129. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Jogos az Isten haragja, amikor a gyermeke nem Őt kívánja, hanem olyan dolog felé nyújtja ki a kezét, ami a szívét úgyis csak megmérgezné.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, jobb csendben az Úrra várni, mint az emberekért őrülten rohangálni.
Gergely: Észrevetted már, Teréz nővérem, hogy a teremtéstörténetben Isten soha nem mondta az embernek, hogy a jó és a rossz tudásának fájáról nem szabad kérnie, csak azt, hogy nem szabad magától ennie? Salamon a jó és a rossz megkülönböztetését kérte, és az Úr ezért a vágyáért nagyon megdicsérte. Azt kérte, amiből kezdetben tilos volt enni, mert akkor még az ember nem tanult meg magából a szeretetből lenni.
Teréz: Igen, az Úr lecsillapítja a vágyainkat, amikor a mi kezünk által összetöri az ábrándjainkat. Néha teljes világosságban megmutatja nekünk, hogy Őnélküle a semminél is kevesebbek leszünk. És még ez a felismerésünk se maga az üdvösségünk. Csak az a pillanat számít, amikor végleg vidáman ébredünk.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„A haragosok azokat is üldözik, akik kitérnek előlük, vitát provokálnak, élvezik a civakodást; a legkönnyebben mégis úgy lehet jó útra téríteni, ha dühkitörésük során elkerüljük őket. Örült dühükben meg sem hallják, amit mondunk nekik, de miután lecsillapodtak, annál szívesebben hallgatnak intő szavunkra, minél jobban szégyellik magukat amiatt, hogy kirohanásukat nyugodtan tűrtük. Dührohamában akármi jót mondunk a haragos embernek, az csak rossz lehet. Abigél helyesen hallgatta el a részeg Nábál előtt gonosz tettét, miután azonban kijózanodott, helyes, hogy elmondta neki. (1Sám 25, 2-38) Józanul felfogta tettét, amit részegen meg sem értett volna.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 176.o.)


„Igen, két év óta sok olyan misztériumot megértettem, ami idáig el volt rejtve előlem. A jó Isten ugyanolyan irgalmas volt hozzám, mint Salamon királyhoz. Nem akarta, hogy legyen akár egyetlen olyan vágyam is, ami ne teljesülne, legyen az tökéletesedés utáni vágy, vagy olyan, amelynek a hiú voltát megértettem, anélkül, hogy tapasztaltam volna.”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 204. o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.