189. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Beszélgessünk az Atyánk házába vezető lépcsőkről, Teréz nővérem, mert van, aki itt énekel, más pedig örömmel hallgatja az éneket. De ez csak az első különbség, van még egy pár lépés.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, minden égen és minden kérdésen végig kell haladni sorrendben, szépen.
Gergely: Jó! Nézzük a hét lépést, ami nem más, mint egy-egy őszinte kérdés. Mit akarsz megtapasztalni? Itt kipróbálod a dolgok határait. Mire vagy képes? Itt keresed önmagad határait. Ki ez a másik itt mellettem? Itt gyakorlod a felebaráti szeretetet, amikor találkozol a szentekkel. Ki a legszebb köztük? Itt találkozol Máriával, az elsővel. Kitől kapta szentségét? Itt találkozol Jézussal. Mit akarsz velem, Uram? Itt Jézus megmutatja a Szentlélekben való mennyei örökségedet és örök küldetésedet. A hetedik lépést mondd te, Isten csintalan gyermeke!
Teréz: Igen, de előbb középre állok, ahonnan mindent tisztán látok. Hol van ennek az egésznek a Forrása? Ki az Alkotó, aki a mindenség Forrása? Tehát az utolsó kérdésünk Istennel szemben hangzik el: Ki vagy te? Ekkor Jézus elvezet a mennyei Atyához, hogy örökké lásd az Ő arcát.
Gergely: A lépcsőkre akkor lehet tovább lépni, ha az ember már betelt annak a térnek a teljességével és felteszi azt a kérdést, ami a mélyebb teljesség iránti vágy beteljesülését feltételezi.
Teréz: Igen, az ember, ha üdvözül, arra a szintre lép be, amire a földi zarándoklásban megérett a szíve. Nem lehet letáborozni, mert ez egy út, állandó mozgás, biztos növekedés. Egyre följebb és mindig eggyel beljebb!
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Hallják csak, mit mond a próféta: ’Mert az Úr ezt mondja: a herélteknek, akik megtartják a szombatot, azt választják, ami tetszésemre van, és hűségesen ragaszkodnak szövetségemhez, helyet adok házamban és falaimon belül, és olyan nevet, mely több, mint a fiak és a lányok’ (Iz 56, 4-5) Azok a heréltek, akik a test indulatait megzabolázva kitépik szívükből a romlott cselekedeteket. Látjuk, milyen helyet tart fenn nekik az Atya: házában, vagyis az örökkévalóság honában még a fiaknál is jobban megbecsülik őket. Hallják csak, mit mond János: ’Ezek azok, akik asszonyt nem érintettek, szüzek maradtak és mindenüvé követték a Bárányt, ahová csak ment’ (Jel 14,4) És olyan éneket énekelnek, melyet senki nem énekelhet, csak ez a száznegyvennégyezer. (Jel 14,3) Egyedülállóan kiválasztatni arra, hogy a Bárány előtt énekelje az éneket azt jelenti, hogy minden más hívőt megelőzve Vele együtt örvendezik a test ártatlanságának. A többi kiválasztott nem énekli ezt az éneket, de hallgatja, mert szeretet és boldogság tölti el őket, hogy az éneklők ily magasra felemeltettek, noha ők maguk nem részesültek ebben a jutalomban.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 238-239.o.)


„’Legyen meg a jó Isten akarata.’ Csak ebben van a nyugalom: ezen a szeretetre méltó akaraton kívül nem tennénk semmit, sem Jézusért, sem a lelkekért.”
(Kis Szent Teréz, Levelek paptestvéreimhez, 123.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.