341. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Teréz nővérem, először nagyon alaposan meg kellett tanulnom nemet mondani a saját elképzeléseimre, hogy erre épülhessen föl az én Istenem igenje. A nem az alap, az igen a szabadság.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, az igen tesz szabaddá, de a nem teszi lehetővé. A jó pap önmaga fölött egyensúlyoz, és ekkor jön két váratlan jutalom: az önbizalom helyes aránya és az önkritika tiszta áldása.
Gergely: Jobb megadni az Úrnak a lehetőséget, hogy elvegye a játékszereinket és felépítse bennünk a csodaszép mennyei hegyet.
Teréz: Igen, és a Szentháromságban a Szentlélek mögött van a hegy, amire mindenki felmehet, ha már letette az oltárra, amit túlságosan szeret.
Gergely: Az lehet, hogy éppen önmagunk!
Teréz: Igen, hisz megmondta Pál apostolunk: testünk legyen az égőáldozatunk. A test pedig épp azt jelenti, hogy képesek vagyunk szeretni. Ezért ha ezt áldozzuk fel, akkor bennünk már nem a büszkeség fűti a szeretetet, hanem a Szentlélek leheli az igazi mennyei tüzet!
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Hogyan tartson önvizsgálatot a fenti előírásokat pontosan betartó lelkipásztor, hogy sem élete, sem tanítása miatt ne váljon gőgössé? Gyakran megtörténik, hogy remekmívű prédikációja közben az igehirdető kebelét titokban nagy boldogság tölti el: örül, hogy megmutatta, mire képes. Ezért nagy gondot kell fordítania arra, hogy a félelem tőrével megsebezze szívét, nehogy míg mások sebét gyógyítgatva visszaállítja egészségüket, a sajátját elhanyagolva megbetegedjen; felebarátain segítve önmagáról meg ne feledkezzen, másokat felemelve ő maga el ne essen. Sokan kiemelkedő erényük miatt buknak el: rendületlenül bízva önerejükben, hanyagságuk okozza váratlan vesztüket.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, X.o.)


„Az érdem nem abban áll, hogy sokat teszünk, vagy sokat adunk, hanem inkább abban, hogy sokat kapunk és nagyon szeretünk… Azt mondják, sokkal nagyobb öröm adni, mint kapni (ApCsel 20,35), és ez igaz. De akkor, amikor Jézus magának szeretné ezt az örömöt, nem illő megtagadni tőle. Hagyjuk, hadd vegyen el és adjon, amit csak akar. A tökéletesség abban áll, hogy teljesítjük akaratát, és maga Jézus anyjának, nővérének és családjának nevezi azt a lelket, aki egészen átadja magát neki (Mt 12,50). És másutt: ’Ha valaki szeret engem, megtartja szavamat (vagyis teljesíti akaratomat), Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála’ (Jn 14,23). Ó Céline! Milyen könnyű Jézusnak tetszeni, megörvendeztetni a szívét, csak szeretni kell anélkül, hogy magunkra tekintenénk, és túl sokat foglalkoznánk a hibáinkkal…”
(Kis Szent Teréz, A Szeretet rejtekében – Teréz levelei nővéréhez, 98-99.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.
        Az eddigi részeket olvashatja a http://csepeticsapata.hu/terger/index.html címen.