320. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: A kicsiben való hűségünk arányában már mutatja, hogy milyen lenne a nagyban való hűségünk. Amit ránk bíztak, az minket hizlal, vagy a jószágoknak szánt asztag.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, és te mért vagy nagy?
Gergely: Én mondjam?
Teréz: Igen, hadd halljam!
Gergely: Mert hirdetem az élő Urat! És te mért vagy kis Teréz, amikor a neved már minden kontinenst körbeér?
Teréz: Igen, mert olyan apróságokat cselekedtem, amivel a lelkekbe szeretetet ültettem. Hoztam egy kis szeretetet, ez a lényeg! És amikor máshová futok, akkor ottmarad az illatom! Ezt tanultam a Kedvesemtől, aki soha nem esik ki a szent jelenből.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Ezért van arra szükség, hogy amikor gondolataink kiragadnak bennünket a gyakorlati élet keretei közül, lelki szemeinkkel megvizsgáljuk múltbéli cselekedeteinket és felmérjük, hogyan viselkedtünk, mint alattvalók; így rádöbbenhetünk, hogy vezetőként véghez tudjuk-e vinni azokat a jócselekedeteket, melyeket elterveztünk: a hatalom birtokában nem fogja megtanulni az alázatosságot az az ember, aki szerény helyzetben is szüntelen pöffeszkedett. Nem tud menekülni a megszerzett dicsérettől az, aki vágyott rá, míg nem volt része benne. Amikor sokak táplálásáról kell gondoskodnia, nem tudja legyőzni kapzsiságát az, aki sohasem elégedett meg azzal, amije volt. Korábbi életéből ismerje meg mindenki önmagát, nehogy a legmagasabb hivatal után áhítozva megcsalja a képzelődés.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 56-57.o.)


„Sok erőfeszítést tettem azért is, hogy ne mentegessem magam, ez azután igen nehezemre esett, különösen Mesternőnkkel szemben, aki előtt semmit sem akartam rejtegetni; íme első győzelmem, nem nagy, de igen keservesen ment. – Egy ablak mögé tett kis váza eltörött, Mesternőnk, azt gondolva, hogy miattam esett le, megmutatta nekem, azzal, hogy máskor jobban vigyázzak. Szó nélkül megcsókoltam a földet, s megígértem, hogy a jövőben rendesebb leszek. – Nem voltam elég erényes s ezért az ilyen kis erénygyakorlatok nagyon nehezemre estek, szükségem volt rá, hogy az utolsó ítéletre gondoljak, mikor majd minden kiderül, mert ezt figyeltem meg: ha az ember teljesíti kötelességét és soha nem mentegetőzik, arról senki sem tud, ezzel szemben a tökéletlenségek azonnal feltűnnek …”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 189.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.
        Az eddigi részeket olvashatja a http://csepeticsapata.hu/terger/index.html címen.