre ismét megmutatja...

221. A zsidókeresztények menekülése mindenesetre ismét megmutatja, mégpedig egyértelműen, hogy a keresztények sem a Biblia üzenetét, sem Jézus alakját nem kívánták a zelóták módjára értelmezni. Ők másféle reményből élnek. (A Názáreti Jézus II. kötet 33. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje A menekülés nem mindig gyávaság, hanem lehet, hogy éppen a Szentléleknek való engedelmesség. Nem kell mindig, minden helyzetben ott maradni, ahol kínozni akarnak minket szavakkal vagy tettekkel. Ha az első keresztények Jeruzsálemben maradtak volna, és hősködve harcoltak volna, akkor biztos, hogy utolsó szálig kiirtják őket, és ma mi sem lennénk sehol. Ha valahol nem fogadnak el minket és az igehirdetésünket, akkor Isten majd máshol ad egy sokkal nagyobb lehetőséget az evangélium hatékonyabb hirdetésére. Nekem ez a tapasztalatom.

222. „Mert a szorongattatás napjai jönnek, amilyenek még nem voltak...

222. „Mert a szorongattatás napjai jönnek, amilyenek még nem voltak ezen az Isten alkotta világon a kezdet óta, és nem is lesznek” (Mk 13,19). Dánielnél ezt a fenyegetést ígéret követi: „Abban az időben megszabadul néped, mind, aki be van írva a könyvbe” (12,1). Jézus beszédében sem a retteneté az utolsó szó: ezek a napok lerövidülnek, a kiválasztottak megmenekülnek. Isten nagy szabadságot enged a gonosznak és a gonoszoknak — mi túlságosan nagy szabadságnak is érezzük. De a történelem soha nem csúszik ki a kezéből. (A Názáreti Jézus II. kötet 34. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Isten olyan hatalmas, hogy az egész univerzum egy pici pont a tenyere közepén. Sőt, ettől is nagyobb, hiszen alázatosságában engedte, hogy elbukott gyermeke éppen úgy meneküljön meg, hogy lyukat üssön az Ő tenyere közepébe. Ez a seb most is látszik – örökre.

223. Jézus szerette a templomot, Atyjának templomát (Lk 2,49)...

223. Jézus szerette a templomot, Atyjának templomát (Lk 2,49), és szívesen tanított benne. Megvédte, hogy minden nép számára az imádság háza lehessen, és próbálta elő is készíteni erre. De tudta azt is, hogy ennek a templomnak az ideje lejárt, és helyette valami új következik, ami halálával és feltámadásával függ össze. (A Názáreti Jézus II. kötet 36. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje A templom ideje lejárt. Mért nem értik meg a zsidók, hogy az Egyház az új templom? Adjon nekik a názáreti Jézus alázatot, hogy beismerjék: azért nem tudják kétezer éve felépíteni a jeruzsálemi templomot, mert már Isten felépítette az újat. Nekünk, keresztényeknek pedig adjon bölcsességet az Örökkévaló, hogy zsidó testvéreink megcsodálhassák bennünk az új templom szépségét és megszeressék általunk az Örökkévaló Fiát.

224. Jézus maga az élő Isten jelenléte. Benne érintkezik Isten...

224. Jézus maga az élő Isten jelenléte. Benne érintkezik Isten és ember, Isten és a világ. Őbenne éppen az történik meg, amit az engesztelés napjának rítusa kifejezett: a kereszten való önátadásában mintegy a világ minden bűnét Isten szeretetébe meríti, és feloldja benne. Aki a kereszthez lép, aki közösségre lép Krisztussal, az belép az átváltozás és engesztelés terébe. (A Názáreti Jézus II. kötet 40. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Lépj a kereszt elé! Nem kell semmit tenned, csak nézd. Amióta ezt tudatosan gyakorlom itt-ott egy templomi vagy utcai kereszt előtt, azóta azt érzem, hogy az élő Jézus néz rám. Kevés olyan ima van, ami ettől gyorsabban visz bele Isten jelenlétébe.

225. Jézus (…) óv az álmessiásoktól és az apokaliptikus képzelgéstől...

225. Jézus (…) óv az álmessiásoktól és az apokaliptikus képzelgéstől. Ehhez tartozik intése a józanságra és éberségre, amelyet számos példabeszédben kifejtett, különösen is az okos és a balga szüzekről (Mt 25,1—13) vagy az éber szolgákról (Mk 13,33—36) szólva. Éppen ezek a szavak mutatják világosan, hogy mit jelent ez az „éberség”: nem kilépést a jelenből, jövőszövögetést vagy a mostani feladatokról való megfeledkezést. Épp ellenkezőleg: ébernek lenni azt jelenti, hogy itt és most megtesszük, ami helyes, mintha Isten szeme rajtunk lenne. (A Názáreti Jézus II. kötet 45. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje A jövőszövögetés az ördög egyik legjobban bevált fegyvere, legalábbis az én életemben biztosan. Annyira hatásos időnként, hogy még áldoztatás közben is képes elterelni a figyelmemet. A lehető legnagyobbat adom az embereknek, amit adni képes vagyok, Krisztus testét, és mégis, még ilyenkor is azon gondolkozok, hogy mit kellene tenni még az emberekért. Épp amikor a legtöbbet teszem értük, nem veszem észre, hogy ettől többet már nem is tehetnék értük. Ezért újra és újra gyakorlom életem mindenféle helyzetében ezt a gyógyító kérdést: „Mi van most?”

226. Jézus utal övéi várható üldöztetésére. A pogányok idejét...

226. Jézus utal övéi várható üldöztetésére. A pogányok idejét itt is feltételezi, hiszen az Úr szerint tanítványait nemcsak bíróság elé állítják és zsinagógákban vonják felelősségre, hanem helytartók és királyok előtt is (Mk 13,9). Az evangélium hirdetése mindig a kereszt jegyében áll majd — ez az, amit Jézus követőinek minden nemzedéke újra meg kell, hogy tanuljon. A kereszt az „Emberfia” jele, és az is marad. A hazugsággal és erőszakkal vívott harcban végső soron nincs más fegyvere az igazságnak és a szeretetnek, mint a szenvedés tanúságtétele. (A Názáreti Jézus II. kötet 46. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Sajnos, könnyen megijedhetünk, amikor nagyhatalmú emberek előtt kell beszélnünk a hitünkről. Pedig csak arra kellene gondolnunk, hogy a nagyobb célpontot könnyebb eltalálni! Dávid nem sopánkodott az óriás Góliát előtt, hanem örült, hogy Isten ilyen jó nagydarab céltáblát rakott eléje.

