173. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Teréz nővérem, tudtad, hogy a beszélgetésünk teret teremt a gyermekeinknek, hogy ők is egymással ilyen jót beszélgessenek?
Teréz: Igen, de vajon hogyan tekint Papa azokra, akik egymással találkoznak?
Gergely: Úgy, mint mi innen a mennyből. Kihallod a szememből?
Teréz: Igen, Gergely testvérem, az Atya ezt suttogja a tekintetedben: „Nézzük, mire megy egymással az a két ember, akiket a szívem a világon a legjobban szeret?”
Gergely: Boldogok, akik találkoznak, mert köztük van az Isten országa.
Teréz: Igen, és egy ilyen találkozásból sok minden születhet: munka, kereszt, szerelem és gyerek.
Gergely: Sokféle munka van. Én megbocsátok. Ez a szakmám. És az isteni törvény engem is kötelez, hogy ha nem dolgozok, ne is egyek, ha meg nem bocsátok, inkább a világon se legyek.
Teréz: Igen, a mi Istenünk a legbölcsebb Munkahelyteremtő.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Az isteni Törvény ezért rendeli, hogy a pap a kos különválasztott jobb lapockáját kapja áldozatul (Kiv 29,22), hogy tevékenysége ne csupán hasznos, hanem egyedülálló is legyen; hogy ne csak a gonoszok között váljék ki jótetteivel, hanem kitűnő érdemeivel múlja felül a jókat is, amint hivatalának méltóságával felettük áll. A törvény azért rendeli a papnak a kos szegyét és lapockáját, hogy ugyanezt áldozza fel önmagában Teremtőjének. Ne csak szívében gondolja el a jót, hanem cselekedeteivel ösztönözze jóra azokat, akik látják viselkedését. Ne vágyjon földi javakra, ne féljen a megpróbáltatásoktól, a világ csábítását viszolyogva vesse meg, fenyegetéseit pedig a belső élet boldog csábítására gondolva vegye semmibe.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 73.o.)


„Válogatott kegyelmekkel halmoz el, ha mindig hűségesen örömet szerzel neki a kis dolgokban, KÉNYTELEN lesz segíteni neked a NAGYOKBAN… Az apostolok, noha egész éjjel dolgoztak Urunk nélkül, semmit sem fogtak. Munkájuk kedves volt Jézus előtt, csak azt akarta megmutatni nekik, hogy mindent tőle kapunk; az alázatot akarta előhívni az apostolokból… „Gyermekeim – mondta -, nincs valami ennivalótok?” „Uram – válaszolta Szent Péter -, egész éjszaka halásztunk, de semmit sem fogtunk.” (Jn 21,3.5 és Lk 5,5) Ha fogott volna néhány kis halat, Jézus talán nem tett volna csodát, de mivel semmije sem volt, Jézus úgy megtölti hálóját, hogy már-már szétszakad. Ilyen Jézus. Istenként ajándékoz, de megkívánja a szív alázatát…”
(Kis Szent Teréz, A Szeretet rejtekében – Teréz levelei nővéréhez, 122.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.