215. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Megfigyelted már, Teréz nővérem, hogy egy ritmusra jár a szívünk? Amiről az egyikünk dadog, arról a másikunk dalol!
Teréz: Igen, Gergely testvérem, mert Jézus Szívének te vagy a bal kamrája, én pedig a jobb kamrája. „A szív jobb és bal szívfélre oszlik. A jobb félben húzódik össze a jobb pitvar és a jobb kamra, ezekben gyűlik össze az oxigénszegény vér, és pumpálódik tovább a tüdőbe, ahol feldúsul benne az oxigén. A bal szívfél bal pitvarába és kamrájába jutó oxigéndús vért pumpálja a szív a test felé” – tanítja az anatómia.
Gergely: Mire nem gondolsz! De miért vonatkozik ez ránk?
Teréz: Igen, azért mert te mint szent férfi, tanításod által Szentlélekben gazdag szavakkal élteted a Krisztus testét az Egyházat, én pedig összegyűjtöm azokat a kicsiny lelkeket, akik annyira szerencsétlenek és szegények, hiszen nem fogadták még be a Szentlelket!
Gergely: Tetszik nekem a szentek tudománya, a szeretet titkos alkotása!
Teréz: Igen, nekem is. Ezért mondhatom hittel: dzsiberesszár, szimi-mi mántárró.
Gergely: Azt imádkoztad nyelveken: aki szívvel szeret, az soha nem téved.
Teréz: Igen, mert Isten gyermekei nem tudnak nem engedelmeskedni Neki!
Gergely: De ha mi vagyunk a kamra, ki a pitvar?
Teréz: Igen, melletted Szűz Mária a pitvar, aki veled együtt szolgál, nekem pedig Szent József segít, hogy szeretettel igyam a szegények jajszavát.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Azokat viszont, akik titokban tartják jótéteményeiket, és elviselik, hogy nyilvánosan elítéljék őket, figyelmeztetni kell, hogy míg jócselekedeteikkel biztosítják maguknak az örök életet, rossz hírnevükkel ne okozzák mások lelki romlását. Szeressék felebarátaikat, mint önmagukat: amikor jó bort isznak, ne nyújtsanak méregpoharat azoknak, akik példájukat követni akarják. Az ilyen emberek a kelleténél kevésbé segítik embertársaikat, másrészt hátráltatják őket azáltal, hogy a jót csak titokban hajlandók véghezvinni, nyilvánosan pedig rossz hírbe hozzák magukat. Aki mentes a hiú dicsvágytól, mégis eltitkolja a jót, amit tett, az vét az ellen a kötelesség ellen, hogy mások lelki épülését szolgálja: nem engedi kicsírázni az elvetett magot, aki nem engedi, hogy lássák az utánzásra méltó tettet.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 268.o.)


„Ó mennyire ellentétben állnak a természetes érzésekkel Jézus tanításai! A kegyelem segítsége nélkül lehetetlenség volna nemhogy megvalósítani, de még csak meg is érteni őket. Anyám, Jézus megadta gyermekének azt a kegyelmet, hogy behatolhasson a szeretet titokzatos mélységeibe, ha ki is tudná fejezni azt, amit megért, mennyei dallamot hallana ön, de sajnos, így csak gyermekes dadogásokat hallhat tőlem. Ha nem egyenesen Jézus szavai szolgálnának támaszomul, kedvem volna rá, hogy engedelmét kérjem s letegyem a tollat … De nem, szükséges, hogy folytassam engedelmességből azt, amit engedelmességből elkezdtem.”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 276.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.