135. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Az elöljáró szava Isten szava. Minden jó vezetőnek az az álma, hogy a rábízottaknak is ez legyen a vágya.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, igazad van, de hadd tegyek koronát erre az ősrégi misztikus igazságra egy aszketikus gondolattal.
Gergely: Teréz nővérem, figyelemmel hallgatlak, hogy már megint min töröd az okos kis buksidat?
Teréz: Igen, az elöljáróm szaga isteni csoda, máskülönben, ha engem úgy tanít, hogy velem együtt vérrel nem verítékezik, akkor biztosan elkárhozik.
Gergely: De te akkor is üdvözülhetsz, ha az elöljáród a pokolba süllyed.
Teréz: Igen, de én annyira szeretem, hogy oda is követem. Lehetetlen nekem, hogy ne engedelmeskedjek. Értesz engem?
Gergely: Nem, de követlek.
Teréz: Igen, mert magadnál jobban szeretsz, és elhiszed, hogy nélkülem nem üdvözülhetsz.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Egyenetlenségben élünk a Legfőbb Igazsággal, ha barátságos egyezséget kötünk a gonoszokkal. Ne féljenek a békeszeretők, hogy dorgáló szavaik megzavarják földi békéjüket. Belsejükben fogyhatatlan szeretettel őrizzék a békét, melyet intő szavaik külsőleg megzavartak. Dávid kijelenti, hogy mindkettőt bölcsen meg akarja őrizni: ’Békét akarok, de hogyha beszélek, az nekik háború’ (Zsolt 119,7.) Megtámadták, amiért beszélt, de amikor támadták, akkor is békés maradt: sem a vétkeseket megfeddeni, sem pedig a megfeddetteket szeretni nem mulasztotta el. Ezért mondja Pál: ’Amennyire rajtatok áll, éljetek mindenkivel békességben’ (Róm 12,18) Mielőtt buzdítaná tanítványait, hogy éljenek békességben mindenkivel, leszögezi: ha lehetséges, és hozzáfűzi: amennyire rajtatok áll. Nem könnyű békében élni azokkal az emberekkel, akiket megfeddünk bűneikért. Amikor dorgálásunk felkavarja a gonoszok szívének földi békéjét, nekünk bensőnkben sértetlenül kell megőrizni nyugalmunkat. Jól mondja tehát: amennyire rajtatok áll. Mintha ezt mondaná: a béke két személy összhangján alapul, ezért ha a megdorgáltakból el is távozik, bennetek sértetlenül meg kell maradnia. Ezért ismételten inti tanítványait: ’Ha valaki nem engedelmeskednék a levélben adott tanításnak, azt jegyezzétek meg és kerüljétek a társaságát, hogy észre térjen.’ (2Tessz 3,14) De mindjárt hozzáteszi: ’De ne bánjatok vele úgy, mint ellenséggel, hanem feddjétek meg, mint testvéreteket.’ (2Tessz 3,15) Mintha azt mondaná: külsőleg szakítsátok meg vele a békét, belsőleg azonban egészen őrizzétek meg; elfordulásotokkal úgy büntessétek a vétkest, hogy a béke, melyet sohasem tagadtatok meg irányában, lelketekből el ne távozzék.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 206-207.o.)


„A jóság Istene meg akarta valósítani álmomat és újból megmutatni, mennyire kedve telik abban, hogy teljesítse a lelkek vágyait, akik egyedül őt szeretik.”
(Kis Szent Teréz, Levelek paptestvéreimhez, 107.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.