239. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: A gyermekeink ki akarják fürkészni a titkaink. Arra is kíváncsiak, hogy a mennyben milyen ruha a divat. Női bájod mit felel?
Teréz: Igen, mindent meg kell látni, de nem szabad mindent észrevenni és csak nagyon keveset kell megemlíteni. De egyébként, akinek már napfehér a tekintete, annak tisztaságból van fonva a nézése. Neki nincs meztelen, mert legyőzte a testet.
Gergely: Teréz nővérem, te szép vagy, mert a Szépet szépen nézed. Azt kívánom, hogy mindenki lássa a vonalaidat, mert azok keresztalakúak.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, sok meglepetés fogja érni a gyermekeinket, amikor végre ide érnek. De még meg kell érniük, hogy ne ijessze el őket a fényünk.
Gergely: A tudásom csak töredékes, még itt is, ahol a fény édes. Milyen jó, hogy ez már nem borít ki annyira, mint a földi létben.
Teréz: Igen, de annyira…? Kinevetnek téged az angyalok, mert a tudásod maga a hatalom.
Gergely: De csak azóta, amióta a szeretni tudásom az igazi doktori disszertációm. Ebbe akarom beleöltöztetni a kicsinyeinket, hogy ne szégyenítsék meg a szeretetben kapott fehérségüket!
Teréz: Igen, de előbb végig kell menniük az ördögi szemfényvesztésen, hogy elhiggyék: tényleg Papa szeme fénye minden ember!
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Amikor a lélek arra törekszik, hogy betöltse a szeretet parancsát, a testet természetesen önmegtartóztatással sanyargatja. Ezért adatik a kétszer festett karmazsinhoz sodrott szálú len. A patyolattiszta len a földből nő ki. Mi mást jelképezne a len, ha nem a szűzies test tiszta szépségét? Sodrott szálú len díszíti a gyönyörű vállkendőt, mert a szüzesség akkor nyeri el a tisztaság tökéletes fényét, amikor az önmegtagadás megtöri a testet. Amikor a többi erény között a sanyargatott test érdeme növekszik, a tarka vállkendőből kiragyog a hófehér len.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 76.o.)


„Ó, Jézus, én isteni jegyesem! ne veszítsem el soha Keresztségem második ruháját! végy magadhoz, mielőtt a legcsekélyebb szándékos bűnt is elkövethetném. Soha ne keressek mást, mint egyedül téged, soha ne találjak másra, mint egyedül tereád, a teremtmények legyenek a számomra egyenlőek a semmivel, és én is legyek a számukra egyenlő a semmivel, de te Jézus, a mindenem legyél! … Soha ne háborgathassák földi dolgok a lelkemet, ne háborgassa semmi a békémet, Jézus, csak békét kérek tőled, meg szeretetet is, végtelen szeretetet, melynek a netovábbja te vagy, szeretetet, amely már nem én vagyok, hanem te vagy, én Jézusom. Jézus, haljak mártírhalált érted, a szív vagy a test mártírhalálával, vagy méginkább mind a kettőével …”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 315.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.