200. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Teréz nővérem, veszedelmes tévtanok nemcsak a teológiában léteznek, hanem mindenütt, ahol az emberek az igazságra éheznek.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, mert a sátánnak sehogy se tetszik, ha a gyermekeink a fényt keresik.
Gergely: Ilyen tévedés lepi meg azokat, akik az egészségükért aggódnak. Pirulákban hisznek, és közben elszakítják a gyökereiket.
Teréz: Igen, és az egyik legszebb gyökér, amikor a kisbaba arca anyja arcához ér. Ez a gyógyszerek gyógyszere, ezt hirdeti a mesterek Mestere! A gyermek akkor gyógyul a leggyorsabban, amikor anyja szeméből kiolvassa: „Úgy szeretlek! Bárcsak én szenvednék helyetted!”
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Arra is figyelmeztetni kell őket, hogy vigyázzanak: amikor tévtanokat terjesztenek és viszályt szítanak, nehogy feláldozzák a Sátánnak Isten törvényét, mely megtiltja, hogy áldozatot mutassunk be a Sátánnak. Az Úr így panaszkodik a próféta szavával: ’én adtam neki a gabonát, a bort, az olajat, én adtam neki az ezüstöt, és az aranyat is, amelyből a bálványokat csinálta.’ (Iz 2,8) Gabonát akkor kapunk az Úrtól, amikor lehántva a betű héját, megértjük a homályosabb mondatok jelentését, és értelmünk erejével eljutunk a Törvény velejéig. Bort akkor ad nekünk az Úr, amikor írott igéinek magasztos hirdetésével megrészegít. Olajat akkor ad, amikor egyértelmű parancsaival kegyes gyöngédséggel rendet rak életünkben. Az ezüstöt megszaporítja, amikor elhalmoz az igazság fényével tündöklő igéivel. Arannyal gazdagít, amikor a megértés mennyei világosságával sugározza be szívünket. Az eretnekek mindezeket bálványoknak áldozzák, mert helytelen értelmezésükkel mindent elrontanak hallgatóik szívében. Isten gabonájából, borából, olajából, ezüstjéből és aranyából a Sátánnak mutatnak be áldozatot, mert a béke igéit a viszály tévtanává ferdítik. Figyelmeztetni kell őket, hogy fontolják meg: ahogyan ők a békesség tanítását gonoszságukban viszálykodásra használják, úgy Isten igazságos ítélete szerint az Élet igéi majdan halálukat fogják okozni.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 213-212.o.)


„De ez a betegség nem arra szolgált, hogy meghaljak, sokkal inkább, mint Lázáré is, Isten dicsőségére (Jn 11,4)… Valóban arra szolgált az én szegény kis Apám csodálatos Istenre-hagyatkozása folytán, aki azt hitte, hogy ’kislánya vagy megőrül, vagy meghal’. Arra szolgált Mária Istenre-hagyatkozása folytán is! … Ó, mit szenvedett miattam … milyen hálás vagyok neki gondoskodásáért, melyet annyi önzetlenséggel pazarolt reám … a szíve diktálta, hogy mire van szükségem, s valóban, az Anyai szív nagyobb tudós, mint az orvos szíve, mert ki tudja találni, hogy mit követel meg gyermekének a betegsége …”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 75-76.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.