329. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Teréz nővérem, mit kívánsz a gyermekeinknek?
Teréz: Igen, csak egy kis dolgot kívánok nekik: szeressék egymást, mert erre van a legnagyobb szükség a hideg világban. Ne akarják mindig legyőzni egymást. És legfőképpen engedjék, hogy a másik is szeresse őket. És te, szelíd Gergelyem?
Gergely: Nagyon sokszor megtörténik, hogy nem akar dönteni a keresztény ember. Korának kulturális népbetegségét hordozza magában. Nem akar gondolkodni, nem tesz erőfeszítést az elmélkedő imával, nem vállalja a döntés terhét, felelősségét. A legtöbb keresztény felelőtlenül él, vallásossága létfelejtő játszadozás. Így pedig soha nem jutnak el a tiszta önkiüresítésig. Nem merik kimondani azt, amit te most a szememből kiolvashatsz.
Teréz: Igen, íme: „Jézusom! Életem, halálom kezedbe ajánlom!”
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

A szemlélődés kegyelmében „nemcsak a legmagasabb, hanem a legalacsonyabb rendű elmék is részesedhetnek, a világtól visszavonult szerzetesek éppúgy, mint a házasemberek.” (…) „Az egyházban sok hívő úgy szereti a Mindenható Istent, hogy nemcsak tetteikben tökéletesednek, hanem az elmélkedésben is… akadnak azonban olyanok is, akik szeretik Istent és tökéletes jócselekedeteket hajtanak végre, de képtelenek finomabb értelemmel elgondolkodni Isten fenségén. Szeretik, de nem kutatják Isten dicsőségének örömteli látomását.” (…) „Az elmélkedő élet tisztaságát kereső lelkeknek nem közönséges dolgokat kell felmutatni a Szentírásban, hanem magasabbrendű, eszményi gondolatokat, hogy megigézzék őket e fenséges eszmék, s így még izzóbb lelkesedéssel emelkedjenek fel a szent látásának magaslataiba.”
(Nagy Szent Gergely, HEz II, 5.,19., és HEz II, 5.,1., I Reg III, 124., idézi: Markus, A. Robert, Nagy Szent Gergely és kora, 59.o.)


„éreztem, hogy szeretnek s én is ezt mondtam: ’Szeretlek, neked adom magam mindörökre’. Nem voltak kérések, küzdelmek, áldozatok, Jézus és a szegény kis Teréz már régóta nézték és értették egymást … Ezen a napon pedig nem volt tekintet, csak egggyéolvadás, nem ketten voltak már, Teréz eltűnt, mint ahogy a vízcsepp elvész az óceánban. Jézus maradt meg egyedül, az úr, a Király. Vajon nem azt kérte-e tőle Teréz, hogy vegye el a szabadságát mert szabadsága félelemmel tölti el, oly gyengének, oly törékenynek érezte magát, hogy mindörökre egyesülni akart az Isteni Erővel! …”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 92.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.
        Az eddigi részeket olvashatja a http://csepeticsapata.hu/terger/index.html címen.