227. Az eljövendő Emberfia, akiről Dániel személyes vonások említése nélkül...

227. Az eljövendő Emberfia, akiről Dániel személyes vonások említése nélkül beszélt (Dán 7,13köv.), most a tanítványokhoz szóló Emberfiával azonos. A régi apokaliptikus mondások egy személyre összpontosuló jelentéssel telítődnek: középpontjuk immár Jézus személye, akiben megélt jelen és a titokzatos jövő egybekapcsolódik. A tulajdonképpeni "esemény" maga a személy, akiben változatlan jelen van az idő múlása közepette. Ebben a személyben eljött maga a jövő. A jövő végül is nem hozhat minket olyan helyzetbe, amely a Jézussal való találkozásban már most meg ne volna. (A Názáreti Jézus II. kötet 47. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Mit várhatsz a mai naptól? Jézust! Mit várhatsz a holnaptól? Jézust! Mit várhatsz a következő hónap tizedikétől? Jézust! Mit várhatsz január elsejétől? Jézust!

228. „Az ég és föld elmúlnak, de az én igéim nem múlnak el”...

228. „Az ég és föld elmúlnak, de az én igéim nem múlnak el” (Mk 13,31). Az ige a felmérhetetlen anyagi világ hatalmas tömegéhez képest valóban szinte semmiség, a kozmosz hallgatag fenségében csupán pillanatnyi sóhaj — ez az ige valóságosabb és maradandóbb, mint az egész anyagi világ. Ez a tulajdonképpeni valóság, amelyre támaszkodhatunk: talaj, amely megtart, s amely hordoz minket akkor is, ha a nap elsötétül, vagy az égbolt megrendül. A kozmosz elemei elmúlnak — Jézus szava az igazi „égboltozat”, amely oltalmazón és megtartón feszül az emberi élet fölé. (A Názáreti Jézus II. kötet 47. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Mostanában többször komolyan elgondolkodtam, hogy ki ez a Jézus egyáltalán, akinek a szavai ennyire lebilincselnek engem? Uram, ki vagy te, hogy szinte megszállott erővel forgok körülötted?

229. Jézus apokaliptikus mondásainak semmi közük a jósláshoz...

229. Jézus apokaliptikus mondásainak semmi közük a jósláshoz. Éppen a látványosságok iránti külsőleges kíváncsiságról szeretnének eltéríteni (vö. Lk 17,20). Helyette elvezetnek a lényegeshez: az Isten igéjére támaszkodó élethez, amely Jézus ajándéka. A vele való találkozáshoz, aki maga az élő Ige. Az élők és holtak bírája előtti felelősséghez. (A Názáreti Jézus II. kötet 48. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Meg kell jelennünk az élők és holtak bírája előtt. De ez nem annyira különleges ám, mint gondolnánk. Ha felütöd a Szentírást, akkor már ott is vagy! Bármit olvasol belőle, az életed múlik azon, hogy megérted-e.

230. „Húsvét ünnepe előtt történt: Jézus tudta, hogy elérkezett az óra...

230. „Húsvét ünnepe előtt történt: Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor a világból vissza kell térnie az Atyához, mivel szerette övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette őket” (Jn 13,1). Az utolsó vacsorával elérkezett Jézus „órája”, amely küldetésének kezdetétől szeme előtt lebegett (2,4). Az óra lényegét János két alapszóval fejezi ki: az átmenet (metabainein/metabaszisz) és a mindvégig tartó szeretet (agapé) órája ez. (A Názáreti Jézus II. kötet 50. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Annyira szép ez a szó: mindvégig. Ilyen legyen a mi egész életünk is! Nem fogunk csalódni a mennyben! De már itt a földön is a menny költözik belénk és közénk, ha mindvégig szeretünk!

231. Jézusnak az Atyától való eljövetele először is feltételezi...

231. Jézusnak az Atyától való eljövetele először is feltételezi, hogy Isten pozitív módon akarta a teremtést, s az nem valamiféle bukás eredménye. Ez az eljövetel azután szeretetből történik, amely éppen a leereszkedésben mutatja meg valódi lényegét. A teremtményt szereti, az elveszett bárányt, s így éppen lealacsonyodva nyilatkoztatja ki, hogy Isten milyen valójában. A hazatérő Jézus nem veti le megint az ő emberségét, mint valami tisztátalan dolgot. Azért jött, hogy elfogadja és magára vegye az egész emberséget, s hogy minden emberrel együtt térhessen haza, sőt hazavezessen „minden testet”. (A Názáreti Jézus II. kötet 51. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje A teremtés nem bukás eredménye. Mégis mennyire nehéz elképzelnünk, hogy milyen lenne a világunk bűn nélkül. Nagyon nagy szükségünk van a tiszta, belátással teli hitre abban, hogy Jézus visszavezet minket az Atyához.

232. Amikor a Jelenések könyvében azt a paradox megfogalmazást olvassuk...

232. Amikor a Jelenések könyvében azt a paradox megfogalmazást olvassuk, hogy a megváltottak „fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében” (Jel 7,14), arra kell gondolnunk, hogy minket Jézus mindvégig kitartó szeretete tisztít meg és mos fehérre. Jézus szolgáló szeretete az, amely leoldja gőgünket, és „tisztává”, Isten jelenlétére alkalmassá tesz bennünket. (A Názáreti Jézus II. kötet 51-52. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje A keresztelés utáni csendes pillanatban kell mondanom: „Megtisztít a Bárány vére! Boldog, aki megmossa benne köntösét!” Ez az ige tökéletes helyen hangzik el a szertartásban. Ilyenkor mindig, tényleg mindig érzem, hogy ezek a szavak Isten szavai voltak az ajkamon.

233. Isten maga döntött úgy, „hogy a pogányok hallják az evangélium...

233. Isten maga döntött úgy, „hogy a pogányok hallják az evangélium tanítását, és higgyenek. [...] Nem tett különbséget köztünk és köztük, amikor a hittel megtisztította a szívüket” (ApCsel 15,5—11). A szívet a hit tisztítja meg. A hit Istentől származik, aki az emberhez fordul. Nem csupán az ember saját döntése. Azért jön létre, mert Isten Lelke belülről megérinti az embereket, megnyitja és meg is tisztítja a szívüket. (A Názáreti Jézus II. kötet 53. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje A hit tehát több, mint döntés. Az evangelizációban nem elég döntésre hívni az embereket, imádkoznunk is kell értük, hogy a döntésük életté váljon.

234. A magyarázat középpontja egyre inkább a „tiszta szív”...

234. A magyarázat középpontja egyre inkább a „tiszta szív” lesz (Mt 5,8). Az egész prédikációs ciklusnak több mint felét a megtisztított szív alapgondolata vezérli. Váratlanul rádöbbenünk, hogy mindez összefügg a lábmosással: csak ha engedjük, hogy újra meg újra maga az Úr mosson meg, „tisztítson meg” bennünket, akkor tanulhatjuk meg vele együtt azt tenni, amit ő tett. (A Názáreti Jézus II. kötet 57. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Engedni, hogy az Úr megmosson – az ige erejével teszi ezt bennünk. Ehhez viszont nekünk az ige fürdőjébe kell belépnünk. Ha gondosan figyelsz a napi fürdésedre, akkor figyelj a napi elmélyült igeolvasásra is!

