218. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Teréz nővérem, van-e a hitnek teste? Történt-e valóságos jóllakatás a kenyérszaporításkor? Másképp kérdezve: ha a házastársi ágynak konkrét szerepe van egy új élet megteremtésében, akkor a misztikus szemlélődés sem lehet puszta képzelgés, hanem Isten szívébe markoló kérdés!
Teréz: Igen, Gergely testvérem, mert a menny valóság, nem hinni benne a legsúlyosabb mulasztás.
Gergely: A mulasztás a legnagyobb bűn, az erdőben életveszélyes az el nem oltott tűz. Elmulasztani a kegyelmi pillanatot: hagyni meghalni a fuldoklót. Azt, amit csak akkor lehet megtenni, és soha többé nem fog visszatérni.
Teréz: Igen, de erre is van bocsánat, hiszen az eljövendő öröm még magára várat. Papa mindent meg tud újítani! Legközelebb még szebben passzolja nekünk a labdát, hogy a meccs végéig legalább egyszer gólra váltsuk a bizalmát!
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Pál elragadtatásában a Paradicsomba kerül és már a harmadik ég titkait vizsgálja; (vö. 2 Kor 12,3) a láthatatlan valóságot megpillantva mégis a test börtönébe zárt emberre gondol, s tanácsot ad, hogyan bánjon testével: ’A kicsapongás veszélye miatt legyen csak minden férfinak felesége és minden asszonynak férje. A férfi teljesítse házastársi kötelességét feleségével szemben, hasonlóképpen az asszony is férjével szemben”(1Kor 7,2-3). Majd kevéssel utána: ’Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy az imádságnak éljetek; azután térjetek vissza egymáshoz’ (1Kor 7,5). Már beavatják az égi titkokba, mégis leereszkedik a testi emberek szobájába; elragadtatva a láthatatlan dolgokra emeli föl tekintetét, szánalmában azonban lelki szemeivel a gyarló emberek titkait szemléli. Szemlélődésével az égbe hatol, mégis gondoskodik a házastársi ágyról.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 82-83.o.)


„..Kizárólag a jó Isten akaratát kívánom, és bevallom, hogy ha a mennyben már nem tudnék dolgozni dicsőségéért, inkább szeretném a száműzetést, mint a hazát. Nem ismerem a jövőt, de ha Jézus megvalósítja előérzetemet, megígérem, hogy kis nővére maradok odafönn is. Egységünk nem törik meg, sőt bensőbbé válik; akkor már nem lesz többé klauzúra, sem rács, és lelkem elrepülhet önnel a távoli missziókba. Szerepünk is ugyanaz marad: önéi az apostoli fegyverek, enyém az ima és a szeretet…”
(Kis Szent Teréz, Levelek paptestvéreimhez, 47.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.