224. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Teréz nővérem, a sátán nagyon ravasz, briliáns elmével tud hamis motivációkat elültetni a jócselekedetek magvába.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, és még ott is, ahol szinte mechanikus emberi cselekedetek, eseménysorok vannak, képes hamis motivációkat bejátszani a történések menetébe.
Gergely: Behelyezi a maga jó, kis időzített bombáját. Ő akarja birtokolni cselekedeteink okát, függetlenül attól, hogy maga a tett kívülről erkölcsileg értékesnek, jónak minősíthető. Ha az okot átengedjük neki, akkor már nyert ügye van. Ezért tanítja a Szentlélek szüntelenül a szentek által, hogy kérdezzük meg: honnan jön az ok? Miért teszem ezt? Ez bizony nem mindegy!
Teréz: Igen, ez a szándékok tisztulása, amit ragyogóvá tesz a zarándok mélybe néző látása.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„A vezetőnek tudnia kell, hogy a bűnök gyakran az erények látszatát öltik magukra. A takarékosság gyakran fösvénységet takar, a pazarlás bőkezűségnek álcázza magát. A módfeletti engedékenység jóságnak hiteti magát, a féktelen harag lelki buzgóságnak. A meggondolatlan cselekvést gyorsaságnak, a lassúságot megfontoltságnak vélik.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 107.o.)


„Van a közösségben egy nővér, akinek megvan az az adottsága, hogy mindenben visszatetszik nekem; a szokásai, a szava, egész lénye nagyon kellemetlen hatással vannak rám. E mellett szent szerzetesnő, aki valószínűleg nagyon kedves a jó Isten előtt; nem is akartam engedni természetes ellenszenvemnek, azt mondtam magamnak, hogy a szeretetnek nem érzelmekből, hanem tettekből kell állnia, tehát mindenképpen azon voltam, hogy azt tegyem meg ezért a nővérért, amit annak a személyéért tennék, akit a legjobban szeretek. Valahányszor csak találkoztam vele, imádkoztam érte a Jó Istenhez, Neki ajánlva minden erényét és érdemét. Éreztem, hogy ezzel örömet szerzek Jézusnak, mert nincs művész, aki ne örülne, ha műveit dicsérik és Jézus, a lelkek Művésze, boldog, ha nem állunk meg a külsőnél, hanem behatolunk a benső szentélyig, melyet Ő lakóhelyül választott, s csodáljuk annak szépségét.”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 266-267.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.