142. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Az első sorban levő elsőként is bukhat el.
Teréz: Igen, a mi szenvedésünk soha nem ártatlan, de szenvedhetünk a bűneinkért krisztusi szívvel. Szerinted, Gergely testvérem, van valaki, aki nem szorul rá az isteni irgalomra?
Gergely: Teréz nővérem, a bűnünk az isteni irgalom megvalósulásának útja. Aki ezt fél elhinni, az hamisan fog énekelni, amikor a torkán kést kezdenek köszörülni.
Teréz: Igen, a vértanúk hősiessége nem az erejükben rejlik, hanem az alázatukban. Az én kedves szentemet, Johannát a börtönben meggyalázták, de Isten szemében a szüzessége mégis sértetlen maradt. Ezt bizonyítja a tűzbe kiáltott utolsó szava.
Gergely: Jézus.
Teréz: Igen, Jézus.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„’Ha nem méritek fel erőtöket, tökéletlenségetek annál rútabbnak fog látszani, minél inkább igyekeztetek, hogy mindenki a legnagyobb tisztségben lásson titeket.’ A lélekvezetés nagymestere helyeslésével biztat, félelmet keltve fékez; hogy hallgatóit megvédje a gőgtől, felvillantja előttük a feddhetetlenség eszményét és dicséri az általuk keresett hivatalt, hogy ezáltal mutassa meg, hogyan rendezzék életüket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az apostol akkor tette ezt a kijelentést, amikor a nép élén állókat elsőként vonták a vértanúság kínpadjára. Akkor, amikor nyilvánvalóan súlyos megpróbáltatásokat vállalt magára ezzel az ember, dicséretes dolog volt a püspökség után vágyakozni. Ezért nevezi az apostol a püspökséget nemes feladatnak: ’aki püspökséget kíván, derék dolgot kíván.’”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 54-55.o.)


„…De mondhatom, hogy a Zsolozsma volt egyszerre boldogságom és vértanúságom is, mert nagyon törekedtem rá, hogy jól végezzem és ne ejtsek hibát benne. Néha az történt, hogy bár egy perccel a kezdet előtt még biztosan tudtam, hogy mit kell mondanom, amikor rám került a sor, ki sem nyitottam a szájam, valami teljesen akaratlan szórakozottság miatt. Mindennek ellenére, nem hiszem, hogy valaki is nálam jobban kívánta volna tökéletesen végezni a Kóruson.”
(Kis Szent Teréz, Utolsó beszélgetései nővérével, 86.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.