235. Az árulás után Júdás újabb tragédiája, hogy már nem képes hinni...

235. Az árulás után Júdás újabb tragédiája, hogy már nem képes hinni a megbocsátásban. Bánata kétségbeeséssé változik. Már csak önmagát és sötétségét látja, de Jézus fényét, amely legyőzi és megvilágosítja a sötétséget, többé nem. Ezzel a bánat helytelen módját példázza. A remény nélküli bánat kizárja a fényt, csak rombol, ezért helytelen. A helyes bánathoz a hitből fakadó biztos remény is hozzátartozik. Hinni kell a Jézusban testet öltött fény nagyobb hatalmában. (A Názáreti Jézus II. kötet 60. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Ezt az idézetet lelki tükrök elejére be kellene illeszteni. Júdás megbánta a bűnét, de bizalom nélkül ez mégse vált a javára. A gyónásra való felkészülésben súlyos hiba túlhangsúlyozni a bűnbánatot a gyermeki bizalom kárára. Isten alig várja, hogy visszaszeressen minket önmagához!

236. „Miért ne követhetnélek már most? Életemet adom érted” ...

236. „Miért ne követhetnélek már most? Életemet adom érted” – mondja Péter Jézusnak (Jn 13,37). Az Olajfák hegyén valóban odasújt majd a karddal, készen arra, hogy elhatározását megvalósítsa. De meg kell tanulnia, hogy a vértanúság sem hősies teljesítmény, hanem a Jézusért vállalt szenvedés kegyelme. Búcsút kell vennie saját tetteinek heroizmusától, és meg kell tanulnia a tanítvány alázatát. A vágy, hogy jól odavágjon, a hősiesség, végül a tagadáshoz vezet. (A Názáreti Jézus II. kötet 62. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Amikor gyermek voltam, sokszor mondták nekem, hogy ne hősködjek. Most értettem meg, hogy a hősködés csak egy másik formája a tagadásnak. A tagadás pedig a kígyótól ered. De a mennyben nem lesz kígyó!

237. „Áldozatot és felajánlást nem kívántál, de testet alkottál nekem”...

237. „Áldozatot és felajánlást nem kívántál, de testet alkottál nekem” (Zsid 10,5, vö. Zsolt 40,7). Az Ige test, de annál is több: odaadott test, kiontott vér. Az Eucharisztia alapításával Jézus „szóvá teszi” meggyilkolását, átváltoztatja szeretetének radikális jelévé, amellyel halálra adja önmagát. Így ő maga „templommá” lett. Amennyiben Jézus főpapi imája Jézus önátadásának megvalósulása, annyiban ez az imádság maga az új kultusz, s belső kapcsolatban áll az Eucharisztiával. (A Názáreti Jézus II. kötet 68. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Jézust meggyilkolták. Vajon ezt a túl egyszerű mondatot felfogtuk már? Emlékszek rá, amikor néhány évvel ezelőtt éppen egy hittantábor közepén mutatta egy paptestvér az sms-t: „Roger testvért meggyilkolták.” Az első gondolatom az volt, hogy egy ennyire békés, szelíd, tisztaarcú ember nem lehet gyilkosság áldozata. És mégis.

238. Az „örök élet” nem a halál utáni élet...

238. Az „örök élet” nem a halál utáni élet — ahogy azt a modern olvasó önkéntelenül is gondolná —, mintha mulandósága miatt a mostani élet ennek egyszerűen az ellentéte lenne. Az „örök élet” maga az élet, a valódi élet, amelyet ma is élhetünk, s amelyet a fizikai halál már nem vehet el. Erről van szó: már most „az életet”, a valódi életet élni, amelyet már semmi és senki nem pusztíthat el. (A Názáreti Jézus II. kötet 69. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Ezt a gondolatsort minden hittanórán el kellene mondani, amikor az örök élet a téma, mert már gyerekkorunkban elkezdünk arra a téves elképzelésre szocializálódni, hogy az örök élet majd akkor kezdődik, amikor meghalunk. Ezzel a logikával óriási baj van, mert ugye meghalni senki se akar. Így tehát az örök élet egy távoli, ijesztő messzeségbe van száműzve.

239. „Én élek, és ti is élni fogtok” — mondja Jézus...

239. „Én élek, és ti is élni fogtok” — mondja Jézus az utolsó vacsorán tanítványainak (Jn 14,19). Ezzel újra rámutat, mennyire meghatározza Jézus tanítványát, hogy „él” — azaz a puszta léten túl megtalálta és megragadta a valódi életet, amelyet mindenki keres. Az első keresztények ezekre a mondásokra emlékezve egyszerűen „az élőknek” (hoi dzóntesz) nevezték magukat. Megtalálták, amit mindenki keres — magát az életet, a teljes, s ezért elpusztíthatatlan életet. (A Názáreti Jézus II. kötet 70. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Roppant tanulságos az első keresztények hite. Jézus egyik mondására emlékezve elnevezik magukat „az élők”-nek. Hát nem elképesztő ez a nagyvonalúság! Szemléljük és csodáljuk ezt a semmihez se fogható öntudatot! Nagy feladatot adtak ezzel nekünk is a hitben őseink, hogy nevezzük el mi is magunkat Jézus szavai alapján. De konkrétan hogyan? Édesapám gyerekkorában szurokkal írta az ajtóra: „Itt járt a fekete kéz!” Ezzel rémisztette „halálra” nagyanyámat… Persze, azért mégse így kellene. Életigére van szükségünk, amit különleges alkalomra választunk, hogy meghatározza a küldetésünket. A papi jelmondatom: „Nyújtsd ki a kezedet!” (Mk 3,5) Eszerint én vagyok „a kinyújtott kéz”.

240. „Szenteld meg őket az igazságban”...

240. „Szenteld meg őket az igazságban” (17,17). „Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban” (17,19). Jézus a tanítványokat is bevonja saját megszentelődésébe. Nekik is meg kell tapasztalniuk, hogy immár Isten közvetlen világához tartoznak, s ezzel együtt küldetésük van az Istennel szembenálló világhoz. „Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban”: hogy immár Istené lettek, hogy „megszentelődtek”, Jézus Krisztus megszentelődésével függ össze, részvétel az ő szentségében.  (A Názáreti Jézus II. kötet 74. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Ezt a részesedést a liturgia egyik csodaszép mondata így tárja elénk, amikor a pap halkan imádkozza, miközben a bort és egy cseppnyi vizet önt a kehelybe: „A bor és a víz titka által részesüljünk annak istenségében, aki kegyesen részese lett emberségünknek.” Tudtad, hogy a szentáldozás által részesülsz Jézus istenségében? Itt van az a valódi megistenülés, amire a távol keleti módszereket felhasználó New Age-es istenkeresők oly mélyen szomjaznak! Ehhez kellene őket elvezetnünk!

241. „Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem.”...

