157. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Amikor valóban belépsz a dicsőítésbe, akkor abból soha többet nem akarsz kilépni. Amikor valóban az Úr jelenlétében vagy, és Őt dicsőíted, akkor ebből soha, semmiért se akarsz kilépni. Ekkor már eszedbe se jut a másik ember fölött ítélkezni, mert Isten dicsőségében látod őt, hiszen részesültél Isten szeretetéből. Ezért kell mindig előbb Istent dicsőíteni, aztán már nem is tudjuk a testvéreinket nem szeretni.
Teréz: Igen, a dicsőítést pedig nem lehet abbahagyni. A dicsőítés az Úr jelenlétébe emel, és ez többet ér ezer földi gyönyörnél.
Gergely: Teréz nővérem, Isten dicsőítéséhez képest milyen silány a bűn öröme!
Teréz: Igen, Gergely testvérem, de a gyermekeink soha nem szabadulnak meg a bűn miatti kegyetlen függőségektől, amíg a bűnben levő örömhöz való ragaszkodást teljesen ki nem zárják a szívükből.
Gergely: Valóban így van. De milyen jó a gyermekeinknek, hogy bölcs Anyaszentegyházunk háromszoros ellene mondásra szólít fel a keresztségnél. A sátán személyét, a csábításait és a cselekedeteit kell lerombolnunk.
Teréz: Igen, és a középső a kulcs, anélkül a másik kettő által újra győz az ördögi puccs…
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Első szüleink bukásából tudjuk, hogy a bűnök gonoszsága három fokozaton megy keresztül: kísértés, gyönyörködés, beleegyezés. Az első az ellenség, a második a test, a harmadik a lélek műve. Az incselkedő ellenség kísért minket; a test gyönyörködik a kísértésben; a lelket legyőzi a gyönyörködés és enged, így volt ez egykor is: a kígyó volt a kísértő; Éva a test, mely gyönyörködött; Ádám a lélek, mely legyőzve a gyönyörtől és a kísértéstől, engedett. A kísértés megismertet a bűnnel; a gyönyörködés legyőz; a beleegyezés elkötelez. Azokat, akik gondolatban elkövetett bűneiket siratják, figyelmeztetni kell, hogy vizsgálják meg, milyen mélyen estek bűnbe, hogy bűnbeesésük mértéke szerint sírván fel tudjanak állni: nehogy elégtelenül siratva meg gondolatban elkövetett bűneiket, tetteikkel is elkövessék azokat.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 300.o.)


„Ó, most értem, hogy a tökéletes szeretet a mások hibáinak elviselésében áll, abban, hogy egy cseppet sem csodálkozunk gyöngéiken, hogy épülünk a legcsekélyebb erényen, melyet szemünk láttára gyakorolnak, főleg pedig azt értettem meg, hogy a szeretet nem maradhat a szív mélyén elzárva. ’Gyertyát sem azért gyújtanak,’ mondta Jézus, ’hogy a véka alá tegyék, hanem a gyertyatartóra, hogy világítson MINDAZOKNAK, kik a házban vannak.’ (Mt 5,15) Úgy gondolom, hogy ez a gyertya a szeretetet jelképezi, melynek világítania, boldogítania kell, nemcsak azok számára, akik nekem a legdrágábbak, hanem MINDENKINEK, aki csak a házban van, kivétel nélkül.”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 263-264.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.