209. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Teréz nővérem, sok gyermekünk túlaktivizálja magát és közben elferdíti Isten akaratát. Engedniük kellene, hogy az Úr az övéit sasszárnyakon vigye, mint ahogy Mózes énekelte.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, az én szárnyaim a keresztre szegezett vágyaim.
Gergely: Jaj, de valójában mi is a kereszt? Ki mondja meg a gyermekeinknek? Látom a tétlenségüket! A sok téves elképzelésből hogyan vonjanak gyököt?
Teréz: Igen, a kereszt az alázat iskolája. Jézusnak ki kellett üresednie az istenségéből, nekünk pedig a bűnös természetünkből, ami mindig a saját dicsősége után rohan, és nem veszi észre a másikat. Mi részesülhetünk a Szerelmünk istenségéből, és eközben Ő kigyógyít minket az önzésünkből. Tehát a kereszt nem más, mint az önmegtagadás. Belehalunk a keresztbe, hogy belehulljunk a kegyelembe!
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„A tanítóhivatalban azonban összezavarodik az a nyelv, mely mást vall és mást tanít. Az Úr a próféta szavaival ekképp panaszkodik ellenük: ’Királyokat választottak nélkülem, fejedelmeket tudtomon kívül.’ (Oz 8,4) A maguk, nem pedig a legfőbb Pásztor akaratából uralkodnak azok, akiket sem erényeik, sem Istentől való elhivatottságuk nem tesz erre alkalmassá, csak a kapzsiság szítja őket, s így inkább magukhoz ragadják, semmint elnyerik a lelkek kormányzását. A bensőnket látó Bíró előlépteti őket, de nem vesz róluk tudomást: hagyja, hogy tegyék, amit akarnak, de kárhoztató ítéletével mellőzi őket. Amikor elébe járulnak, akárha csodatetteket vittek is végbe, ezt mondja nekik: ’Nem tudom, hogy honnan valók vagytok. Távozzatok egy szálig, ti gonosztevők’ (Lk 13,27) A lelkipásztorok tudatlanságát az Igazság a próféta szavával így feddi meg: ’Pásztorok, de vigyázni nem tudnak’ (Iz 56,11) Az Úr elveti őket, hiszen ezt mondja: ’És akik a törvényt magyarázzák, azok sem ismertek’ (Jer 2,8) Az Igazságnak fáj, hogy nem ismerik, és kijelenti, hogy Ő sem vesz tudomást azokról a fejedelmekről, akik nem ismerik Őt — Pál szavaival: ’Ha nem veszi tudomásul, róla sem vesznek majd tudomást’ (1Kor 14,38)”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 40-41.o.)


„…lassan már tudnia kellene, hogy a jó Isten engem mindig elkényeztetett gyermekként kezelt; igaz, hogy keresztje elkísért a bölcsőtől, de Jézus szenvedélyesen megszerettette velem ezt a keresztet, mindig az iránt ébresztett bennem vágyat, amit adni akart nekem. Talán az égben már nem fogja teljesíteni kívánságaimat?”
(Kis Szent Teréz, Levelek paptestvéreimhez, 72.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.