241. „Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem.” – Isten önmagát ajándékozó szeretete Krisztusban nem múlt el: „ezután is megismertetem”. Isten Krisztusban továbbra is kapcsolatba lép az emberrel, hogy az ember is közeledhessen hozzá. Krisztus megismerése Isten megismerése. Amikor Krisztussal találkozunk, Isten közeledik hozzánk és magához vonz (vö. Jn 12,32), hogy vele mintegy túljutva önmagunkon, végtelen nagyságát és szeretetét érjük el. (A Názáreti Jézus II. kötet 76. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Túljutni önmagunkon egyet jelent a megtéréssel. Ehhez türelem kell, mert magunkat legyőzni is csak azáltal lehet, ha jobban megismerjük Istent. Ő segít nekünk, hogy nagylelkűen lerázzuk, ami már nem szükséges nekünk. Eljön a kegyelem, és kiszeretünk a mániáinkból.

242. Annyi biztosan igaz, hogy a tanítványok — a jövendő egyház — egysége...

242. Annyi biztosan igaz, hogy a tanítványok — a jövendő egyház — egysége, amelyért Jézus imádkozik, „nem evilági jelenség”. Az Úr világosan megmondja: az egység nem a világból való; saját erejével nem érheti el a világ. A világi erők megosztanak: ezt látjuk. Amint az egyház és a kereszténység a világ befolyása alá kerül, szakadások támadnak benne. Az egység csak az Atyától származhat, a Fiú által. Az egység azzal a „dicsőséggel” függ össze, amelyet a Fiú ad: a Szentlélekben ajándékozott jelenlétével, amely a halálban és feltámadásban átváltoztatott kereszt gyümölcse. (A Názáreti Jézus II. kötet 78. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Remélem, senki sem sértődik meg azon, hogy meglátásom szerint az ökumenizmus is válhat hiú dicsőségvággyá. A mindenkivel egységben lenni akarás valójában célt téveszt. Csak és kizárólag azzal lehetek egységben, aki alázatos. És fordítva: ha én nem vagyok alázatos, akkor velem sem lehet egységre jutni. Az alázatot pedig csak azáltal tanuljuk meg, ha hiszünk annak beteljesedésében, amit az Úr mond nekünk.

243. Jézus úgy jelent meg, mint akit az Atya megszentelt...

243. Jézus úgy jelent meg, mint akit az Atya megszentelt, aki tanítványaiért szenteli magát, s aki tanítványait is megszenteli az igazságban. A hit több, mint egy szó, mint egy gondolat: a hit belépés ,a Jézus Krisztussal való közösségbe, általa pedig az Atyával való közösségbe. A hit a tanítványok közösségének tulajdonképpeni alapja, amelyre az Egyház egysége épül. Ez a hit belső magját tekintve „láthatatlan”. De mivel a tanítványok ugyanazon Krisztushoz kapcsolódnak, hitük „hússá” lesz, így a különálló tagokból valódi „test” lesz. A Logosz megtestesülése mindaddig folytatódik, amíg Krisztus alakja teljes nem lesz (vö. Ef 4,13). (A Názáreti Jézus II. kötet 79-80. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Vajon milyen lesz Krisztus teljes alakja a színről színre látásban? Csalódnánk, ha épp olyan egyszerű lenne, mint amikor ácsként járt-kelt köztünk, és csendben faragta mások székét?

244. Jézus azért imádkozik, a tanítványok egységében a világ...

244. Jézus azért imádkozik, a tanítványok egységében a világ ismerje fel őt, mint az Atya küldöttét. Ez a felismerés és hit nem csak értelmi valóság; inkább megérintettség Isten szeretetétől, és éppen ezért átváltozás is, a valódi élet ajándéka. Feltárul Jézus küldetésének egyetemessége: nem csak a választottak szűk körére irányul; célja a kozmosz – a világmindenség egésze. A tanítványok küldetése arra irányul, hogy a világ kiszakadjon elidegenedéséből, újra rátaláljon az egységre Istennel. (A Názáreti Jézus II. kötet 81. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Isten szeretete megérint és átformál. Nem neki van szüksége ránk, hanem nekünk őrá. És ez jól van így, nagyon jól van így. Nekünk az a legjobb, amit Isten bölcsen kigondolt nekünk.

245. Az Egyház Jézus imájából ered. Ez az imádság nem üres szó...

245. Az Egyház Jézus imájából ered. Ez az imádság nem üres szó, ha-nem tett, hiszen ezzel „értük szenteli” magát, azaz „feláldozza” magát a világ életéért. Megfordítva azt mondhatjuk: az imádság szóvá alakítja a kereszt borzalmát, Isten és a világ kiengesztelődésének ünnepévé. Ebből ered az Egyház, azok közössége, akik az apostolok szavára hisznek Krisztusban (Jn 7,20). (A Názáreti Jézus II. kötet 83. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Jézus imájából közösségek születnek ma is. Az ő imájába kapcsolódok bele én is. Hálatelt szívvel látom, hogy szolgálatom során emberek egyre lelkesebben ugranak fejest Isten mélységeibe. Jézus imája nélkül csak kulturális egyesület lennénk. Az ö imája által pedig élő közösség. Most már csak el kell hinnünk, hogy ő már imádkozott értünk!

246. Az Újszövetség üzenete nem csak gondolat; sőt lényegéhez tartozik...

246. Az Újszövetség üzenete nem csak gondolat; sőt lényegéhez tartozik, hogy ennek a világnak valós történelmében ment végbe. A bibliai hit nem történelem feletti igazságok szimbólumaként be-szél el valamiféle történeteket, hanem arra a történelemre alapul, amely ezen a földön ment végbe (vö. I. rész, 14. o.). Ha Jézus nem nyújtott kenyeret és bort az ő tanítványainak mint testét és vérét, akkor az Egyház eucharisztikus ünneplése üres — jámbor fikció, és nem valóság, amely Isten és ember egymással való közösségét megalapozza. (A Názáreti Jézus II. kötet 84. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Ez újabb erőteljes felszólítás az Eukharisztia komolyabb megbecsülésére. Amelyik katolikus közösség nem fogadja el léte középpontjának, és nem imádja alázatosan Jézus testét és vérét az Eukharisztiában, ott fenn áll a veszély, hogy emberi alapokra építenek. A jószándékból semmi más nem születik, csak jámbor fikció. Ezért nincs sok helyen minőségi és mennyiség növekedés a közösségekben.

247. Világosan látnunk kell, hogy a történeti kutatás legfeljebb...

247. Világosan látnunk kell, hogy a történeti kutatás legfeljebb igen nagy valószínűséghez vezethet, de a minden részletre kiterjedő abszolút bizonyossághoz soha. Ha a hit bizonyossága kizárólag történeti-tudományos bizonyosságon nyugodna, akkor a hit mindig felülvizsgálható maradna. (A Názáreti Jézus II. kötet 84-85. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Érdekes módon a szerelemre is talán éppen ugyanez igaz. A szerelem kezdeti szakaszában el kell fogadni, hogy nem a bizonyítás a döntő. Hogyan lehetne végül is teljesen megbizonyosodni arról, hogy a másik tényleg szeret engem? Sehogy. Vagy érzed, vagy nem. De ha nem hallod a szíved rezdülésében, akkor senki nem tudja elmagyarázni neked.

