95. rész

Fiktív dialógus - Cseh Péter Mihály

Gergely: Atyánk kedves gyermekei! Szeretettel vesszük, ha velünk együtt osztoztok beszélgetésünk örömében!
Teréz: Most jól füleljetek!
Gergely: Atyánk arra a gyermekére árasztja a legszebb fényét, aki előbb keresi mások békéjét, mint a saját pihenését.
Teréz: Igen, Gergely testvérem, a békeharcosok hivatásának is az első lépése az, hogy a mennyei kórussal egységben énekeljenek, ne pedig szólóban másokkal versengjenek.
Gergely: Teréz nővérem, mi lett volna a békeszerető Szent Józsefből, ha kiengedi a titkot a kezéből, és inkább megőrzi az ácsműhely nyugalmát, hogy ne kelljen vállalnia a szent család üldöztetésének kockázatát?
Teréz: Igen, épp ezért ment el hozzá Gábriel a mennyből, mert a küldetése máshogy nem teljesedhetett be, csak Isten kegyelméből.
Gergely: Nővérem, most menjünk dicsérni Őt!
Teréz: Igen, az lesz a legjobb, ha engedelmeskedek neked, testvérem!


A következő idézetek inspirálták a fenti dialógust

„Figyelmeztetni kell tehát azokat, akik mindenáron békét akarnak szerezni, hogy a külső béke csak akkor válik a gonoszok hasznára, ha lelkükben már megvalósult a belső béke. A belső béke birtokában a külsőt már nem használják fel gonoszságra; ha a mennyei békét sajátjukká tették, a földi békét nem fordítják önromlásukra. Annak érdekében, hogy a gonoszok még akkor se árthassanak a jóknak, ha akarnak, meg kell teremteni köztük a földi békét, mielőtt megismerik a mennyei békét; így a szívük gonoszságában Isten ellen acsarkodókat megszelídíti a felebaráti szeretet, és a közellévőtől eljutnak a távolabbi jóhoz, felemelkedve Teremtőjük tőlük távol eső békéjéhez.”
(Nagy Szent Gergely, A lelkipásztor kézikönyve, 210.o.)


Miért hint virágot Szent Józsefre? Valamilyen kegyelmet kér? „Ah, dehogy! Azért, hogy örömet okozzak neki. Nem akarok azért adni, hogy kapjak.”
(Kis Szent Teréz, Utolsó beszélgetései nővérével, 28.o.)

        Ha a címlistára fel vagy le kíván iratkozni, jelezze azt a terez.gergely@gmail.com e-mail címre.