107. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Teréz nővérem, akiben nincs hit, az végül összeomlik. Úgy jár, mint az eszetlen, aki az alaphoz nem használt cementet.
Teréz: Igen, és ennek egyik legfőbb oka, hogy még nem adott hálát önmagáért az ostoba.
Gergely: Valóban a hitetlen egyben bolond is, és mindenki mást is megbolondít. A pásztornak is vigyáznia kell vele, nehogy őt pátyolgatva meginogjon a saját hite.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, de a szent pásztor még a zsákutcába is bemegy, hogy nyakon csípjen egy elveszettet. Persze, a pokolra nem szállhat alá más, csak az isteni Bárány. Elég volt az az egy pokoljárás, hogy teljes legyen a megváltás.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„A vezető érezzen együtt mindenkivel a szenvedésben, és szemlélődésben múljon felül mindenkit, hogy atyai jóságával magára vállalja mások gyengeségét, és a szemlélődés magaslatán a láthatatlan dolgokra vágyakozva múlja felül önmagát. Felemelkedve óvakodjon attól, nehogy megvesse felebarátai gyarlóságát, de vigyázzon arra is, nehogy átadva magát felebarátai nyomorúságának, megfeledkezzen magas törekvéséről.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 82.o.)


Milyen rettenetes betegsége és mennyit szenvedett! „Igen!!! Micsoda kegyelem, ha hite van valakinek! Ha nem lett volna hitem, pillanatnyi habozás nélkül öngyilkos lettem volna…”
(Kis Szent Teréz, Utolsó beszélgetései nővérével, 132.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.