42. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Gyönyörűen átváltozik az ítélkezésünk, amikor szemünkbe ötlik a gyöngeségünk. Ekkor elkezdhetünk szeretni, Teréz nővérem.
Teréz: Igen, Papánk jól megkotyvasztotta a szeretet alkímiáját, de én kicsempésztem a titkait, hogy minden gyermekünk megcsodálja az irgalom fortélyait.
Gergely: Csak az elveszettek ismerik az eszeveszett szeretet csodáit. Csak azok mentik meg a velejéig rossz embereket, akik már tényleg mindvégig elhitték, hogy őket is megtisztította a véres isteni veríték.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, aki hagyja, hogy vonzza őt az ég, annak már nem marad más vágya, csak a mindenség … és ekkor roppant könnyedén övé lesz egy szép erény: az egyszerűség. Csak az a hangya repülhet fel a Holdra, amelyik a Holdat előbb másoknak lehozza.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Maga az Igazság is, aki magára véve embervoltunkat látható formában megjelent közöttünk, a hegyen imádkozott, a csodákat a városokban művelte. (Lk 6,12) Példát adott ezzel a jó vezetőknek, hogy bár szemlélődésükben a mennyei dolgok felé törekednek, érezzenek együtt a gyarló emberekkel és vegyüljenek közéjük, mert csak akkor emelkedik csodálatos magasságokba a szeretet, amikor irgalmasan közelít embertestvéreink gondjaihoz. Minél jóságosabban ereszkedik le az egyszerű dolgokhoz, annál lendületesebben szárnyal fel nagyszerű magaslatokba.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 84.o.)


„de ha tudomást szerez róla, hogy micsoda veszélytől szabadult meg, vajon nem fogja-e sokkal jobban szeretni? Nos tehát, én vagyok ez a gyermek, egy olyan Atya előrelátó szeretetének a tárgya, aki nem az igazak, hanem a bűnösök megváltására küldte el Igéjét. Akarja, hogy szeressem, azért, mert megbocsátott nekem, nem sokat, hanem MINDENT. Nem várta meg, hogy nagyon szeressem, mint Mária Magdolna, hanem azt akarta, hogy TUDJAM, mennyire szeretett ő engem, kimondhatatlanul előrelátó szeretettel, avégből, hogy én most eszeveszetten szeressem őt! … Úgy hallottam, hogy nem volt még olyan tiszta lélek, aki tudna úgy szeretni, mint a bűnbánó, ó, mennyire szeretném meghazudtolni ezeket a szavakat! …”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 101. o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.