343. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Leleplezni a szennyet prófétai cselekedet, és ritkán jár érte dicséret…
Teréz: Igen, mert ahol egy tiszta bárány érinti meg a személyeket, onnan kiszorul a farkasok halálos lihegése.
Gergely: Teréz nővérem, a drágakő akkor igazán szép, ha nem a foglalat emeli a fényét, hiszen önmagában hordja az értékét.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, de hadd fordítsuk le a menny virágnyelvét.
Gergely: Jó, de nem biztos, hogy megmarad az illata, ahogy te egyszer oly szépen mondtad. Tehát a prófétát nem a látható, nyilvános fogadalom teszi azzá, aki, hanem az Igazsághoz való hiteles viszonya szentesíti.
Teréz: Igen, ez a hiteles viszony pedig abban rejlik, hogy a rabok bilincseit leveri, még akkor is, ha ez a hatalmasságoknak nem nagyon tetszik.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Az arany akkor homályosul el, ha a szent életet földi cselekedetek szennyezik be. A szép szín megváltozik, ha csökken értékelésünk az iránt, akiről azt gondoltuk, hogy vallásosán él. Aki szent fogadalma ellenére világi dolgokba elegyedik, mintha színt változtatna az emberek előtt: korábbi tisztelete elhalványul. A szentély kövei szétszórtan hevernek az utcákon, ha a világi ügyletek tágas útjaira térnek azok, akiknek a szentély mélye: a lélek benső, áhítatos titkaival kellene foglalkozniuk az egyház díszére. A szentély ékkövei azért készültek, hogy a Szentek szentjében a főpap ruháját díszítsék. Ha a vallás szolgái életük érdemeivel nem váltanak ki alattvalóik között tiszteletet a Megváltó iránt, a szentély drágakövei nem ékítik a főpap köntösét.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, X.o.)


„Amikor megkaptam a feloldozást, ahelyett, hogy imába merültem volna, hogy megköszönjem a jó Istennek, egyszerűen hálával gondoltam rá, hogy egy nagyon fehér kis ruhát tett rám, és kicserélte kötényem. Sem egyik, sem másik nem volt nagyon piszkos, de mindenesetre kis ruháim ragyogóbbak lettek és az egész Menny jobb szemmel néz rám.”
(Kis Szent Teréz, Utolsó beszélgetései nővérével, 104-105.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.
        Az eddigi részeket olvashatja a http://csepeticsapata.hu/terger/index.html címen.