64. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Mindenki bűnös Isten Fiának halálában. Mindenki gyilkos, Teréz nővérem, te is és én is. Mindenkinek van olyan bűne, amit takargat, és van ezen élősködő sértettsége.
Teréz: Igen, mindenkinek van bűnös, fájdalmas gyengepontja, Gergely testvérem. Mindenkinek tövis szúródott a talpába, mint a mesebeli oroszlánnak. És ha ott érintik meg, szörnyen üvölteni kezd…
Gergely: Az én vigaszom a valóság. Ha Szent Józsefre gondolok, akkor csodálom a Mindenhatót. Olyan emberre bízta két legértékesebb kincsét, aki nem tudta legyőzni az emberek tekintetét. És ezzel együtt épp attól volt nagyon igaz ez az ember, hogy elfogadta az elfogadhatatlant a vihar kapujában.
Teréz: Igen, és éppen ebben egyszerűen követhető, mert a szűklátókörűség látomásokkal legyőzhető. Mária anyánknak szép jegyese álmokra hallgatott és soha sem csalódott. Szent Józsefet a férfiasságán ejtett sebe titokzatos úton emelte az égbe.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„A világ puszta sivatag, szívünk mélyén mégis sokra tartjuk. Mindenütt halál, gyász, pusztítás; mindenfelől fenyegetnek, mindenütt rettegünk, elvakult szellemünkkel azonban mégis szeretjük a testi dolgok keserűségét. Az után szaladunk, ami elillan, ahhoz ragaszkodunk, ami mulandó. És mivel a világ ingatag talaján nem állhatunk meg, vele együtt zuhanunk a pusztulásba. Egykor gyönyörködtünk a világ szépségében; sebei révén most ő maga hív minket Istenhez.”
(Nagy Szent Gergely, HEv II, 28.,3., idézi: MARKUS, A. Robert, Nagy Szent Gergely és kora, 88.o.)


„Ahhoz, hogy a Szent Szűzről szóló szentbeszéd tessék nekem és jót tegyen nekem, az ő valódi és nem elképzelt életét kell látnom. És én biztos vagyok benne, hogy az ő valódi életének egészen egyszerűnek kell lennie. Elérhetetlennek mutatják, pedig követhetőnek kellene ábrázolni, kiemelni erényeit, megmondani, hogy éppúgy a hitből élt, mint mi, s ezt igazolni kellene az Evangéliumból, ahol ezt olvassuk: ’Nem értették, hogy mit mondott nekik’, és ezt a másik, nem kevésbé titokzatos mondást: ’Szülei csodálkoztak azon, amit róla mondott’. Ez a csodálkozás bizonyos meglepődést tételez fel.”
(Kis Szent Teréz, Utolsó beszélgetései nővérével, 146-147.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.