4. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Mi a test súlyát nem levetettük, hanem a Szentlélek tüzes leheletébe vetettük.
Teréz: Igen, mert elszenvedve minden kísértést a töviskoronába kapaszkodtunk a formás testek tapintása helyett. Gergely testvérem, mért félnek oly sokan a cölibátus áldozatától?
Gergely: Mert valóban félelmetes áldozat! De sokan talán azért félnek, mert önmagukat keresik. Ha teljes szívből az elveszettek keresésére indulnának, akkor megsejtenék, hogy vér nélkül nincs megtérés! És te, hogy látod ezt, nővérem?
Teréz: Igen, én csak azt tudom, amit a kísértésben szenvedve tanultam meg: nem vagyok a magamé, hanem a Kedvesemé. Így hát szívesen szeretem Őt egyetlenemként, és megengedem neki, hogy a testem minden titka egyedül Őt illesse!
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Azok, akik nem ismerik a testi bűnöket, hallják meg, mit mond az Igazság a test sértetlenségéről: „csak az fogja ezt fel, akinek megadatott” (Mt 19,11). Magasztos voltát az jelzi, hogy nem adatott meg mindenkinek; és amikor azt mondja, hogy nehéz felfogni, azt jelzi hallgatóinak, hogy ha felfogták, óvatos gonddal őrizzék.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 239.o.)

„Most, hogy a vihar elmúlt, megköszönöm a jó Istennek, hogy átvezette rajta, mert szent könyveinkben ezeket a szép szavakat olvassuk: „Boldog ember, aki elszenvedi a kísértést” (Jak 1,12), és még: „Aki nem szenvedett kísértést, mit tud az?...” (Sirák 34,10) Valóban, amikor Jézus arra hív meg egy lelket, hogy több más lélek sokaságát vezesse, megmentse, nagyon is szükséges, hogy megtapasztaltassa vele az élet kísértéseit.”
(Kis Szent Teréz, Levelek paptestvéreimhez, 35-36.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.