7. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Mi volt a legnagyobb örömöd az életedben, Teréz nővérem?
Teréz: Igen, amikor felajánlottam magamat, hogy Isten irgalmas szeretetének egészen elégő áldozata legyek. Forrón kívántam, hogy Isten parancsára bármikor a véremet ontsák.
Gergely: És nem érezted soha, hogy legszívesebben elmenekülnél az isteni parancstól?
Teréz: Igen, de fiatalon megértettem, Gergely testvérem, hogy a menekülő ember nem szabad. Én pedig semmire sem vágytam jobban, mint arra a szabadságra, amit most már örökké élvezünk Papánk szerető ölelésében!
Gergely: Jómagam megtapasztaltam azt a különös derűt, amikor akaratom ellenére engedelmeskedtem. Persze, előbb meg kellett értenem, hogy csak akkor várhatom el, hogy vezetőként minden a szolgálatomra készen álljon, ha mindenek előtt én állok készen a Teremtő szolgálatára.
Teréz: Igen, ezért lettél Isten szolgáinak szolgája!
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Azok, akik alázatosságból menekülnek a kormányzás terhe elől, akkor igazán alázatosak, ha nem ellenkeznek az isteni paranccsal. Akadnak, akik egyszerűen alázatosságból menekülnek, nehogy olyanok elöljáróivá tétessenek, akiknél méltatlanabbnak érzik magukat. Ha a többi erényekkel is ékeskednek, alázatosságukat Isten csak akkor tekinti valódinak, ha makacsul nem utasítják vissza azt a megbízatást, melyet hatékonyan tudnának betölteni. Mert igazából nem alázatos az, aki megérti az isteni parancsot, mely kormányra rendeli őt, és a kormányzást mégis megveti. Alá kell vetnie magát az isteni parancsnak, távol kell tartania magát a makacsság bűnétől: ha a legfőbb hatalomra rendelik és megvannak benne azok a tulajdonságok, melyekkel mások hasznára válhat, szívből menekülhet, ám akarata ellenére is engedelmeskednie kell.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 51.o.)

„A te szemedben semmi az idő, egy nap ugyanannyi, mint ezer év, tehát egy szempillantás alatt olyanná tudsz tenni engem, hogy megjelenhessek a színed előtt ... S hogy benne élhessek a tökéletes Szeretetben, FELAJANLOM MAGAMAT MINT A TE IRGALMAS SZERETETED EGÉSZEN ELÉGŐ ÁLDOZATÁT, könyörögve, hogy égess engem szüntelenül, hogy lepjék el lelkemet a benned felgyülemlett végtelen gyöngédség hullámai s hogy én így Szereteted Vértanúja legyek, ó, én Istenem! ... S ha már felkészített ez a Vértanúság arra, hogy megjelenhessek előtted, hadd haljak meg tőle, hogy azonnal belevethesse magát a lelkem a Te Irgalmas Szereteted örök ölelésébe... Ó, én Édesen, minden szívdobbanásommal és számtalanszor meg akarom újítani ezt a felajánlásomat, mindaddig, amíg el nem tűnnek az árnyak s én Színed Örökkévaló Látásában mondhatom mindig újra és újra, hogy Szeretlek!...”
(Kis Szent Teréz, Önéletrajz, 319. o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.