248. Azt a végső bizonyosságot, amelyre egész egzisztenciánkat építjük...

248. Azt a végső bizonyosságot, amelyre egész egzisztenciánkat építjük, a hit adja meg — alázatos hit az Egyházzal együtt, amelyet a Szentlélek vezet minden századon át. Ebből kiindulva egyébként nyugalommal szemlélhetjük azokat az exegetikai feltevéseket, amelyek a maguk részéről nagyon is gyakran a bizonyosság pátoszával lépnek fel. Utóbbit már az is hiteltelenné teszi, hogy megállás nélkül egymással ellentétes álláspontokat adnak elő a tudományos bizonyosság egyazon pózában. (A Názáreti Jézus II. kötet 85-86. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Tehát nem szükséges állandóan kételkedni ahhoz, hogy egyszer majd tényleg hinni tudjunk. Nem szükséges állandóan kérdezni. Elég egy kérdés is időnként: „Hiszed ezt?” (Jn 11,26 )

249. A nagy ünnepekre Jézus felment a templomba. Ha előre meg is mondta...

249. A nagy ünnepekre Jézus felment a templomba. Ha előre meg is mondta ennek pusztulását, sőt drámai módon jelszerű tettel is megerősítette ezt, követte a zsidó ünnepi naptárt, ahogy különösen a János-evangélium mutatja. (A Názáreti Jézus II. kötet 90. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Jézus nem egy mesterséges laboratóriumban élt, hanem a maga korának egyszerű ritmusában. Követte a naptárat, követte a szokásokat. És mégis…! Ma már őt követi a naptár is! Ennyire kiszakíthatatlanul benne van Jézus Krisztus a történelmünkben, hogy az időszámítás is körülötte forog! Kikerülheti Jézus Krisztust bárki is? Mindenütt, mindenben ott van!

250. Jézus abban az órában halt meg, amikor a templomban leölték...

250. Jézus abban az órában halt meg, amikor a templomban leölték a húsvéti bárányokat. Hogy a keresztények ebben merő véletlennél többet láttak, és Jézusban felismerték az igazi húsvéti bárányt, sőt úgy látták, hogy éppen így jutott valódi céljához a bárány-rítus — ezek után várható is. (A Názáreti Jézus II. kötet 91. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Merő véletlentől a valódi célig. Ilyen az egész életünk. Fel kell ismernünk, hogy a homályos általánosságból járható út vezet egy egészen konkrét, élő személyhez: a názáreti Jézushoz.

251. De végül is mi volt Jézus utolsó vacsorája? És hogyan alakult...

251. De végül is mi volt Jézus utolsó vacsorája? És hogyan alakult ki bizonyosan nagyon korai meggyőződés a vacsora húsvéti jellegéről? Meier válasza döbbenetesen egyszerű és sok szempontból meggyőző: Jézus tudta, hogy hamarosan meghal. Tudta, hogy a pászkavacsorát már nem költheti el. Mindennek teljes tudatában övéit egészen különleges utolsó vacsorára hívta meg, amely nem tartozott egyetlen zsidó rítushoz sem. Az ő búcsúja volt ez, amelyen valami újat adott, önmagát ajándékozta igazi bárányként, és ezzel megalapította a saját pászkáját. (A Názáreti Jézus II. kötet 91-92. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Tanulságos, hogy Benedek pápa alázatosan elfogadja ennek a Meier nevű teológusnak a meglátásait egy ilyen nagy horderejű kérdésben, hogy vajon az utolsó vacsora pászkavacsora volt-e, vagy sem. Egyetlen zsidó rítus sem volt képes az igazi bárányt Istennek adni. Mit adhatunk Istennek? Csak Jézust!

252. Az utolsó vacsora hagyományának magva az alapítás elbeszélése...

252. Az utolsó vacsora hagyományának magva az alapítás elbeszélése, azaz Jézus szavai és gesztusai, amelyekkel a kenyérben és borban önmagát adta a tanítványainak. A három szinoptikus evangéliumon — Mátén, Márkon és Lukácson — kívül Szent Pál a Korintusiaknak írt első levelében is találunk egy ilyen elbeszélést (11,23—26). A négy szöveg lényegét tekintve nagyon hasonlít egymásra, részleteiket illetően viszont számos eltérés van, ami érthető módon kiadós exegetikai viták tárgyát képezi. (A Názáreti Jézus II. kötet 93. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Jaj, milyen sokan megbotránkoztak a teológián az exegetikai vitákon! Mások pedig az igazság megismerhetetlenségének érvére támaszkodva bele se fogtak. De időnként vitatkozni kell, mert csak így forrja ki magát a biztos felismerés. Az apostolok is hevesen vitatkoztak egymással, mire a Szentlélek gondolataira ráhangolódtak. (vö. ApCsel15,6-7)

253. Egy olyan hatalmas, vallástörténetileg és teológiailag is...

253. Egy olyan hatalmas, vallástörténetileg és teológiailag is egyedülálló eseményt, mint amilyet az utolsó vacsora elbeszélései közölnek, a modern teológia nem mulaszthatta el, hogy meg ne kérdőjelezze. A barátságos rabbi képével, ahogy Jézust sok exegéta bemutatja, egy ilyen hallatlan újdonság nem egyeztethető össze. Ilyet „nem várnánk” tőle. És persze a Jézusról mint politikai felforgatóról alkotott képhez sem illik. Így a jelenkori exegézis nem csekély része vitatja, hogy az alapítás szavai valóban Jézustól származnak. Mivel itt a kereszténység lényegi magjáról általában, és Jézus alakjának központi mozzanatáról van szó, minderre kicsit jobban oda kell figyelnünk. (A Názáreti Jézus II. kötet 94. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Az utolsó vacsora hallatlan újdonság, mégis milyen könnyű figyelmetlenül elmenni mellette. Egy teljesen, egyszerű, csendes, hétköznapi mise három hívővel maga az utolsó vacsora Jézussal. Ha ezt tudatosítva leszünk jelen, akkor magával sodor minket a misztérium végtelen ereje.

254. Az utolsó vacsora szavainak belső középpontja viszont...

254. Az utolsó vacsora szavainak belső középpontja viszont az „értetek – sokakért”, Jézus helyettesítő önátadása, s ezzel az engesztelés gondolata is. Ha Keresztelő János a fenyegető ítéletre való tekintettel megtérésre szólított, úgy Jézus, mint az öröm hírnöke, Isten uralmának közelségét, az ő feltétlen megbocsátásra irányuló akaratát, Isten jóságának és irgalmasságának kormányzó erejét hirdette. (A Názáreti Jézus II. kötet 95. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje A jóság kormányzó ereje valóságos, ez nem népmese. A jóság több, mint helyesen cselekedni. A jóság tényleg kormányoz, mert ellenállhatatlan bölcsesség árad belőle.

