293. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Isten örül annak, ha általunk másképpen cselekedhet, mint a korábbi nemzedékben. Kedvét leli a meglepetésben, amikor valamelyik gyermeke valami egészen újat kérdez.
Teréz: Igen, én gyors meg is teszem, íme: „Hogyan tud meglepetést okozni az ember Istennek?”
Gergely: Teréz nővérem, te most olyan helyre szórtál magot, ahol más nem lát mást, csak sivatagot.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, mert érdekel a lényeg. Az Egyház olyan, mint egy szép virág, valamitől nő, az utóbbi az öntözéstől, az előbbi az örömhírtől. Csak kell egy-két szent nő, aki nem fél a veszélytől és a túl sokat termő gyümölcsöskerttől.
Gergely: Kérdésedre válaszolva: aki egy mustármagnyi hittel önmaga fölé nő, arra Isten is kíváncsian tekint le a mennyből. De ehhez el kell vetni a régi szemléletet, hogy „Csak imádkozz, és ne törődj az eredménnyel!” Mi a baj ezzel? Az időtlenség mítosza, aminek ellentéte az evangélium valósága. Az időtlenség mítoszában senki sem lát termést, mert nem lett realitás a hittel átvett örökség. Minden keresztény kornak, szakasznak, generációnak elsősorban önmaga számára kell gyümölcsöt hoznia.
Teréz: Igen, veled együtt mozdulok, mert szeretem a gondolkodásod! Jézus nekünk ígér gyümölcsöt, nem pedig az utánunk jövőknek. Az egész éjjel az üres hálóval bajlódó halászoknak sem azt mondja: „Halászgassatok továbbra is csak nyugodtan a zavarosban, majd az üres hálót az utánatok jövőnek adjátok oda, és neki hirtelen megtelik a hálója!” Nem ezt mondja Jézus, hanem azt: „Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, és találni fogtok! Találni fogtok! Ti most halakat fogtok találni! Méghozzá annyit, hogy a tömérdek hal miatt a háló ki is szakadhat! De én oda tartom a kezem, hogy egy hal se ússzon el!”
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Másképpen azokat, akik szerencsések a földi javak elnyerésében, és azokat, akik kívánják a világi gazdagságot, de szerencsétlenség nyomasztja őket.
Másképpen a házasokat és az egyedülállókat.
Másképp kell figyelmeztetni azokat, akik ismerik a testi bűnt és azokat, akik nem.
Másképpen a bűnbánókat aszerint, hogy cselekedettel vagy gondolatban követték-e el a bűnt.
Másképpen azokat, akik bánják bűneiket, de nem hagynak fel velük, és azokat, akik felhagynak bűneikkel anélkül, hogy megbánnák őket.
Másképpen azokat, akik kérkednek bűneikkel és azokat, akik kárhoztatják a rosszat, de el nem kerülik.
Másképpen azokat, akik hirtelen felindulásból és azokat, akik érett megfontolásból vétkeznek.
Másképpen azokat, akik apró bűnöket gyakran követnek el s azokat, akik a kis hibáktól óvakodnak, de olykor elmerülnek a nagy bűnökben.
Másképpen azokat, akik nem is kezdenek el jót cselekedni és azokat, akik elkezdik, de nem fejezik be.
Másképpen azokat, akik titokban rosszat, nyilvánosan jót tesznek és azokat, akik titokban tartják jótéteményeiket, és elviselik, hogy nyilvánosan elítéljék őket.
De mire való mindezt futtában felsorolni, ha röviden nem magyarázzuk el, hogyan kell minden egyes esetben tanítani a híveket?”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 122-123.o.)


„Ezen a földön, ahol minden változik, csak egy dolog marad rendíthetetlen: ez a Mennyek Királya viselkedése barátaival szemben; amióta kibontotta a kereszt zászlaját, azóta mindenkinek az Ő árnyékában kell küzdenie és kivívnia a győzelmet: ’A misszionárius egész élete a keresztben termékeny’ – mondta Théophane Vénard, és még: ’Az igazi boldogság a szenvedés. És ahhoz, hogy éljünk, meg kell halnunk.’”
(Kis Szent Teréz, Levelek paptestvéreimhez, 152-153.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.
        Az eddigi részeket olvashatja a http://csepeticsapata.hu/terger/index.html címen.