301. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: A kétszínűt két szín gyógyíthatja.
Teréz: Igen, és melyik?
Gergely: A piros és a fehér.
Teréz: Igen, egy véres tenyér, amely a fehér kenyérhez ér, és az a bor, amely az áldozatból patakokban folyt.
Gergely: Teréz nővérem, nem kellene leszállnunk az égből, hogy megnézzük az eget a gyermekeink szemszögéből?
Teréz: Igen, veled tartok, Gergely testvérem, mert már közel az Úr érkezése, aki nem hiszi, annak a saját tévedése a legnagyobb büntetése.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Az álságos lelkekben az a legrosszabb, hogy miután gonosz kétszínűséggel másokat becsaptak, még dicsekszenek is vele, mintha okosabbak lennének mindenkinél: nem gondolva a szigorú számonkérésre, önmaguk vesztén örvendeznek a szerencsétlenek. Hallják meg, mekkora erővel figyelmezteti őket Szofoniás próféta az isteni büntetésre: ’Közel van már az Úr napja, közel bizony, hamarosan elérkezik... Az a nap a haragnak a napja... a sötétségnek és a homálynak a napja, a felhőknek és a komor fellegeknek a napja. Olyan nap, amelyen harsog a kürt és felhangzik a csatakiáltás a megerősített városok és a magas bástyák ellen’ (Szof 1,14-16). Mit jelentenek az erős városok, ha nem a kétes elméket, akik ravasz mentegetőzéssel körülsáncolják magukat, és akik valahányszor megdorgálják őket, mindig kitérnek az igazság nyilai elől? Mert mit jelentenek a magas bástyák — melyek szegletét kettős fal védi —, ha nem a kétszínűeket? Menekülve az igazság egyszerűségétől, kettős gonoszsággal zárkóznak önmagukba, s ami még rosszabb, a többieknél okosabbnak tartva magukat, kétszínűségükkel kérkednek. Az Úr napja, a bosszúállás és a fenyítés napja száll le az erős városokra és a magas bástyákra, mert az Utolsó ítélet haragja összeroppantja az Igazság elől elzárkózó szíveket, és kettéhasítja kétszínűségük védőburkát. Akkor az erős városok meghódolnak, mert az Istennel dacoló lelkek elkárhoznak. Akkor ledőlnek a magas bástyák, mert az álnokul kétszínű, furfangosságában kérkedő szíveket leteríti az igazságszolgáltatás ítélete.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 155.o.)


„Ő nem azért száll le mindennap az Égből, hogy az arany cibóriumban maradjon, hanem azért, hogy egy másik Eget találjon magának, amely sokkal, de sokkal kedvesebb számára, mint az első volt: az Ő képére teremtett lelkünk Egét, az imádandó Szentháromság élő templomát! …”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 124.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.
        Az eddigi részeket olvashatja a http://csepeticsapata.hu/terger/index.html címen.