255. Ne akarjunk az Újszövetséggel szemben „ténykérdésekben kritikát”...

255. Ne akarjunk az Újszövetséggel szemben „ténykérdésekben kritikát” gyakorolva egyszerűen mindent jobban tudni, hanem készek legyünk tanulni, és hagyjuk magunkat vezetni. A szövegeket nem jó saját elképzelésünk szerint átszabni, inkább a mi elképzeléseinknek kell bennük tisztulni és mélyülni. (A Názáreti Jézus II. kötet 96. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Ez a hozzáállás egyébként nemcsak a bibliaértelmezés hasznos alapelve, hanem egyáltalán, a normális élethez is nélkülözhetetlen. Hát nem azért megy tönkre sok házasság, mert az egyik fél mindent jobban akar tudni, és a másikat legyőzni, saját képére kívánja formálni? Ehelyett inkább türelmesen kellene szemlélni a másik embert. Így majd szépen feltárul titokzatos csodája, a róla alkotott elképzeléseink pedig letisztulnak és elmélyülnek.

256. Isten belátta, hogy ajánlatának elutasítása után csak a helyettesítő...

256. Isten belátta, hogy ajánlatának elutasítása után csak a helyettesítő engesztelés útja maradt: hogy magára kell vennie az Izraelt fenyegető nyomorúságot, hogy így sokak számára elhozhassa az üdvösséget. Mit szóljunk ehhez? Egy efféle fejlődés, a szeretet új útján járni az első ajánlat kudarca után, a bibliai istenkép és az üdvtörténet egész struktúrája felől nézve önmagában lehetséges. Ahogy az Ószövetség bemutatja Isten útját az emberekkel, abban Istennek éppen ezt a „rugalmasságát” látjuk, aki az ember szabad döntésére vár, s ha nemet kap válaszul, a szeretet új útját nyitja meg. Amikor Ádám visszautasítja, válaszul újra az emberhez fordul. Amikor Bábel visszautasítja, válaszul Ábrahám kiválasztásával nyit új kezdetet a történelemben. (A Názáreti Jézus II. kötet 97. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Isten rugalmassága nyilván nem ellenkezik az ő természetfeletti változhatatlanságával. Az élő Istennek nem esik nehezére, hogy új utakat nyisson meg előttünk. Az ő végtelen lehetőségeibe minden új út beleférhet, feltéve, ha épp annak az egynek engedelmeskedünk, amelyen most vezet minket.

257. Jézus útjában csak több-kevesebb valószínűséggel sejthetünk valamiféle...

257. Jézus útjában csak több-kevesebb valószínűséggel sejthetünk valamiféle fejlődést, de egyértelműen soha nem mutathatjuk ki. Egész biztos, hogy nincs meg az az éles különbség Isten országának hirdetése és a jeruzsálemi üzenet között, amellyel a modern exegéták téziseiben találkoztunk. Azokat a jeleket, amelyek Jézus útjának egyfajta fejlődésére utalnak, az imént feljegyeztük. (A Názáreti Jézus II. kötet 98. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Jézus felvállalta emberségünk kibontakozásának fokozatosságát, az ezzel járó kudarcokat is. Persze, ő nem a rosszhoz viszonyítva tette meg a jót, hanem önmagában hordozta a jóság forrását. Nekünk, bűnösöknek, időnként még a bűn is győzelem, ha egy nagyobb fokról kisebb fokra váltunk. Tisztelettel néztem arra a srácra, aki alázattal mesélte, hogy milyen kemény erőfeszítésébe került a heroinos életről, a kukából evésről átváltania oda, hogy heti 2 jointot szív és van alkalmi munkája. A bűn mindig bűn marad, de nem mindig látjuk tisztán, hogy ki, honnan, milyen áldozatok árán jutott el oda, ahol épp most van.

258. Jézus saját küldetését azzal azonosítja, amelyet Izajás a templomban kapott...

258. Jézus saját küldetését azzal azonosítja, amelyet Izajás a templomban kapott az élő Istennel való találkozás után: a próféta megtudta, hogy küldetése először csak további megátalkodottságot vált majd ki, s csak ezáltal jöhet majd el az üdvösség. Jézus tehát már igehirdetésének első szakaszában elmondja tanítványainak, hogy éppen így épül fel az ő útja is (Mk 4,10köv.; vö. Iz 6,9köv.). (A Názáreti Jézus II. kötet 98. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Vajon Jézusnak kellett küzdeni naiv álmokkal? Megkísértette őt is az, hogy majd mindenki elfogadja, mindenki hallgatni fog rá, és nem ér véget az iránta való lelkesedés? Az Írások előzetes jövendölése őt is és minket is kijózanítanak, mert a győzelemhez kudarcokon át vezet az út.

259. Jézus az összes példabeszédet, az egész üzenetet Isten országáról...

259. Jézus az összes példabeszédet, az egész üzenetet Isten országáról, a kereszt jele alá állítja. Az utolsó vacsora és a feltámadás oldaláról azzal egészíthetjük ki mindezt, hogy éppen a kereszt Isten feltétlen szeretetének legvégső radikalizációja, amelyben az emberek oldaláról tapasztalt minden tagadás ellenére önmagát adja, magára veszi, s ezzel az ő igenjének részévé teszi az emberek visszautasítását (vö. 2Kor 1,19). (A Názáreti Jézus II. kötet 99. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Isten nem egyszerűen eltörli az ember tagadását, hanem magára veszi, és bensőleg azonosul vele. Belülről mond igent, így oldja fel tagadásunk poklát. Ezt igazán akkor fogtam fel, amikor Adrienne von Speyr gyónás-teológiájáról olvastam. Ajánlom mindenkinek ezt csodálatos, misztikus elmélkedést!

260. Nincs ellentmondás Jézus örömhíre és sokakért vállalt...

260. Nincs ellentmondás Jézus örömhíre és sokakért vállalt kereszthalálának elfogadása között. Ellenkezőleg: csak a halált elfogadva és átváltoztatva jelenhet meg a kegyelem üzenete teljes mélységében.  (A Názáreti Jézus II. kötet 99-100. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Kegyelem – sokáig idegen volt nekem ez a szó. Reményik verse csak fokozta bennem a távolságtartást ezzel a szóval. Nehéz megmondanom, miért. Szinte tudatosan kerültem. Mostanában azonban elkezdtem ízlelgetni, mert erre indított a Szentlélek. Kegyelemre van szükségem, nincs mese.

261. Az az elképzelés, hogy az Eucharisztia a "közösségben"...

261. Az az elképzelés, hogy az Eucharisztia a "közösségben" keletkezett volna, történeti szempontból is teljesen abszurd. Ki engedhette volna meg magának, hogy ilyen gondolatot, ilyen gyakorlatot teremtsen? Hogyan lett volna lehetséges, hogy az első keresztények — egyértelműen már a harmincas években — minden ellenkezés nélkül elfogadjanak egy ilyen kitalációt? (A Názáreti Jézus II. kötet 100. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Kész vagy-e arra, hogy a szokásosnál 1 órával hamarabb felkelj az Eukharisztia iránti szeretetből? Ki a nagyobb? Te, vagy a szolgálat? Ki a nagyobb? Te, vagy a közösség? Ki a nagyobb? Te, vagy az Eukharisztia?

