300. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Aki új módon kezd el látni, az új dolgokat fog észrevenni, épp azokat, amik addig is ott voltak. Minden a képzelettel kezdődik.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, de hogyan lássunk új módon? Attól tartok, hogy ez sokaknak nem kis gond, te agyafúrt vakond!
Gergely: Mást látni egyenlő mássá válni.
Teréz: Igen, és az, hogy megy…?
Gergely: Te jobban fókuszálsz, mit a legkiválóbb farkasklán! Szóval, Teréz nővérem, te céltudatos farkas, el kell menni egy új terepre, ahonnan mást is meglát az ember gyermeke. Ha pedig mást lát, elkerülhetetlen a változás.
Teréz: Igen, ehhez kell a váratlan utazás.
Gergely: Vagy a megtervezett, de a lényeg egyre megy: milyen könnyű a menny, ha az alázat kitágította a képzeletünket!
Teréz: Igen, a kevélység pedig beszűkít, és ilyenkor az értelem a saját határai közt nyüszít. Ezért jobb farkasnak maradni és tágas térben vadászgatni. De ha már kutya az ember, és csak a lerágott csontra éhes, akkor az igaz szeretetre se képes.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Hallják az alázatosak: ’Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon.’ (Mt 20,28) Hallják a kevélyek: ’Minden bűn kezdete a kevélység.’ (Sir 10,15)
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 178-179.o.)


„Lehet, hogy tévedek, de úgy tűnik, lelkünk kiáradása hasonló volt Szent Monikáéhoz és fiáéhoz, mikor Ostia kikötőjében extázisba merültek a Teremtő csodáinak a láttán! … Úgy tűnik, hogy kaptunk mi is olyan magasrendű kegyelmeket, mint amilyeneket a nagy szentek szoktak kapni. Mint ahogy Krisztus követése mondja, a Jó Isten néha eleven fény közepette közli magát, néha pedig ’szelíden elfátyolozva, árnyak és jelképek alatt’; ezen a módon nyilvánult meg a lelkünk számára is, de milyen átlátszó és könnyű volt az a fátyol, amely Jézust tekintetünk elől elrejtette! A kételkedés lehetetlenségszámba ment, Hitre s Reményre nem volt már szükség; a szeretet megtaláltatta velünk itt a földön Azt, akit kerestünk. ’Egyedül talált és nekünk adta csókját azért, hogy ezután senki se vethessen meg bennünket’ (Én 8,1).”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 123-124.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.
        Az eddigi részeket olvashatja a http://csepeticsapata.hu/terger/index.html címen.