241. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Teréz nővérem, van, akivel egy kapcsolatban egy egész életen át kísérletezünk, és ha kinő kegyelemből a szárnyunk, akkor beteljesül, amire mindig vágytunk: együtt repülhetünk.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, de csoda-e, ha szárnya lesz annak, aki behunyt szemmel is szárnyalhat?
Gergely: Aki belülről kifelé tisztán repül, annak az élete csupa derű. Nem fárasztja őt az ellenség zaja, mert megszelídült az akarata, hiszen Atyánk elsőszülött Fiától is ezt kívánta. Az engedelmességből tanulta meg, hogy a gyengesége a lényeg.
Teréz: Igen, Papa értünk és helyettünk megfenyítette szeretett Gyermekét, hogy ránk ne boruljon az a pokoli rém. Ezért kétségtelen, hogy a kétségekben szükségünk van az atyai szigorra, hogy a tökéletleneket gyémánttá eddze Isten ostora!
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Hogyan alkalmazza helyesen a vezető a dorgálást és a szigort és a szelídséget? Jó tudni, hogy a vezetőnek időnként bölcsen hallgatnia kell alattvalói hibáiról, de úgy, hogy közben tudomásukra hozza: most éppen szemet huny vétkeik felett. Néha nyilvános bűneik iránt is nagy türelemmel kell lenni, máskor azonban a rejtett vétkeiket is alaposan ki kell vizsgálni; néha szelíden kell figyelmeztetni őket, máskor hevesen megszidni.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 107.o.)


„Jaj! ha visszaszállok gondolatban noviciátusom idejébe, mennyire látom, hogy milyen tökéletlen voltam … Kínoztam magam olyan csekélységek miatt, amilyeneken most nevetek. Ó! milyen jóságos az Úr, hogy megnövelte a lelkemet, hogy szárnyakat adott neki … A vadászok összes hálói sem tudnának megijeszteni engem, mert: ’Hiába vetik a hálót annak a szeme előtt, akinek szárnyai vannak” (Péld 1,17). Kétségtelen, hogy még később a mostani időt fogom csupa tökéletlenségnek látni, de most már semmin sem csodálkozom, most már nem kínozom magamat, látva, hogy maga a gyengeség vagyok, ellenkezőleg, éppen ez az, amiben dicsekszem (2Kor 12,5) és várom, hogy naponta új tökéletlenségeket fedezzek fel magamban. Visszaemlékezve, hogy a Szeretet befedi a bűnök sokaságát (Péld 10,12), s abból a termékeny bányából merítek, melyet Jézus nyitott meg a számomra.”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 269.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.