262. Az utolsó vacsora csak Jézus saját öntudatából származhatott...

262. Az utolsó vacsora csak Jézus saját öntudatából származhatott. Csak ő szőhette össze ilyen szuverén módon a Törvény és a Próféták szavainak szálait — az Íráshoz teljes hűségben, fiúi mivoltának teljes újdonságában. Csak mivel ő személyesen mondta és tette mindezt, ünnepelhette az Egyház is a „kenyértörést” kezdettől fogva minden irányzatában, ahogy Jézus az árulás éjszakáján tette. (A Názáreti Jézus II. kötet 100. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Jézus akkor ünnepelt, amikor éppen elárulták, ráadásul még tudta is ezt. De ez nem azt jelenti, hogy megerőszakolta volna a fájdalmát, hogy csak azért is, dacból örülni fog. Ez a tiszta, józan, gőgtől mentes lelkület gyümölcse. Jézus teljesen hűséges volt az Írásokhoz, ezért tudott ünnepelni a halállal szembenézve.

263. Az exegézis érthető módon hosszas vitát folytat arról...

263. Az exegézis érthető módon hosszas vitát folytat arról, hogy ezek után melyek voltak Jézus eredeti szavai. (…) Abból indulunk ki, hogy Jézus szavainak átadása sohasem létezett a születő egyház recepciója nélkül. Az egyház pedig tudta, hogy a lényegesben hűség kötelezi, de annak is tudatában volt, hogy Jézus szavainak belső jelentéstartománya az Írás szavára tett finom utalásaival apróbb mozzanatokban megengedi alakításukat. Így mind a Kiv 24-et, mind a Jer 31-et kihallhatták Jézus mondásából, hol az egyiket, hol a másikat hangsúlyozva jobban, anélkül, hogy hűtlenné váltak volna a szavakhoz, amelyek alig hallhatóan s mégis félreérthetetlenül beépítették jelentésükbe a Törvényt és a Prófétákat. Ezzel azonban már az Úr szavainak értelmezéséhez léptünk át. (A Názáreti Jézus II. kötet 101. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Mária méhében és engedelmességében fogant Jézus – egyszerűen és valóságosan. Jézus szavaiban és tetteiben fogant az Egyház – erősen és legyőzhetetlenül. Jézus élete egyházteremtő élet!

264. Az egyház a legkorábbi időktől fogva nem csupán valamiféle mágikus...

264. Az egyház a legkorábbi időktől fogva nem csupán valamiféle mágikus parancsnak tartotta az átváltoztatás szavait, hanem imádságnak, amelyben Jézussal együtt imádkozunk. Úgy tekintették. mint középpontját annak a hálás dicsőítésnek, amelyben Istentől újra ajándékba kapjuk a földi adományt mint Jézus testét és vérét, mint Isten önajándékozását Fiának önmagát feltáró szeretetében. (A Názáreti Jézus II. kötet 102. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje A mágiában lerángatjuk az erkélyen kihajoló szerelmest, anélkül, hogy megvártuk volna, hogy önként nekünk adja magát, anélkül, hogy magától, szeretetből igent mondott volna ránk. A szentmisében pedig épp ellenkezőleg, azt ünnepeljük, hogy az isteni Szerelmesünk önként nekünk adta magát, anélkül, hogy kiérdemeltük volna.

265. Azt halljuk, hogy Jézus „megtörte a kenyeret”...

265. Azt halljuk, hogy Jézus „megtörte a kenyeret”. A kenyér megtörése először is a családfő dolga, aki ilyen módon valamiképpen az Atyaistent is képviseli, aki a föld termékenységével mindannyiunknak megadja az élethez szükséges javakat. Továbbá a vendéglátás gesztusa is, amellyel egy idegennek a saját életünkből adunk részt, asztalközösségünkbe fogadjuk őt. Megtörni és osztani: éppen az osztozás a közösség alapja. Az adás, osztozás és egyesítés ősi emberi gesztusa Jézus utolsó vacsoráján teljesen új mélységet nyer: Jézus önmagát adja. Isten ajándékozó jósága egészen radikális formát ölt, amikor a Fiú a kenyérben önmagát megosztja, szétosztja és kiosztja. (A Názáreti Jézus II. kötet 102-103. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Milyen vendéglátó vagy? Szeretsz vendéget várni? Elhiszed, hogy nagy jelentősége van annak, ahogyan vendéget vársz?

266. „Van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem”...

266. „Van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem” (Jn 10,8). Odaadja életét, és tudja, hogy éppen így újra vissza is veszi. Életének odaadásában bennfoglaltan már ott a feltámadás. Ezért oszthatja ki már most előre saját magát, mert már most az életet – saját magát – adja, és benne ugyanezt újra meg is kapja. Ezért alapíthatja meg most a szentséget, amelyben elhaló búzaszem lesz, és minden időkre kiosztja magát az embereknek az igazi kenyérszaporításban. (A Názáreti Jézus II. kötet 104. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Jézus úgy győzte le a halált, hogy megadta magát neki. Ez a tény nagy vigasztalás lehet, minden haldoklónak. Papi életem tízparancsolatának első pontja jut eszembe: „Maradéktalanul és teljesen mondj igent arra a helyzetre, amiben vagy! Add meg magad!”

267. Isten nem tekintheti semmisnek, nem kezelheti érdektelen...

267. Isten nem tekintheti semmisnek, nem kezelheti érdektelen vagy jelentéktelen apróságnak az emberek engedetlenségét, a történelem minden gonoszságát. Az efféle „irgalmasság” és „feltétel nélküli megbocsátás” lenne az az „olcsó kegyelem”, amellyel Dietrich Bonhoeffer joggal fordult szembe, szembesülve a gonosz legmélyebb valójával saját korában. A jogtalanságot, a gonosz valóságát nem lehet egyszerűen nem tudomásul venni, egyszerűen csak hagyni. Fel kell dolgozni, le kell győzni. Csak ezt jelentheti az igazi irgalmasság. (A Názáreti Jézus II. kötet 105. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Bonhoeffer német evangélikus lelkész a feltámadás tanúja volt. A nácizmus nem tűrte  az igehirdetésének erejét. Hitler különleges, személyes parancsára akasztották fel. A börtönből írt levelei az evangélium illatát hordozzák. Egyik ragyogó felismerésével nagyon szeretnék szívből azonosulni, így hangzik: „A legtöbb, amit a másik embernek adhatunk, hogy szeretettel végighallgatjuk.”

268. Állatok vére nem „engesztelhetett”...

