234. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Mért futott gyorsabban a szószátyár Péternél a hallgatag János? Csak azért, mert fiatalabb volt? Vagy, aki hallgat, az már gyorsabban is futhat?
Teréz: Igen, Gergely testvérem, minden küzdelem lényege a türelemmel vívott eszmecsere.
Gergely: Eszmecsere?
Teréz: Igen, mert miközben együtt futottak, egymásért is kiáltottak. „Ki tud többet a szeretetről?” Így kiáltott a fiatalabb eszméje. „Ki a merészebb a cselekvésben?” Ez pedig az idősebb testvére.
Gergely: Teréz nővérem, és mi kik vagyunk?
Teréz: Igen, én vagyok a képzelet, te pedig a realitás. Nélküled nem nő gyümölcs a fán, mert miközben virágról virágra szállsz, keményen éled a realitást. Mint ahogy földi sorodban, odavágtál, ha jött a „kimondhatatlan longobárd”. De nélkülem se nő gyümölcs a fán, mert ha képzeletem virágkelyhét nem nyitom ki a fénynek, akkor nem lesz helye a megtermékenyítő feszültségnek.
Gergely: És mi a gyümölcs?
Teréz: Igen, az egyik legszebb gyümölcse az lesz a beszélgetésünknek, ha a gyermekeink majd szebben hisznek és édesebben szeretnek, mint akiktől idézgetnek.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Amikor méltánytalanság éri a hallgatagokat, heves fájdalmat éreznek keblükben, mert nem tárják fel, mit szenvednek. Ha nyelvükkel nyugodtan elmondanák, milyen kellemetlenségek estek meg velük, lelkükből eltűnne a szúrás. A zárt seb roppant kínokat okoz: ám ha kieresztik a benn erjedő gennyet, bármilyen fájdalmas is a seb felnyitása, gyógyulást hoz. A szerfelett hallgatagoknak tudniuk kell, hogy ha a bajban nem nyitják szólásra ajkukat, növelik fájdalmukat. Figyelmeztetni kell őket arra is, hogy ha felebarátjukat úgy szeretik, mint önmagukat, ne hallgassanak, ha megfeddeni valót találnak benne. A gyógyító szó mindkettőjükön segít: azon is, aki rosszat tett és megdorgálják, és azon is, akit felháborított a rossztett, mert a seb felnyitásával fájdalma csökken.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 167.o.)


„Ó, bocsássa meg Jézus, ha fájdalmat okoztam Neki, de ő jól tudja, hogy jóllehet nincs részem Hitből eredő örömökben, megpróbálom, hogy legalább hitből eredő tetteim legyenek. Azt hiszem, egy év óta többször indítottam fel magamban a hitet, mint azelőtt egész életemben. Minden új küzdelem alkalmával, mikor azért jön az én ellenségem, hogy kihívjon engem, bátran viselkedem: tudva, hogy gyávaság párbajt vívni, hátat fordítok ellenfelemnek, nem méltatva arra, hogy szembenézzek vele; Jézus felé futok, megmondom neki, hogy kész vagyok arra, hogy az utolsó cseppig kiontsam a vérem s így valljam meg: van Mennyország.”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 252-253.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.