268. Állatok vére nem „engesztelhetett”, de Istent és embert sem köthetett össze. Csak a remény és várakozás jele lehetett, amely nagyobb, igazán megmentő engedelmességre irányult. Jézusnak a kehely fölött mondott szavai mindezt összefoglalják és meg is valósítják: ajándéka „új szövetség az ő vérében”. „Az ő vére” — nem más, mint önmagának egész ajándéka, amelyben az emberiséget fenyegető minden rosszat elszenved, minden hitszegést beépít saját feltétel nélküli hűségébe és feldolgoz benne. (A Názáreti Jézus II. kötet 106. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Jézus az emberiséget fenyegető minden rosszat elszenvedte. Erre emlékeznünk kell, amikor azt gondoljuk, hogy nincs tovább. Jézus messzebb ment mindannyiunknál. A kárhozott örök szenvedését élte át, amikor a kereszten haldoklott. Ezért szabad remélnünk, hogy senki se fog elkárhozni. Remélem, én se kárhozok el.

269. Az újabb teológia joggal emelte ki a négy evangéliumban közös hüper...

269. Az újabb teológia joggal emelte ki a négy evangéliumban közös hüper (valakiért) szót, amelyet nemcsak az utolsó vacsoráról készült beszámolókkal kapcsolatban, hanem általában Jézus alakját illetően is kulcsszónak tarthatunk. Egész valóját a „proegzisztencia” szóval jellemzik — nem önmagáért, hanem másokért élt élet, amely nem csupán létének egyik dimenziója, hanem annak legbensőbb valója, sőt egésze. Léte, mint olyan, másokért való lét. Ha ezt sikerül megértenünk, akkor valóban megközelítettük Jézus titkát, s akkor azt is tudjuk, mit jelent követni őt. (A Názáreti Jézus II. kötet 106. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Azért magányos a magányos, mert csak magára gondol. A depresszió korunk népbetegsége, és a kóros egoizmus egyik fajtája. Teréz anya azt mondta, hogy ha egyszer szentté avatják, akkor a sötétség szentjének hívják majd, mert olyan mély depresszióban érzett legbelül, de ebből kívülre nem engedett egy szemernyit se, hanem másokért élt, mint a Mestere. Így vált sebzett gyógyítóvá, másokért élő vigasztalássá.

270. A születő egyház Jézus útján előre haladva lassan Jézus...

270. A születő egyház Jézus útján előre haladva lassan Jézus küldetésének megértésében is növekszik, a tanítványok pedig a Szentlélek vezetésével „emlékezve” (vö. Jn 14,26) lassanként kezdik felfogni az egész titkot, amely Jézus szavai mögött rejlik. Az 1Tim 2,6 Jézus Krisztusról mint egyetlen közvetítőről beszél Isten és az emberek között, „aki váltságul adta magát mindenkiért”. Kristálytiszta megfogalmazása ez annak, hogy Jézus halála az üdvösség szempontjából egyetemes jelentőségű. (A Názáreti Jézus II. kötet 108. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Mi is csak lassanként fogjuk fel a Jézus szavaiban rejlő egész titkot. Önmagunkhoz is türelmesnek kell lennünk, mert „a kőfejünk összezúzhat minket, ha nem engedjük, hogy előbb Isten összezúzza a kőfejünket”, ahogy egy hiteles tanúságtevőtől hallottam a napokban.

271. Az Eucharisztia az egybegyűjtés látható eseménye...

271. Az Eucharisztia az egybegyűjtés látható eseménye. Általa — az ünneplés helyén és azon túl is — az élő Istennel lépünk közösségre, aki az embereket belsőleg vezeti egymáshoz. Az Egyház az Eucharisztiából születik. Belőle kapja egységét és küldetését. Az Egyház az utolsó vacsorából születik, de éppen ezért Krisztus halálából és feltámadásából, amit testének és vérének adományában elővételezett. (A Názáreti Jézus II. kötet 109. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Sok-sok egészen kiváló, neoprotestáns, karizmatikus igehirdetést hallgattam már meg interneten keresztül és rengeteget épültem belőlük. Mégis, azt érzem, hogy a lelkületükben arányában több a meggyőzni akarás, mint a feltétlenül elfogadó szeretet. A katolikus Boldog Teréz anya másképp beszélt: Eukharisztiából született szeretettel. Ezért most már meg vagyok győződve arról, hogy aki nem az Eukharisztiával táplálkozik, az nem tud igazán szeretni.

272. Pontosan minek a megismétlését bízta az Úr a tanítványokra?...

272. Pontosan minek a megismétlését bízta az Úr a tanítványokra? (…) Csak annak ismétlésére kaptak megbízást, amit Jézus azon az estén újdonságként tett: a kenyértörésre, az áldó és hálaadó imádságra, s ezzel együtt a kenyér és bor átváltoztatására. Úgy is mondhatnánk: e szavak által mai jelenünk Jézus akkori idejének részévé lesz. Megtörténik, amit Jézus a Jn 12,32-ben előre hirdetett: a keresztről mindenkit magához, magába vonz. (A Názáreti Jézus II. kötet 110. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Kevés elismételni, ezt nekem magammal kell megtenni: testemet kell adni. „Ezt” – tehát a cselekvése lényegét. „Akkor megértették, hogy nem a kenyér kovászáról beszélt nekik, hanem a farizeusok tanításáról.” (Mt 16,12) Más az ismétlés és más a jelenben való cselekvés. Mire gondolt Jézus, amikor ezt mondta? Pusztán arra, hogy legyen egy hivatalos, színházi jellegű előadása, bemutatása ennek a szent jelenetnek, amit egykor a Mester tett? A lábmosás után feltett egy kérdést: „Tudjátok-e, mit tettem veletek?” (Jn 13,12) Ekkor az apostolok talán szégyellve magukat, lehajtották a fejüket, mert a rabszolgák lábmosási munkája jutott eszükbe. Ma milyen cselekvés az, aminek a lényege testünk átadása áldozatként, rabszolgaként szolgálva másokat, a szeretet beteljesedéséért?

273. Miért adott hálát Jézus? A „meghallgatásért” (Zsid 5,7)...

273. Miért adott hálát Jézus? A „meghallgatásért” (Zsid 5,7). Előre hálát adott azért, hogy az Atya nem hagyja őt a halál fogságában (vö. Zsolt 16,10). A feltámadás ajándékát köszönte meg, s ebből kiindulva már most, a kenyérben és a borban odaadhatta a testét és vérét, mint a feltámadás és az örök élet zálogát (vö. Jn 6,53—58). (A Názáreti Jézus II. kötet 111. old)

Cseh Péter Mihály atya kommentje Előre hálát adni nem azt jelenti, hogy fölényesen előre iszunk a medve bőrére. Lényegi különbség van ugyanis egy evilági siker, például a medve bőre és a feltámadás között. Kész vagy elérni és megtartani az igazi sikert? Te tényleg hiszed, hogy feltámad a tested?

Cseh Péter Mihály atya e-mail: szentpio@vipmail.hu    Webmester e-mail: budavari.geza@gmail.com